5. Tétel A középkori magyar állam, egyház, társadalom, gazdaság fejlődése az Árpád- korban - Mutassa be magyar tárasadalom XI-XII. századi fejlődését és az Aranybulla-mozgalmat! - Milyen külpolitikai feltételek (veszélyek) közepette szlárdult meg a magyar feudális állam? - Ismertesse a gazdaság gyarapodását és a kultúra fejlődését az Árpádok korában! Mutassa be magyar tárasadalom XI-XII. századi fejlődését és az Aranybulla-mozgalmat! I. A feudális társadalmi rend megszilárdulásának folyamata 1. István halála után a) birtokaiktól megfosztott nemzetségfők leszármazottai kísérletet tesznek az uralkodói hatalom aláásására, a törzsi-nemzetségi szervezet visszaállítására ( szembefordulnak az egyházzal : 1046 Vata lázadás 1061 Vata fia, János támadása b) külső támadások is : 1030 : II. Konrád támadása - vereséget szenved 1051, 1052 : III. Henrik 2 támadása - I. Endre feltartóztatja seregeit 2. A IX. sz. utolsó évtizedeiben kibontakozó invesztitúraharc lekötötte a birodalom vezetőit ( Magyarország önállóan fejlődhet, sőt külső hódításokra is lehetőségük lesz ( I. László ( 1077-1095 ) ( Szlavónia és Dalmácia ( Könyves Kálmán ( 1095-1116 ) ( a halicsi fejedelemséget foglalja el 3. A társadalmi változások a) ( nő a földművelés jelentősége ( a lakosság többsége letelepedik ( különbség a királyi, egyházi v. világi birtokon való letelepedettek helyzete között ( a világi birtok " felosztása " ( predium ( v. allódium ) ( egyes területeken szabad költözködési joggal rendelkező, letelepült közszabadok dolgoztak ( a föld fejében szolgáltatások ( a királyi v. egyházi birtokra települők elvesztették szabad költözködési jogukat ( földet kaptak ( anyagi függetlenséggel rendelkeztek a feudális kötöttségek ellenére ( a szolganépek felszabadulása a prediumok hanyatlásához vezetett ( faluvá alakulnak b) a fölművelés elterjedése a népesség növekedésével is együtt járt + betelepülések + hospesek ( vendégek ) ( ún. hospesjogok II. Az Aranybulla - mozgalom 1. XII. sz. - a trónkövetelők magánbirtokaik adományozásával igyekeztek maguknak híveket szerezni a) II. Endre idején feudális anarchia bontakozik ki ( a nagybirtokosok hatalmuk alá akarják vonni : ( a városjobbágyokat ( a királyi servienseket ( tiltakozás : ( pénzrontás ( az elégedetlenséget fokozták a különböző külpolitikai kudarcok ( 1213 - Bánk bán vezetésével főúri lázadás ( megölik Gertrud királynét b) Az általános elégedetlenség élére a serviensek állnak ( 1222 : Aranybulla ( legtöbb cikkelyei a serviensek kiváltságait erősítette meg ( a várjobbágyokat is biztosította kiváltságaik megtartásáról ( a nagybirtokosokat felhatalmazza arra, hogy ha ő és utódai nem tartják be a törvényeket, hűtlenség vétke nélkül ellenállhatnak c) a serviensek és a várjobbágyok önvédelemre rendelkeznek be ( megyénként választottak bírókat maguknak ( szolgabírák d) a királyi vármegyék helyén sorra nemesi vármegyék alakulnak Ismertesse az aranybulla keletkezésének körülményeit III. Béla halála után fiai, Imre és András között trónviszály keletkezett. A viszály jó alkalom volt arra, hogy a földesurak újabb és újabb birtokadományokat szerezzenek támogatás fejében. Így erejük, politikai hatalmuk tovább nőtt. II. András uralkodása idején (1205-1235) a királyi birtokok nagyon megfogyatkoztak. A királyi vár-megyerendszer nem volt képes ellátni közigazgatási és katonai feladatokat. A vármegyerendszer felbomlása miatt elveszett várkatonaság pótlására a király igénybe vette a feudális urak magánhadseregeit. II. András kereszteshadjáratot vezetettt a Szentföldre. E hadjáratok csak az ország pénzét és erejét pazarolták. A királyi birtokok csökkenése, és a hadjáratok kiürítették a királyi kincstárat. II. András az elveszett jövedelmek helyett a királyi jogon szedett regáléjövedelmekre akart támaszkodni. A király hatalom hanyatlása nagy veszélyt jelentett a királyi vitézek, a szrviensek számára. A feudális nagyurak ugyanis nem elégedtek meg a királyi birtokok megkaparintásával. A közbeékelt birtokokat is igyekeztek megszerezni, és tulajdonosaikat, a közép- és kisbirtokosokat pedig hatalmuk alá vonni. Ennek ellensúlyozására az utóbbiak szervienseknek nevezték magukat, hangsúlyozva ezzel, hogy csak a királynak vannel alárendelve. Hasonló sors várt a várjobágyokra. Mindkét réteget az fenyegette, hogy állandó katonáskodásra kényszerülnek a nagybirtokosok magánhadseregeiben. A világi nagybirtok nyomása ellen a szerviensek szervezkedni kezdtek. Eltérő okok miatt ugyan, de szinte az egész magyar társadalom szembekerült a királyi hatalommal. Az elégedetlenség társadalmi mozgalommá alakult. A várnépek és a parasztok támogatásával 1222-ben, a fehérvári törvénylátó napon kényszerítették a királyt, hogy jogaikat törvényben, az Aranybullában erősítse meg. (Az aranybulla általában díszes külsejű, arany függőpecséttel megerősített királyi oklevél.) Az Aranybulla megvalósítása azonban a királyi hatalom erőtlensége miatt elmaradt. A bulla 31 pontjából 