5. "B" tétel I. Pétertől II. Andrásig I. Péter uralkodásának első szakasza (1038-1041) István első szülött fia Ottó korán meghalt, második fia Imre 1031-ben egy vadászat alkalmával balesetet szenvedett és meghalt. Istvánnak ki kellett jelölnie a jövendôbeli királyt. Az utód Orseolo Pétert lett, I. Péter néven 1038-1041 valamint 1044-1046 között volt magyarország királya. Péter is hithű keresztény volt így istván bisztosította a kereszténység továbbélését. Az ekkor még fiatal magyar álamra a német-római császárság terjezkedésébôl kifolyólag szerepelt az a terv, hogy a magyar álamot egy hµbérállammá "vazalusállammá" tegyék. Orsello nem volt tulzottan türelmes ember, gyorsan akarta nagy arányban terjeszteni a kereszténységet ennek elérésére segítségül kérte a német-római császárt is, (nyilván ilyen gyors eredményt csak erôszakos eszközökkel lehet elérni, legalábbis I. Péter ezt hitte.) Az adó magas volt, sôt két püspököt megfosztott a címétôl. Már trónralépésekor voltak ellenségei, hiszen a trónutódlás kérdésében "csak" mint istván unokaöccse jöhetett szóba, István azonban a jogos örököst Vazult megvakítatta és száműzette, mivel állítólag az merényletet akart elkövetni ellene. Vazul három fia is elmenekült, de természetesen igényt tartottak a hatalomra. Ezenkívü péterrel szemben álltak a leányágon érdekelt főurak is. Ő nem csupán megőrizni akarta István hagyatékát, de önálló elképzelés szerint akarta az országot irányítani. Senkire sem halgatott, kivéve Buda nevű tanácsadóját. Gizella királynét saját várába záratta, és az udvari tanács javaslatait sem vette figyelembe. A fentiekben felsorolt cselekedetei végül is lázadáshoz vezettek. 1041-ben Aba Sámuel vezetésével nemesi lázadás robbant ki, Budát megöldék, gyerekeit megvakították, Péternek még sikerült bajoroszágba menekülnie, ahol is III. Henrik német császártól kért segítséget. Aba Sámuel (1041-1046) Már István idején elnyerte a nádori címet így közismert személyiség volt. békés külpolitikát szándékozott folytatni, de a német császár visszaküldte követeit, és többször betört az országba. Aba hajlandó volt lemondani bizonyos területekről a béke érdekében, ennek következményeként összeesküvést szőnek ellene, de az összeesküvést elárulják Abának, így a vezetőket kivégezteti. A vérengzés Gellért püspököt is Aba ellen hangolja, így az életben maradt összesküvők III. Henriktől kértek segítséget. Aba ismét békeköveteket küldött, de a német sereg a mosoni kapunál betört az országba. 1044 nyarán Ménfőnél csapott össze a két sereg. Aba seregének egy része megfutamodott, ő maga a tiszavidékre akart elmenekülni de útközben elfogták és meggyilkolták. I. Péter uralkodásának második szakasza (1044-1046) I. Péter trónralépésének az ára az volt, hogy magyarország a német-római császár hűbérese lett. Péter folytatta korábbi politikáját, ezzel ismét ellenségeket szerzett. az elégedetlenség 1046-ra már országos mozgalommá nőtt, a Csanádra összegyűlt előkelők követeket küldtek Kijevbe Andráshoz és Leventéhez. A hazatért vazul-fiaktól a tömeg azt kérte, hadd éljen az egész nép pogány módra, had öljék meg a püspököket és a papokat, had égesség fel a templomokat, és had imádhasság korábbi bálványaikat. Andrásék kényszerből hozzájárultak mindehhez. A lázadás élére Vatta békési ispán állt. A lázadásnak sok pap és püspök áldozatul esett, a nép templomok sokaságát gyújtotta fel. Ekkor szenvedett