Élet és harc a Végvári Rendszerben Mo. 3 részre szakadása után
















                Magyar Ország 3. részre tagolódásának ábrája.

   1541 Után 2 ös végvár rendszer alakul ki a Török birodalom és a királyi
 Magyar ország között.A végvár renszer kulcsfontosságú része magyar oldalon
 : Szigetvár, Kanizsa, Győr, Komárom, Érsekújvár, Kassa, Temesvár, Szolnok,
                    Lippa az eggyik legnagyobb támadás :
 1552-ben éri a magyar végvári renszert elesik Temesvár,Szolnok,Eger azonban
                        megállitja a Török támadást.

 1566 Zrinyi Miklós elvesziti Szigetvárt de it  meghal első szulejmán török
                s ezzel lezárul a nagy török hóditások kora.

                       A Török Világ Magyar országon.
      Az oszmán török birodalmban az elfoglalt területeken kiépiti a török
közigazgatást.

Csilajetekre - Pasa Nagyobb

Szandsákokra - Bég Kisebb
                             Osztja az országot.
       A jogi ügyeket a Káldi az állami beváteleket a DefterDár(apeh).
      A török látszólag vallási türelmet tanusitottak de ez csak a látszat
nagy adókat szedtek.Jelentős volt a terményadó az ingyen munka álltalában a
hadsereg számára.
   A nem mohamedán parasztokra fejadót szabdtak ki ami a termény 30-40 %.
      A törökök a hóditások során szerzett birtokok nagyrészén rabló
gazdálkodás folyik.a birtokok nagyrésze Szpáhi birtok volt.




Szpáhi : Nehéz fegyverzetű lovas


 Aki a birtok jövedelméből szerelte fel magát .A birtokokat meghatározatlan
     időre kapták azért minél inkább kizsákmányolták lerabolták azokat.

     Ennek következménye az hogy a török hódoltság alá tartózó területek
                              elnéptelenednek.
   A falvak nagy része erdőkben nádasokban húzódik elköltözik, kihal stb.
      Kivéve az alföldi mezővárosok amelyek közvetlenül a Török szultán
  fennhatósága alatt áll. Az elnéptelenedett területeken rideg marha tartás
                            folyik.(szürke Marha)