11 a mozgalom fő erejét adó szerviensek gondjaival foglalkozik. A majdani ellenállási záradéknak nevezett utolsó ponton kívül ezen részek adták meg a bullának a későbbi korokban kiemelkedő szerepét. A szerviensek itt megfogalmazott kiváltságai ugyanis utóbb a nemesség alapvető szabadságjogaivá váltak, s így az Aranybullát mintegy alkotmányként kezelték. Ezen pontok a következők: adómentesség, törvényes bírói ítélet nélkül nem foghatók el, engedély nélkül birtokain még a király sem szállhat meg, végrendelkezés szabadsága, csak a király, vagy a nádor ítálkezhet felettük, az ország védelmére kötelesek hadba vonulni, de a királyságon kívül csak a király költségén.A többi, szerviensekkel foglalkozó cikkely inkább csak a korra jellemző, később elvesztette jelentőségét. Viszonylag kevés helyet kaptak a várjobbágyok, akiknek a hospesekkel együtt megerősítette helyzetét az oklevél. Tényleges súlyánál jóval kisebb mértékben szerepel az egyház, sőt a tized pénzen való szedésének és a só kereskedelmének tiltása - mely részbe egyházi érdekeltség volt - sértette érdekeiket. A szervienseket sem védték meg a bulla cikkelyei a nagybirtokosok önkényeskedéseitől. Ezért szervezkedni kezdtek érdekeik érvényesítésére. 1232-ben kérték, hogy ők a király szolgái szolgabírákat választhassanak a jogtalanságok megtorlására. Ettől az eseménytől számítjuk a királyi vármegyét felváltó szervieni, későbbi elnevezéssel nemesi vármegye kezdetét. 1. Anarchia 1038 István halála - válsághelyzet - német támogatás - beavatkozás a belviszályokba az egész század folyamán - trónharcok - pogánylázadások - az anarchia I. Szt. László uralkodásával ér véget 1.1. Utóda Orseoló Péter (1038-41) Az istváni politika türelmetlen folytatója, fokozottabban támaszkodik az idegenekre (németek, olaszok) ( elégedetlenség ( 1041-ben elűzik, a német császárhoz menekül, akinek hűbéresküt tesz. 1.2. Aba Sámuel (1041-44) - III. Henrik fegyveres támogatása Orseoló Péternek 1044 ménfői csata (Aba Sámuel halála) - Orseoló Péter (1044-46) Orseoló Péter ellenpártja a Vazul fiakat hívja be, Vata-féle pogánylázadás (Gellért püspök halála) 1.3. I. András (1046-60) - az ország újra függetlenné válik 1051 Vértes német támadások 1052 Pozsony visszaverése - rendezi viszonyát a császárral (Judit nevű leányát fiához, Salamonhoz adja) - öccsének Béla hercegnek 15 megyét adományoz hercegség (dukátus) - korona és kard monda 1.4. I. Béla (1060-63) - elűzi Salamont, aki a császárhoz menekül - 1061 a pogányok utolsó lázadását leveri 1.5. Salamon (1063-74) Német segítséggel kerül trónra - kibékül Béla fiaival (Géza, László, Lampert) - közösen vezetnek hadjáratokat -1068 Kerlés -1071 Nándorfehérvár - az ellentétek újra kiéleződnek - trónharcok kiújulása: 1074 Kemij-Salamon legyőzi a hercegeket, Mogyoród-a hercegek legyőzik Salamont, aki Moson és Pozsony várába húzódik vissza 1.6. I. Géza (1074-77) Sikerül a német támadást elhárítania, de nem sikerül kibékülnie Salamonnal. Nem hajlandó a pápa (VII. Gergely) hűbérese sem lenni - a bizánci császártól kér koronát (a korona alsó része?) 2. Megszilárdítás 2.1. I. (Szt.) László (1077-95) Uralma alatt megszilárdul Magyarország bel és külpolitikai helyzete - hódítások Kibékül Salamonnal, majd lezáratja Törvényei/feudális rend megszilárdítása - magántulajdon és királyi jövedelmek védelme - belső vándorlás megakadályozása (a szabad parasztok jogainak korlátozása - jobbágysorba süllyedés kezdete) - igazságszolgáltatási szervezet kiépítése - egyházszervezet fejlesztése/püspökségek alapítása: Várad, Zágráb, gyakorolja az invesztitúrajogot, papi nőtlenség szorgalmazása, 1083 István és Imre szentté avatása Külpolitika (pápaság - császárság) - visszaveri a kun támadásokat - meghódítja Szlavóniát, beavatkozik a horvát belviszályokba - összeütközésbe kerül a pápával (mivel Horvátország pápai hűbér) - fiatalabb unokaöccsét Álmost jelöli ki utódjának (német támogatás) Halála előtt Kálmánt jelöli ki utódul ( kiegyezés a pápasággal 2.2. I. Könyves Kálmán (1095-1116) I. László öccse. Eredetileg papnak készült. Tudott írni és olvasni. Trónharcok öccsével, Álmossal, akit a császár támogat - a kezdeti ellentétek (kereszetesek szétverése, Dalmácia) után a pápával szövetkezik (invesztitúra jogáról való lemondás) - a pápa elismeri Kálmán tulajdonának Dalmáciát (magyar-horvát perszonálunió) Törvényei: - László törvényeit enyhíti (feudális viszonyok megszilárdulása!) - egyházat kivonja a világi bíráskodás hatásköréből (püspöki zsinat végzi a bíráskodást), új egyházmegyéket hoz létre (Nyitra), a királyi adókból Dézsmát biztosít az egyháznak, törvényeket hoz az egyházi erkölcsök megszilárdítására - egyház megerősítése - a királyi jövedelmek védelme, növelése (örökösödés szabályozása, vámok stb.) II. Aranybulla mozgalmak 1. Előzmények XIII. sz. eleje: a birtokadományok révén a nagybirtokosok gazdasági és poltikai hatalma megnő - a birtokadományok fejében támogatják a királyi család egyes