vértanúságot Gellért püspök is, akit a kelen-hegyről (mai Gellért-hegy) gurítottak le egy hordóba zárva. Péter nyugatra menekült, de András emberei elfogták és megvakították. Egyesek szerint azonnal belehalt sérüléseibe, mások szerint 1059-ben halt meg. I. András (1044-60) A hercegek a pogánylázadás kapcsán kerültek hatalomra, de András a későbbiekben a lázadókat leverte. Báttyát a pogányérzelmű Leventét lemondatta a hatalomról, nem sokkal később Levente meghalt. András 1047-ben megkoronáztatta magát. I. András szorgalmazza a bizáncal való jó viszony kialakítását. Eme jó viszony bizonyítékát vélik felfedezni az 1060-ban Nyitraivánkán kiásott Monoma Koronában is. Andris Lengyelországgal is szövetkezik a német-római birodalom befolyása ellen. András öccse Béla hazatér, ôk ketten megalakítják az úgynevezett dukátus rendszert ami abból állt, hogy Béla megkapta az ország 1/3 részét amin gyakorlatilag királyi hatalommal uralkodhatott. Ez az intézkedés jelentette az elsô területi megosztottságot az országon belül. Béla egyébként remek katona és bajvívó volt épp ezért politikai konfliktusokba keveredett a báttyával. András békére törekedett a szomszédokkal, de ez nem gátolta meg abban hogy hadseregét Edzésben tartsa. Mint nem is olyan soká kiderül, nem minden ok nélkül tette mindezt. 1051-ben ugyanis III. Henrik csapatai behatoltak az országba, (Zala,Mura valamint a Bakony északi vidéke) Bodalyig jutnak el, ahol is sújos vereséget szenvednek. Ez a vereség azonban nem csüggesztette el III. Henriket. 1052-ben Pozsonyig nyomul a hadihajókkal kiegészített Német-Római hadsereg. Itt azonban Zohhun Vitéz (Ez nem biztos hogy ez, de valami ilyesmit lehetett érteni.) Szóval ez az úriember megfúrja a német hajó hadat, amely hajók, mivel lassan megtelnek vízzel, szépen elsµjedtek. A hagyomány Búvár Kundnak nevezte el eme hôsi tetéért. ¬gy a németek ismét csak a viszavonulás mellett döntöttek. Ezekután maga IX. Leó pápa közvetítette a békét a felek között. A belpolitikában némi változás megy végbe, újraszervezik az egyházat, Ekkor jön létre a Tihanyi bencésapátság (1051). I. András jónak látja, ha nem német papokat hív az országba, épp ezért Vallon szerzeteseket hozott be. Ekkoriban megszületik fia Salamon, ezzel tovább bonyolódik az trónöröklés. ez a bonyodalom tovább fokozódik amikor András Salamont még csecsemôként öszeházasítja IV. Henrik Nôvérével Judittal. Ekkor történt meg az a mondai esemény, miszerint András meghívta bélát a palotába és felszólította, hogy válaszon a korona és a kard között. Bélának azonban titkon megsúgták, hogy ha a kardot választja, a királyi test- ôrség a helyszínen lemészárolja, éppezért Béla a kardnál maradt, jelképesen jelezve ezzel, hogy lemond a magyar királyi trónról András fia Salamon javára. Béla jobbnak látja lengyelországba távozni erô és sereggyµjtés céljából kifolyólag. Ezzel a sereggel hazalátogat és a tiszántúlon megveri András csapatait. Ennek következményeként 1060-tól 1063-ig király. Uralkodása alatt kitör az utolsó jelentôs pogánylázadás amit sikerül leverni (1061) A lázadást Vatta fia vezette. Halála után a Szekszárdi monostorba temették el. Béla fiai László, Géza, Lambert lengyelországba menekülnek és így 63-ban Salamon kerül a trónra. Salamon uralkodása azzal kezdôdik, hogy szembefordul bizáncal, ennek következményekén háború bontakozik ki a két ország közt. Ezenkívül béla fia Géza is