tagjainak trónigényét - Imre (1196-1204) viszálya öccsével II. András (1215-35) Folytatja a birtokadományokat (vármegyék eladományozása) A királyi birtokok jövedelmei helyett regálé jövedelmek - pénzgazdálkod s alapjaira helyezi az államháztartást - pénzverő kamarák bérbeadása - pénzrontás A gazdasági feltételek azonban erre még nem érettek + háborúk költségei (halicsi hódításokat nem sikerül megtartani) 2. Aranybulla mozgalmak 1222 - aranypecséttel ellátott oklevél, 1351-es átíratából ismert - nemesek ( az idegeneknek adott adományok ellen (Gertrudis meggyilkolása) - szerviensek, várjobbágyok ( a királyi vármegyék eladományozása sérti érdekeiket, mivel fokozottan a nagybirtokosok befolyása alá kerülnek - a társadalom zömének érdekében áll a pénzrontás megakadályozása 3. Aranybulla kiadása 1222 - a királyi és egyházi hatalom korlátozása a világi birtok felett - szerviensek, várjobbágyok védelme (adómentesség, igazságszolgáltatási kiváltság, katonáskodási kiváltság, birtok feletti szabad rendelkezés) - törvény a vármegyék eladományozása ellen - birtokok, tisztségek idegeneknek való adományozása ellen (megtiltja a pénzverő kamarák zsidóknak és izmaelitáknak történő bérbeadását) - megtiltja az egyháznak, hogy a tizedet pénzben szedje, elveszi tőle a sókereskedés monopóliumát - ellenállási záradék Az egyház hatalma tetőpontján: 1231-Aranybulla megújítása: - egyházellenes intézkedések törlése - ellenállás joga csak az esztergomi érseké (kiközösítés) - egyházi birtokok felett csak egyházi bíróságok ítélhetnek (hiteles helyek) 1233- beregi egyezmény: Magyarország pápai hűbér - II. András nem tartja be: kiközösítik Az Aranybulla rendeletei nem védik meg a nemesek önkényétől a szervienseket - 1232-zalai szerviensek mozgalma az önkormányzati szervek (nemesi vármegye) létrehozására (a királyi vármegye helyett) ( szolgabírók választása, bíráskodási jog. Mutassa be a magyar társadalom XI-XII. századi fejlődését és az Aranybulla- mozgalmat! István fiának, Imre hercegnek 1031-ben bekövetkezett halála után azon fáradozott, hogy megtalálja utódját: Orseoló Péter 1038-1041, 1044-1066. - hogy kellő hatalommal rendelkezzék, István kinevezi az udvari testőrség parancsnokává - ellen lép fel Vazul: a pogány rend híve, a törzsi öntudatból fakadó etnikai ellentét fő szószólója, ezért István 1032-ben megvakíttatja, fiait Levente, András, Béla száműzi - 1038 aug. István + - Pétert, mint idegen uralkodót a magyar főurak nem látták szívesen, ezért 1041-ben elűzték - 1041-44 Aba Sámuel - Péter III. Henrikhez fordul ( 1044. Ménfő - a segítségért cserében felajánlja Mo.-t a császárnak, mint birodalmi hűbért, ezért az elégedetlen tömegek visszahívják Vazul fiait. - 1046 Vatta féle pogánylázadás (Gellért püspök, Orseoló Péter és Levente +) ( I. András (1046 - 60) veri le - 1048 az ország erősítése céljából hazahívja Lo.-ból Bélát, s az ország Északi részét hercegségkén (ducatus) neki ajándékozza, ahol teljes uralkodói jogosítványokkal rendelkezik - 1055 tihanyi apátság alapítólevele - miután Andrásnak fia született (Salamon) megromlik a viszony a két testvér között - 1051-53 III. Henrik támadása, hogy a Péter idején szerzett jogait érvényesítse, azonban a harcokban alulmaradt (Zotmund) - III. Henrik lányát Juditot eljegyezte Salamonnal, így próbálván a trónt biztosítani - a fegyveres harcokban azonban alulmaradt - 1060-63 I. Béla - 1061 János féle pogánylázadás - 1063 Salamon IV. Henrik segítségével visszaszerzi a trónt, amelyet Béla fiai, hercegi jogaik tiszteletben tartása mellet el is ismernek - 1063-74 Salamon - ellene lép fel Géza (Béla fia), aki 1074-ben a mogyoródi ütközetben legyőzi őt - 1074-77 I. Géza - 1077-95 László - kedvező külpolitikai helyzet (invesztitúra harc lekötötte a pápa és császár figyelmét) - 1082-ben elfogatja Salamont, aki nem törődött bele trónja elvesztésébe (de nem a visegrádi Salamon toronyba, mert az csak IV. Béla idején épült) - 1083 István, Imre és Gellért szentté avatása - hódítása: - 1089 Szlavónia (Dráva-Száva) - 1091 Horváto. (Száván túl) - legfőbb célja a köz- és vagyonbiztonság helyreállítása, amelyet törvényeivel igyekezett elérni - 1085 31 §-os tv.könyv: - rendkívül szigorú - nyomozói és bírói eljárás - szokásjogon alapuló vérbosszú elismerése - 1092 szabolcsi zsinat: 1. 18 szakaszos BTK:- magyar jogalkotás legszigorúbb tv.könyve - tyúklopásért akasztás - célja a magántulajdon szentségének visszaállítása - asylum jog: mentelmi jog 2. egyházi tv.