elégedetlenségét fejezi ki. A bizáncal való háború kapcsán tµnik föl a színen László (Béla egyik fia) Aki a kerlési csatában legyôz valami kun vitézt. Erre az idôszakra tehetô nándorfehérvár megszerzése az ország számára 1074-ben salamon és a lovagok között viszály támad, ennek az lesz a következménye hogy Béla fia Géza kerül a trónra (1074-tôl 1077-ig). Ezekután Mogyoródnál Salamon megsemmisítô vereséget szenved, és csak mosont és pozsonyt tudja megszerezni. Ez az az idôszak amikor VII. gergely pápának konfliktusa támad a Német-római császárral konkrétan IV. Henrikkel. Ezt a konfliktust Géza hatalmának megszilárdítására használja fel. Géza Két dukátust is létrehoz Két öccse számára Lászlónak és Lambertnek. ekkorra tehetô a vasárnap megjelenése mint pihenônap, a vásárnapot szombatra tették át. Gézát öccse László követi a trónon, László jelentôsen stabilizálja a magyar feudalizmust. Feleségül veszi rudolf herceg lányát Adelardot, amely házasság jóvoltából VII. Gergô Pápa támogatását is megnyeri. Ezekután a salamon kérdést kellett megoldani. László meghodolásra kényszeríti salamont, de salamon öszeesküvést szô ellene, ezért bebörtönzik visegrádon. Végül is szabadon engedik, bizáncba megy és valahol itáliában egy csatában leheli ki a lelkét. László azzal a kéréssel fordul a pápához, hogy Benedek remetét, Novák remetét Gellért püspököt, Isván Királyt és Imreherceget avassák szenté. Ez a ceremónia 1083-ban meg is történik. ¬gy hirtelen 5 szentje is lesz a fiatal magyar álamnak, ami jelzi a keresztény egyház megszilárdulását. 1083-ban helyezik el a szentjobbot (istván bebalzsamozott jobb keze ) nagy- várad környékén a szentjob apátságban helyezik el. Egy pap ellopja a szentjobbot és egy családi monostorban helyezi el. A török megjelenésekor Kb 1541-ben kerül a szent job török kézben fehérvárrók 1590 környékén tµnik fel ismét a szentjobb Ragúzában ( Mai neve Dubrovnyik). ezekután A habzburgok kezébe kerül majd 1771-ben viszaadja az országnak. Elôször Pozsonyban ôrzik majd székesfehérvárott, végül budán. László A bihari püspökség élére öccsét Kálmán herceget helyezi. Szigorítja a templombajárás gyakorlatát, komolyan bünteti azokat akik nem járnak vasárnap templomba. Növelte az esperesek számát is. Tiltja a második házasságot. A káptalanok rendszerét is kiépítette. A káptalanok rendszere egyébként azokat a papokat tömörítette, akik az egész életöket az egyháznak szentelik, cölibátust fogadtak stb. Megkülönböztetünk székes káptalanokat amelyek a püspöki székhelyeken jöttek létre, valamint társas káptalanokat, amelyek nem. Ekkor jön a Birtokösszeírás intézménye is. Ebben az idôre tehető a somogyvári francia apátság létrejötte. Könyves Kálmán László uralkodása alatt bihari püspök volt, majd testvére halálából kifolyólag került a trónra. Homlokegyenest különbözett báttyától, púpos volt sánta, tehát senmmiféle képpen nem fért be a lovagkirály mítoszába. Ennek ellensújozásaként rendkívül mµvelt emberke volt tudott írni olvasni is, nagy könyvtárat tartott, amit fokozatosan bôvített, tehát gyµjtötte a kódexeket stb. Annak ellenére, hogy püspök is volt, ráadásul magyarország történetében igen jelentôs helyet foglalt el, a fennmaradt krónikák nem a legjobbakat írják róla, nem dícsérik úgy mint a báttyát Lacikát. Kálmán korábbi "munkahelybôl" adódóan belülrôl ismerte a magyar katolikus egyházat, éppezért mint király sok egyházi javadalmat ( birtokot stb.) visszavett. Talán ennek is tulajdonítható az a tény, hogy nem került be olyan dícsérettel a korai krónikákba mint a Laci. Uralkodásának elsô évében (1095) elindult az elsô keresztes háború, és lényegében magyarország lesz az egyetlen olyan terület, ahol nem végeznek nagyobb pusztítást a keresztesek. Sôt katonailag leverte azokat a kisebb keresztes csapatokat amelyek mosom megybe fosztogatni kesztek. A keresztes hadak vezérét Bujon Gofri-t seregével együtt lekísérte egészen Zimonyig ( Az orszég akkori legdélibb vidéke ) ezzel lehetetlenné vált az a gyakorlat, hogy a keresztes csapatok az országon áthaladva jelentôs károkat okozzanak. Gofri öccsét Balduhin-t ( nem baldahim ) " háziôrizetbe " vette azzal a jól megfontolt szándékkal, hogyha a keresztesek netántán sikerrel járnának akkor visszafelé se rakoncátlankodjanak. Balduin egyébként késôbb jeruzsálem királya lesz. Meghódítja a tengeermellék vidékét, ez a terület a magyar szóhasználatban Dalmácia néven vonul be. Az egészben csak annyi bökkenô volt hogy ezt a terü- lettet Velence, a pápai hatalom és Bizánc is szerette volna a magáévá tenni, éppezért egyikük se nézte jó szemmel Könyves Kálmán hóditásait. A másik prob- léma az volt, hogy dalmáciában fôként olyan városok voltak, amelyek a római birodalomban is jelentôsebb helyet foglaltak el (több székhely is mµködött itt a rómaiak idején ) ezért igen fejlettek voltak gazdaságilag ( kézmµvesség ) ami azt is jelentette hogy az akkori magyarországnál egy jóval fejlettebb területet kellett bekapcsolni az ország " gazdasági vérkeringésébe ". Nehezítette a helyzetet az a tény is, hogy László halála elôtt meghódította Horvátországot és Szlavóniát, amely területeket szintén be kellett iktatni eme rendszerbe. Kálmán végiggondolta, hogy ha a meghódított területeken egy az egyben az akkori magyar törvényeket próbálná meg érvényesíteni, akkor egy örök konfliktus támad, semmi haszna sem lenne az országnak a heghódított területekbôl, valamint jóval nehezebb lenne megtartani azokat. Éppezért kálmán teljesen felülemelkedett az akkori joggyakorlaton. Meghagyta a meghódított területek belsô jogait, kiváltságait Ezek a területek nem magyarország területének a része lesz, hanem a magyar király hatalmának a területe. Ezt nevezik Perszonal Uniónak amikor két területet Csak a király személye kötik össze. Kálmán hercegi méltóságokat állít eme területek élére ebbôl lesz majd a Bán a horvát Bán személye. Eme tisztségre Ćlmost nevezi ki, aki rivalizált vele a királyi hatalomért. Ekkor állítja vissza erdélyben a vajdaságot, itt is hercegi méltóságot állít a vezetô posztra de ezt a vezetôt Vajdának hííják. Ezeken a területeken élô Adófizetôktôl sem szedi be a 8 dénáros adót, ami nem azt jelentette, hogy egyáltalán nem adóztak, csupán annyit, hogy ôk úgnevezett nyestadót fizettek. ( a nyest bundájával ). Innentôl kezdve állandósul a háború velencével és a pápai hatalommal, amely harcok váltakozó kimenetelébôl adódóan Kálmán vol az elsô király aki lemondott a püspökök kinevezési jogáról ellemben elfogadta a papi nôtlenség ( cölibátus ) gondolatát. Ekkoriban kezdôdik az orosz fejedelemségek harcába való beavatkozás, ekkor kezdôdnek a halicsi hadjáratok, amelyek viszonylag eredménytelenek. Kálmán növeli a király javadalmakat, a kereskedelem valamennyi mutatóját megduplázta uralkodása folyamán. A szabadok 8 dénáros adóját is csak