-ek 27 §-ban - vallás és erkölcs elleni bűnök - egyházi vagyon védelme - jogalkotásának értékelése: nem egy egységes és átgondolt jogalkotás eredménye, hanem a konkrét társadalmi bajok orvoslása a cél. - nem marad fiú örököse, ezért I. Géza fiatalabb fia Álmos lesz a dux, Kálmán pedig a király - Könyves Kálmán (1095-1116) - külpolitika: - keresztes hadjárat átengedése az országon (összeütközés és győzelem a Moson környékén a fosztogatás miatt) - 1102-05 Dalmácia meghódítása (végül önként csatlakoznak, mert ígéretet kapnak, hogy korábban megszerzett kiváltságaikat megtarthatják) számukra csak a hűbérúr személye változott (velencei doge helyett a magyar király) - László legkisebb lányát Piroskát I. Alexiosz bizánci császár fiához, Jánoshoz adja - jogalkotó munkája: - 1100 84 §-os tv.könyv: - revízió alá veszi a korábbi törvényeket - enyhíti a büntetéseket - eltörli a vérbosszút - szigorúan bünteti a hamis tanukat és vádlókat - boszorkányok - törvényei hosszú időre legmagasabb szinten zárták le azt a tv.alkotó munkát, amelyet István kezdett el - hogy fia István számára biztosítsa a trónt, öccsét Álmost és fiát megvakíttatta. - II. István 1116-31 - II. Vak Béla 1131-41: helyette felesége Ilona uralkodott - II. Géza 1141-62 Mánuel Bizánci császár (Szt. László unokája) befolyását igyekszik növelni - III. István: - Mánuel azonban Géza testvérét IV. Istvánt támogatta - a főurak III. István testvérét Lászlót támogatták (1162-63) - fiát, Mánuel leányához adja férjül, így amíg Mánuelnek nem születik gyermeke ő (mármint III. István fia lesz a trónörökös) - 1172-96 III. Béla - szövetség Manuellel: nem fogják egymás érdekeit veszélyeztetni - Lukács érsek azonban nem hajlandó megkoronázni, mert félnek, hogy a bizánci neveltetésű király idején a bizánci kereszténység előretörése fog következni - lojális marad Manuelhez, de római katolikus vallás - István óta legnagyobb gazdasági bevételek: - királyi felségjogon szerzett jövedelmek (legfontosabb a nemesfémbányászat) - kamara haszna (lucrum camarae): minden évben új pénzt bocsátanak ki, amelyből meghatározott mennyiséget köteles volt minden megye megvásárolni. Az új pénz azonban 50%- kal drágább volt - üzletág idegenek kezében volt, bérbe lehetett venni, így zsebre tudták vágni a hasznot - vásárok és vámok jövedelmei - 72 ispánság adója + ispánok kötelező ajándéka - Horvát. + erdélyi szászok pénzszolgáltatása - 1181 kancellária felállítása (vez: kancellár, aki ált. a főpapok közül került ki), írásbeliség elterjedése - végig problémát okoz fiainak hatalomvágya. Elsőszülött fiát Imrét királlyá koronáztatja és megbízza Dalmácia és Horváto. kormányzásával. Ifjabb fiát Andrást Halicsba küldi. - 1192 László szentté avatása - 1196-1204 I. Imre - 1198 András birtokba veszi Szlavóniát, Horváto-t és Dalmáciát és független fejedelemként kezdett uralkodni - 1200 béke: András bántatlan maradt és visszakapta kormányzóságát - 1204 Imre megkoronáztatja fiát III. Lászlót (1204-05), aki apja halála után anyjával - félve Andrástól - Ausztriába menekült. András hadsereggel akarta megtámadni Ausztriát, de III. László meghal, ezzel elsimítva a küzdelmeket - II. András 1205-35 - külpolitika: - Halics elleni hadjáratai (10 kísérlet) - 1217-18 keresztes hadjárat a Szentföldre - dinasztikus kapcsolatok: - 1.házasság: Gertrúd: trónörökös Béla - 2. latincsászár leánya Jolanta - 3. itáliai grófnő Beatrix: férje halála után külföldre távozott, ott szülte meg gyermekét Postumus Istvánt, aki Velencében telepedett le, ő lesz III. András apja - belpolitika: - állandó háborúskodáshoz társadalmi támogatottságra van szükség: birtokadományok és immunitás joga (adományozás legjobb mértéke a mértéktelenség) - hiba: nem hűbéri láncolatot erősíti, hanem ezek örökbirtokok: nem szolgálatért engedték át, hanem feltétel nélkül - uralkodó osztály felsőbb rétegei: - nem részesülnek a birtokadományokból - mert félnek, hogy kiszorulnak a hatalomból - elégedetlenek a külpolitikával - merániak gyűlölete - szerviensek és várjobbágyok: királyi seregben szolgálatot teljesítő és a királytól személyi függőségben álló földbirtokosok - céljuk: magánföldesúri függés elkerülése + közvetlenül a király alá tartozzanak - várnépek: magánföldesúri függés alatt súlyosabb terhek - szolgáló elemek: tizedet pénzben követelik 1222 Aranybulla 31 cikk - 1.:- idegeneket az ország tanácsának jóváhagyása nélkül nem emelhetnek nagy méltóságokra - egész megyéket és méltóságokat nem adományozhatnak egész életre - ius resistendi et contra dicendi - 2.:- Székesfehérvári tv.látó napok megtartása - csak bírói elfogatóparancs esetén foghatóak el - adómentesség - szabad végrendelkezés - honvédelem kötelező, külföldön a király fizet - 4.:- tizedet terményben - 1222 papi arany bulla: - papság rendi jogállását szabályozza, adómentesség számukra - privilegium fori - a király a bulla rendelkezéseit nem tartotta be, vmint az egyház jogainak korlátozása miatt fellép (királyi jövedelmek nagy része a zsidók kezébe megy) - 1231 2. aranybulla: - zsidók nem viselhetnek kincstári és egyéb közhivatalt - tized szedhető pénzben - ellenállási záradék módosul A középkori Magyarország Gazdaság és társadalom a XIV.