azok a szabadok fizették akik nem katonáskodtak. A lovas szabadok adója 4 dénár lett. ľ volt az aki bevezette a kisebb értékµ pénzek ( váltópénz ) veretését, ezzel tovább növelte a pénzváltással együtt járó adóbevételt. Bevezeti a birtokok méretével öszhangban álló katonaság kiállítását, ô vonja ösze a horvát és szlavón bán tisztét, magyarán mind a két báni tisztet egy emberke tölt be. Ćlmossal konfliktusa támad, éppezért megszünteti a dukátus intézményét majd 1113-ban Ćlmost és fiát egyaránt megvakítatja. Ezzel próbálja egyengetni az utat istván fia számára. Istvánt nevezi ki horvátország és szlavónia Bánjának. 1116-ban meghalt. Törvényei: Kálmán Lényegesen enyhítette lászló törvényeit Pl. a tolvajlással kapcsolatban. Ha valaki lopott akkor azt nem kellett azonnal felakasztani karóbahúzni stb, hanem elég volt megvakítani. Ez a törvény enyhítés volt a lászlói törvénnyel szemben, hiszen lászló csak akkor vakítatta meg a tol- vajt, ha az még idelyében a templomba tudott menekülni. A másik igen jelentôs törvénye az volt, hogy nem lehetett valakit csupán gyanô alapján perbe fogni. Ez ugi azt jelentette, hogy bizonyíték kellett ahhoz, hogy valakit egyáltalán perbe fogjanak. Kálmán megszünteti a "boszorkányk" üldözését " Márpedig boszorkányokról többé szó sem essék." Örökölhetôvé tette azokat a világi birtokokat amelyeket még szent István korában kapott a család. Asszimilálja a zsidó lakosságot, éppezért a kalmárok szerepe jelentôsen megnô a kereskedelem nagy ütemben fejlôdik uralkodása alatt. Szabályozza az egyházi és szerzetesi életet, Csak az lehetett pap vagy szerzetes aki tudott írni és olvasni. Ez a törvény a maga korában (XII. század eleje ) messze meghalatta az akkori európa joggyakorlatát. Megtiltják a nôs papoknak komolyabb papi méltóságok betöltését. II. István idején (1116-1131) Belpolitikailag béke van, éppezért iostván aktív külpolitikát folytat amire rákényszerült, higszen dalmáciát meg kellett védeni hol velencétôl, hol bizánctól, hol a pápai hatalomtól. Ćlmos Bizáncba menekül éppezért Istvánnak komolyabban felkellett "készülnie" bizáncból. Letelepítette a besenyôket az országba, ezzel bisztosította, hogy a besenyôket ne tudják felhasználi a magyarok ellen. Ekkora tehetô a kunokkal való jó viszony kialakítása. Ćlmos fiának Bélának komoly hozományt bisztosít azzal, hogy eljegyezte a szerbe fejedelem lányát. II. Béla (1131-1141) Uralkodását azzal kezdi hogy bosszút ál magáirt és apjáért. Összehívott egy "országgyµlést" (Aradon) ahol is a krónikák leírása szerint 68 elôkelôséget gyilkoltak le. Szerbiát meghódítja. Jelentôs mértékµ birtokadományozások történnek Halála után II. Géza kerül a trónra (1141-1162) II. Gézá-tól III. Bélá-ig II. Béla Halála után II. Géza kerül a trónra (1141-1162) Géza ekkor még csak 11 éves volt. Ekkor fontos kérdéssé válik bizánc. ( azt nem mondta hogy miért de font ) tovább növekedik az ország lakossága ekkoriban fejezôdik be a várispánságok létrehozása (72 darab) ekkorra tehetô valamijen cisztercita szerzetesrendnek a létrejötte, valamint a johanitáknak és az iszotájoknak az országban való elterjedése, Géza aki egybként különös figyelmet fordított a külpolitikára, megpró- bálta fenntartani a jószomszédi viszonyt oroszországgal. Ez azonban nem jön össze, épp ezért eléggé gyakoriakká válnak a katonai összetµzések ( 6 nagyobb hadjárat ) A belpolitikai rend uralkodása alatt