-XV. századi Magyarországon Magyarországon a XIV. század elejére önellátásból fokozatosan kibontakozik a feudális árutermelés és pénzgazdálkodás. Megindul a városiasodás a hospes mozgalom segítségével. A városok legtöbb lakója német nyelv_. Kétféle város van: a szabad királyi, amely els_sorban távolsági kereskedelemmel; a mez_városok: ezek átmenetek a falu és a város között. Ez utóbbiban jelent_s még a mez_gazdasági tevékenység, jogállása pedig földesúri város. Vannak még bányavárosok is. A legfontosabbak: Nagyszombat, Sopron, Pozsony, Buda, Brassó, Szeben, Kassa, Eperjes, Bártfa. Mez_városokra legjobb példa Debrecen. Az arany- és ezüstbányák Erdélyben. A bányavárosok kollektív jogokat kapnak. Viszonylag kedvez_ a földrajzi fekvésünk: Észak-Itália és Dél-Németország félperifériáján vagyunk ekkor. Mind kulturális, mind dinasztikus kapcsolataink ebben az irányban vannak. Ekkor még keresztül ment hazánkon a levante-i útvonal szárazföldi ága és ez bekapcsolta hazánkat az európai vérkeringésbe. Ekkor a f_ kereskedelmi cikk az él_ állat els_sorban marha volt. A gazdaság fellendül_ben van. (Eleinte a király hatalma a királyi birtokon és várszervezeten alapult. A várakban, várgazdaságokban éltek a várjobbágyok akiknek egy része kés_bb jobbágyi sorba süllyedt, míg mások szerviensekké, majd nemesekké lettek. Ez a folyamat úgy zajlott, ahogy egyre gyengült a királyi vármegye rendszer. A XII.században is még alapvet_en önellátó a gazdálkodás, csak a XIV.századra lesz általános a felesleg azaz az árutermelés, és a pénzgazdálkodás.) Nemcsak a nemesi hanem a paraszti jogok is egységesednek. Ezek a szabad költözési jog, a föld örökítésének joga, és fokozatosan az adók országos egységesedése. Az els_ ilyen Szent István tizede (egyházi) , aztán Nagy Lajos kilencede (földesúri), királyi adó el_ször Károly Róbert alatt, a kapuadó, amelyet a telekre szabtak ki. Mátyás ezt váltja föl a füstadóval. Lehet még rendkívüli hadiadó, bizonyos munkajáradék a felsoroltak mellett, de ezek a legf_bb országos adók. A nemesség jogi egységesedését ld.az el_z_ tételben, I. Lajos 1351-es törvényeivel bezárólag. A XV. században van az els_ rendi gy_lés. Állandóvá a Hunyadiak alatt válik. Elvileg 4 rend: f_nemesség, papság, vármegyék küldöttjei, szabad városok küldöttjei. Ez utóbbi szinte jelentéktelen, ezért általában 3 rendr_l beszélünk. Az 1514- es országgy_lésen Werb_czi Hármaskönyvének elfogadásával épülnek ki a nemesi jogok. Mátyás állama Zsigmond halála után Albert 1437-39, 1440-44-ig Ulászló a király. 46-tól Hunyadi János a kormányzó. 53-tól V. László a király, bár még csak gyerek. Zsigmond halála után, de különösen Jagelló Ulászló halála után vagyis 1444- tól 58-ig terjed_ id_szakban az er_s királyi hatalom veszélybe kerül, létrejönnek a bárói ligák. A Hunyadi-Cillei csoport is egy ilyen liga lenne, ha nem lenne politikai szövetségben a köznemességgel, és nem egy, er_s központi állam lenne az érdekük. De az, mert a török veszélyt szerintük nem lehet er_s központi hatalom nélkül elhárítani. (Igazuk volt.) Ez az a politikai szövetség, ami V. László halála után hozzájárul ahhoz, hogy a magyar nemesség el_ször éljen saját királyválasztó jogával. Vagyis nem dinasztikus kapcsolatok révén valaki örökli a trónt, hanem egy olyan embert, akinek ki tudja ki volt a nagyapja emeljenek a trónra: Hunyadi Mátyást. Mátyás központosított rendi államának alapjait az a gazdasági fejl_dés teremtette meg, ami Magyarországon XV. század második felére egy stabil feudális árutermeléshez vezetett, a városok számának növekedéséhez, a nemesfém-bányászat növekedéséhez. És olyanfajta bekapcsolódását a nemzetközi kapcsolatokba, amely ugyan nem befolyásolta azt, hogy Magyarország els_sorban mez_gazdasági terményeket, alapanyagokat és a közlekedés miatt els_sorban él_állatot szállít. De a centrumnak az els_dleges partnerei vagyunk, ami például a szellemi élet terén óriási el_ny. Így lehet, hogy Itália után másodikként épp Magyarországon jelenik meg a reneszánsz. Mátyás uralkodása három szakaszra bontható. Az els_: a 60-as évek közepéig, 63-64-ig, amíg elfogadtatja magát Európával. Ezt szolgálja boszniai hadjárata(1481-82). Ez a kenyérmezei ütközetb_l (1479) n_ ki. Másrészt visszaszerzi a koronát. És megköti az ominózus szerz_dést (1463), aminek alapján Habsburg fogja _t követni Magyarország trónján, ha neki magának nem lesz gyermeke. E korszakban nagy szövetségese ez a köznemesi rend a bárói ligákkal szemben. E korszakában m_ködteti is a rendi intézményeket. A második: 60-as évek közepét_l a 70-es évek elejéig. E korszakára jellemz_, hogy a török ellen nem folytat háborút. _ inkább "betonvédelem" kialakításán fáradozik: a Balkán és az Al-Duna vonalára épül_ kett_s védelmi rendszer, mert úgy ítéli meg, hogy Európa leger_sebb hadserege a török és még a Mátyás-féle magyar királyság is gyenge egymagában. E korszaka inkább nyugat felé tekint_, aktívabb külpolitika jellemzi. A cseh trónt szeretné, - 1868-ban legy_zi Podebrád György cseh királyt -, mert azon keresztül vezet az út a német-római császárság trónja felé. Ebben a korszakban m_ködteti a rendi intézményeket. A középkori rendi felfogás a királynak széles hatáskört biztosít. Megosztja a hatalmat a király és a rendi gy_lés között. A rendi gy_lésé a törvényalkotás joga, az adó megszavazása, a hadsereg állítása. A külügy, a befolyt pénzek fölötti rendelkezés, a tisztvisel_k kinevezése a király joga. Ezeket a jogokat minden országban különböz_ nev_ és tartalmú alkotmányok szögezik le. Mégis ez egy állandó kötélhúzás a rendi és a központi érdek között. E korszakban építi ki Mátyás a központi intézményeket: a kancelláriát, a kincstartóságot, a személyes jelenlét bírósága. A hadsereg m_ködtetésének megteremti anyagi feltételeit: az eleinte rendkívüli, majd rendszeressé váló rendkívüli hadiadó. Kincstári reformot visz végbe: füstpénz a kapuadó helyett. 