felbomlott, valamint az invesztitúra kµzdelelm is éreztette hatását. Halála után III. István váltja a trónon (1162-1172) III. István Bírta az esztergomi érsek támogatottságát. Ezen a támogatottságon túl István igényt tartott a Bizánci császár jóindulatára is, ennek következ- ménye lesz a magyar Bizánci kapcsolatok megerôsödése. A kapcsolatok erôsítése érdekében fiát Bélát A bizánci udvarba küldi és majdnem sikerül megszereznie a trónt is. 1173-ban III. Béla kerül a trónra, Aki élvezi a bizánciak támogatását, de igyekszik a pápát is kielégíteni. Ennek következménye lesz az is, hogy újra kereszkedik de most már a római kereszténységet veszi fel. Uralkodása alatt mind a kül mind a belpolitika stabilizálódik, az ország gazdasági élete is jelentôsen javul. Elôtérbe kerültek a gazdaságban az úgynvezett Regálék (Királyi jogok: prémadó,vámadó,sókereskedelem,révadó (nameg a névadó is.) Feleségül kéri Kape Mergitot a francia király leányát. Ezen cselekedete azt vonja maga után, hogy a francia király kér egy "kimutatást" A király vagyonáról. Béla idejében folytatódik a földatományozás, amely a XIII. században a királyi vármegyerendszer válságát eredményezi. III. béla lesz az elsô, aki egy egész vármegyét adományozott el. Az ô nevéhez kötôdik a királyi kancellária létrehozása. A kancelláriát elválasztotta a kápolnától, így csökkent az egyház befolyása. Megalapítja a Frebeni prépostságot, az esztergomi johannita kolostort, valamint még egy pár kolostort is. 1192-ban történik meg Lacika szentéavatása. Belgrád ekkoriban válik az ország részévé, és ekkor jelentôs sikerek születnek, egészen szófiáig. Fiát Andrást Halics trónjára ülteti. De ez az állapot nem tart sokáig. Jelentôs ekkor magyarország európai helyzete, az ország gazdaságilag felvirágzott, nemzetközi elismerést vívott ki, olyannyira, hogy a Német- Római császárság és bizánc konfliktusában Béla közvetíti a békét. Egyetlen negatívumot lehet rámondani azt, hogy Madras vármegyét eladományozta A Prangefánoknak. Ez a család jelentôs szerepet játszanak a magyar történelem- ben. Horvátország és dalmácia stabilizálódik. idejön a királyi írásrendszer kialakítása a kancellária önálló intézménnyé való átalakulása, valamint az ô idejében jelenik meg a valamilyen pestis kereszt, ezt a pecsétjein meg a pénzeken lehetett látni. A királyi birtokok az ország 75%-át az egyháziak 10%-ot a világiak pedig a maradékon osztoszkodtak. A késôbbiekben az egyház jelentôsen növelte birtoka- inak számát, a világiak többnyire adományozások útján jutottak birtokokhoz. Kezd kibontakozni egyfajta mezôgazdasági árúfejlüôdés valamint a kézmµvesség is terjedôben van. Maradt a falu struktúra (25-60 ház) A falu lakossága külön és közösen is birtokoltak földet. Megerôsödik a nyersanyagkitermelés és feldolgozás, a kül és belkereskedelem is fejlôdésnek indul. A sókereskedelem fokozoatosan az egyház kezébe kerül. Erre az idôre tehetô az úgynevezett útkényszer, ami azt jelentette, hogy ha egy külhoni kerskedô valamilyen árút eladni szándékozott magyarországon, akkor elôbb esztergomba kellett mennie, ahol is engedélyt kellett kérnie arra vonatkozóan, hogy eladhatssa az általa hozott árucikket. A pénzügyek nagyobbrészt az izmaeliták ( böszörmények ) kezében vannak. Elôtérbe kerül az ezüstpénz használata. Erre az idôszakra tehetô a hoszteszek letelepedése, akik új ismeretket hoztak az országba, valamint kiváltságokat is kaptak.