71-ben összeesküvés, melyben például Vitéz Jánossal, kora egyik legm_veltebb püspökével kerül szembe, akik nem értenek egyet Mátyás központosító törekvéseivel, fontosnak tartanák a török elleni küzdelmet. A harmadik korszakát a 80-as évek végéig jellemzi a rendi intézmények félretolásának vádja, egy abszolutisztikus kísérletre kerül sor. Bár a fiatal és tehetséges uralkodó nyer, a 80-as évek közepén vissza kell lépnie. Ennek tudható be 85-86-os törvénykezése. Szeretne egy er_s közép- európai birodalom uraként ellensúlyát jelenteni a töröknek. Immáron súlyosnak látszik a 63-as Frigyessel kötött megállapodás, szeretné Frigyest ennek felbontására kötelezni, ez vezeti arra, hogy meghódítsa 85-ben Bécset, de nem Frigyest, aki elmenekül. Az öröklést akarja szabályozni, ez vezeti el a nádori törvények megalkotásához 85-86-ban. A törvények alapján a nádor, aki a király helyettese volt, a rendek képvisel_je lesz az udvarban. Engedményeket kényszerül tenni a köznemességget. Korának egyik legm_veltebb európai uralkodója. Könyvtára hagyhír_ és nagyérték_. Az Aranybulla (1805) Els_ királyaink mindenkinél nagyobb hatalma a király mindenkinél nagyobb földtulajdonára épült. És a vármegyére, ami a király várának volt a mezsgyéje, megyéje. Kialakulnak fokozatosan a magánföldtulajdonok, és a földbirtokos egyház. A földtulajdonok királyi adományokból a vármegye rovására növekednek meg. És a XIII. század elejére, II. András (1205-35)- nak avval kell szembenéznie, hogy a királyi földtulajdon nem jóval nagyobb a többinél, így gyengül meg a királyi hatalom. Azért, hogy a királyi hatalom újra er_s legyen, új források után kell néznie. Ezek a források a regálék. Mivel _ úgy gondolja, hogy úgy sem a földtulajdonára épül a hatalma, így nyugodtan adományozhatja _ket. Ezenfelül sikertelen hadjáratokat folytat Halics meghódítására és a Szentföldre. A királyi hatalom tovább gyengül. Egyéb nézetkülönbségek is a felszínre törnek. A szabad elemek: a várjobbágyok, vitézek, stb. nyilván nem akarnak jobbágyokká válni, nemessé szeretnének válni. Ez az a középréteg amit abban az id_ben szervienseknek hívnak. Egyetlen uruk és védelmez_jük a király. Ha _ távol van, nehezen védik meg magukat egy szomszédos nagybirtokostól. Ennek a szerviensrétegnek jelentette a sikerét az Aranybulla, mert olyan jogokat adott nekik amit a kés_bbikben sarkalatos nemesi jogoknak nevezünk. Vannak még ellentétek, de ezek ehhez képest másodlagos. Az Aranybulla maga tartalmazza: A szerviensek egyetlen ura maga a király. Vagyis nem alakul ki a h_béri lánc! Bírája is csak a király. Amíg el nem ítélik addig szabad ember. Adót nem fizet. Köteles a haza, a korona szolgálatában fegyvert fogni, de nem köteles a királyt a határokon túlra követni. A földjének tulajdonosa. Tehát ezek a sarkalatos nemesi jogok: a földtulajdon, az adómentesség, a kötelesség a haza fegyveres szolgálatában. Ez kés_bb b_vülni fog. A királyt rá kell kényszeríteni erre, erre van az Ellenállási záradék: ha a király ezt megszegi, akkor a nemeseknek felségárulás b_ntette nélkül _t leválthatja. Igen ám, de ekkor még a nemességbe nem értik bele a szervienseket. Ezt 1231-ben megváltoztatják, úgy, hogy az egyház kényszeríti a királyt ennek betartására. 1514-ben Werb_czi Hármaskönyvébe az 1222-es ellenállási záradék kerül. Ezért lesz a XVI. században e záradék a magyar nemesi alkotmányosság egyik legfontosabb fegyverévé. Ebben az szerepel, hogy a nemes, a szerviens szabadon rendelkezhet földjével a kötelez_ leánynyegyed után. 1351-ben az Aranybullát részben megváltoztatják és kimondják az _siséget, hogy a földbirtokot védjék a cápáktól. Ekkor mondják ki az egy és azonos nemesi szabadságot, ezek 1848- ig meg is maradnak. Ez teremti meg a Natio Hungarica-t, a nemesi magyar rendet. El_ször a Zala megyeiknek ad olyan jogot 1232-ben, hogy a király távollétében önmaguk felett bíráskodhasson a nemesi közösség, hogy az igazságtalanságokat megtorolhassák. Ez a nemesi vármegyék szervez_désének kezdete. Ennék élén a király által kinevezett, de helybeli nemes, a f_ispán áll és az _ familiárisai segítik _t. Vármegyegy_lés van, szolgabírák vannak. Igy tehát a nemesi vármegye politizáló és gazdasági egység egyszerre. Az Anjou-k Két Anjou uralkodója volt hazánknak: Károly Róbert(1308-1342) és Nagy Lajos(1342-1382). 1301-ben kihal az Árpád ház. Az ország a nagyobb földbirtokosok, kiskirályok kezén van. 1308-ig háromszor koronázzák meg Károly Róbertet mire érvényes lesz. Bár ekkor igencsak pocsékok a belpolitikai viszonyok, jó néhányan szívesen látnák a tartomurányurakat a pokolban, szóval akad Károly Róbertnek támogatója b_ven. A királyi városok lakossága, a köznemesség mind az _ oldalán állnak. 1312-ben a rozgonyi csatában szilárdul meg hatalma, azonban Csák Mátéval -a leghatalmasabb kiskirállyal- csak a halál tud leszámolni. Elitváltás következik be, az új király a hozzá h_ségeseket emeli nemessé. Modernizálja a hadsereget, banderiális formára: ez magánföldesúri csapatokból és a vármegyei nemesi zászlóaljakból állt. Neki sikerül ami II. Andrásnak nagyon nem: a regálékra tudja áthelyezni a királyi hatalom gazdasági alapját. Ezek a felségjog alapján a vám, a bányajövedelmek, a városok. Bevezeti a parasztok adóját, ez most a kapupénz. Hogy a pénz egységes legyen a pénzverésre ezentúl csak a királynak van joga. Csak _ kereskedhet nemesfémmel. A nemeseket érdekelté teszi bányák nyitására azzal, hogy eddig a lel_helyek jövedelme csak a királyé volt, mostantól a harmada a földesúré. Mindezek lehet_vé teszik, hogy értékálló pénzt veressen. (Ilyen kevés lesz: Zsigmond és Mátyásé csak) 1335 a visegrádi királytalálkozó. Itt találkozik K.R. és a cseh és a lengyel király. Itt hozzák létre az új királyi védelem alá es_ útvonalat, hogy Bécset és árumegállító jogát kikerüljék. Az útvonal f_bb állomásai: Buda Esztergom, Brno elágazik Nürnberg, Köln irányba illetve Kassán keresztül Krakkó felé. K.R. nem folytatott hódító hadjáratokat, ez igencsak szokatlan ekkor. Nem így fia, I. Lajos. Rengeteget háborúzik, _ teremti meg a középkori magyar birodalmat. 1370-ben lengyel király is. _ ütközik meg el_ször a törökkel királyaink közül. Legfontosabbak azonban 1351-es törvényei. Ekkor fölújítja az Aranybullát, azzal a módosítással, hogy a birtokot nem lehet eladni. A föld vagy a leszármazottak örökölték, vagy visszaszállt a királyra. Ez a törvény ekkor a köznemesség védelmét szolgálta, de 1848-ig érvényben volt, és akkor már csak kerékköt_ volt. Kimondja a kilenced beszedését is, ez kötelez_. Evvel akarta elejét venni annak, hogy a gazdagabb földesurak alacsonyabb adókkal elcsábítsák a szegényebb jobbágyait. Ekkor még megvan a szabad költözés joga. Kimondatik az "egy és azonos nemesi szabadság". A középkori magyar állam az Árpád-korban Árpád kor: az árpádkori uralkodóház.A korai magyar feudális állam története I.Istvántól III.Andrásig ----------------------------------------------------------------- - I. A feudális magyar állam megszilárdítása és fénykora idején - ----------------------------------------------------------------- Elôzmények : ------------- István király még életében kijelölte utódját, mivel féltette a frissen szervezett keresztéény államot a pogány örököstôl Vazultól.Egy számottevô csoport a Vazul-pártiak és I.ISTVÁN régi hívei nem jó szemmel nézték István utódját ORSELO PÉTER(1038-1041)uralkodását. Igy Péter helyére a lázadók István sógorát, ALBA SÁMUELT tették(1041).Az elűzött Péter III.Henrik német-római császárhoz menekült.Henrik király pártfogóként jött Magyarország ellen, s a ménfôi csata(1044)után Pétert visszaültette trónjára.Ám a császárnak tett hűbéreskü miatt méltatlankodó urak ismét ellene fordultak, és ünnepélyesen hazahívták VAZUL fiait : ANDRÁS, BÉLA és LEVENTE herceget.Pétert végleg elűzték. Amikor III.HENRIK ismét támadott (1050-51-52), I.ANDRÁS(1056-60) és BÉLA herceg felkészülten várták.Nem sikerült IV.Henriknek sem hűbéressé tenni országunkat, mikoris András és Béla valamint fiaik között viszály folyt. Az új társadalmi rendre a legnagyobb veszélyt az ISTVÁN király halála után kirobbanó pogánylázadások jelentették. A trónért folyó belsô harcok akkor szűntek meg egy idôre, amikor I.SZENT LÁSZLO lépett a trónra, aki István művének egyik legnagyobb folytatója. I.SZENT LÁSZLO(1077-95) és utóda, KÖNYVES KÁLMÁN(1095-1116) idején szilárdult ---------------------------------------------------------------------------- --- meg hazánkban a feudális rend. ------------------------------- A pogánylázadások, a trónviszályok, a gyakori német támadás zűrzavara kedvezô körülményeket teremtett a lopásra. Ezért szükséges volt törvények létrehozására, melyek elsôsorban a magántulajdont védték, és erôssen büntették a lopást, ill.a más tulajdonának megkárosítását. A feudálizmus megszilárdulása közben az egyházi és királyi nagybirtokok mellett egyre jelentôsebbé váltak a világi nagybirtokok, amelyeket új és újabb uralkodói adományok gyarapítottak.Ez a folyamat késztette Könyves Kálmánt, hogy a nagybirtokosokat páncélos vagy könnyű fegyverzetű katonák állítására kötelezze. I.SZENT LÁSZLO az ország belsô rendjének helyreállitása és a kunok betörésének visszaverése után I.SZENT LÁSZLO hódító hadjáratokba kezdett. Elôször SZLAVONIAT szerezte meg, majd rokonság jogán csaknem egész HORVÁTORSZÁ- GOT a Magyar Királysághoz csatolta. Könyves Kálmán folytatta a hódításokat, s megszerezte a gazdag dalmát városokat. I.SZENT LÁSZLO ÉS KöNYVES KÁLMÁN folytatta azt, amelyet államalapítónk I.SZENT ISTVÁN elkezdett, s biztos alapokra helyezték a feudális magyar államot. A korai feudális magyar állám fénykora III.Béla uralkodása idején (1172-96) ---------------------------------------------------------------------------- - A feudális társadalmi rend megszilárdulása elônyösen hatott a gazdaság és a társadalom fejlôdésére. A föld többsége a király tulajdonában volt. (A világi és az egyházi földtulajdon együttesen is csak az összes föld mintegy negyedét érte el.) A XI-XII.században a király hatalma és az ország katonai ereje a királyi birtokon és a várszervezeten alapult.A várgazdaságokban fôleg katonai, illetôleg munka- és termékjáradékre kötelezett várnépek éltek. A feudális gazdálkodás a XII, századi Magyarországon még mindig az önellátó, természeti gazdálkodás volt az uralkodó.Azonban hazánkban az európai feudális gazdálkodással szemben nagyobb hangsúlyt kapott az állattartás. A feudális állam szervezetét is megszilárdította III.BÉLA.Ö szervezte meg a királyi kancelláriát is. Uralkodása alatt a királyi jövedelmekben a természetbeli juttatások mellett egyre nagyobb szerepe lett a pénzben, illetôleg veretlen ezüstben befolyó jövedelmeknek. A XII.századi Magyarországon a természeti gazdálkodás mellet teret kapott az árútermelés és a péngazdálkodás is. ---------------------------------------------------------------------------- --- --------------------------------------------------------- - II. IV.Béla politikája és a tatárjárás következményei - --------------------------------------------------------- IV.Béla (1235-1270) uralkodását két szakaszra bonthatjuk : 1. a tatárjárás elôtti 2. a tatárjárás utánni idôszakra. Azonban e két szakasz nemcsak idôben, hanem politikai irányban is eltér egymástól. 5. a-2. Ismertesse a gazdaság gyarapodását és a kultúra fejlődését az Árpádok korában ! I. A gazdaság élet fejlődése 1. A honfoglalást követő évszázad a politikai és gazdasági átalakulás kora a) a fejedelmi család fokozatosan növelte pozícióit az országban b) néhány törzsfő is igyekezet a hatalmát növelni c) a gazdasági fejlődést inkább a termelőmunka fejlődése jelentette 2. Az önellátó gazdálkodás kialakulása a X. századra tehető, de kiteljesedése a XI. században figyelhető meg igazán a) a föld hasznosítása a hatalom alapját jelentette : - egyre több földet foglaltak el : ( várgazdaságok - katonai-, - munka- és termékjáradékra kötelezett várnépek ( tisztjeik a várjobbágyok, ( a szabad földközösségek földjeit beolvasztották saját birtokaikba, ( a közszabadok másik csoportjának hadviselési kötelezettségei voltak 3. A termelés színterei a) a termelés főleg a földesúr saját kezelésű gazdaságában, a ún. prediumon (allódium ) folyt ; b) a kisebb birtokosoknak 1-2, a nagybirtokosoknak 10-15 szórt birtoktestük volt - az udvarház volt a predium központja - a házas szolgák számának növelésével a predium elindul a falu fejlődés utján ( predium + falugazdaság - a XI-XII. században még létezett a falusiak közösen birtokolt földje 4. A termelés módja - önellátó gazdálkodás, mezőgazdaság a) állattenyésztés - vadtalajváltó rendszerű földművelés b) kézművesség c) kereskedelem : - a keresztes hadjáratok és szentföldi zarándoklatok hatása d) árú- és pénzgazdálkodás 5. A XIII. században : ( nő a városok szerepe ( egységesűl a jobbágyság II. A kultúra fejlődése 1. Pásztorkultúra átalakulása a X-XII. században figyelhető meg ( alkalmazkodás az európai földművelő népekhez 2. Építkezések a) román stílus a XI-XII. században b) a jáki ( 1217 ) és lébényi templom már gótikus jegyeket is hordoz c) a falvak templomai 3. A szellemi kultúra egyházi jellegű ( hősmondák a szóbeliségben ( az írásbeli műveltség hordozója papság lett a) az irodalom központjai a püspökségek és kolostorok, ill. a királyi udvar ; b) történeti munkák - latin nyelvűek - az " ún. őskrónika " ( XI-XII. sz. fordulója táján c) magyar nyelvű szövegek - tihanyi alapítólevél - Halotti beszéd és könyörgés - Ó Magyar Mária Siralom d) Anonymus krónikája ( 1200 táján keletkezett Kézai Simon gesztája ( 1282-85 között A2. A gazdas g lerakód sa és kultŁra fejlődése az Árp dok kor ban 1. Gazdas g és t rsadalom a XI-XII. sz-ban önell tó gazd lkod s /az ipar és a mezőgazdas g még nem v lik ketté-- munkamegoszt s nem jellemző/ 1.1. Mezőgazdas g: -talajv ltó gazd lkod s, rideg llattart s Ipar- a kézm-iparral foglalkozó földm-veseket külön falvakba telepˇtik a kir lyi birtokokon /pl. Solym r, Nagykov csi/ Kerskedelem:kivitel-mezőgazdas gi termékek, nyersanyagok behoztal-luxuscikkek 1.2. Birtokviszonyok A földek legnagyobb része kir lyi kézen van, de a kir lyi birtokok az adom nyoz sok következtében llandóan fogynak. Kir lyi birtokok:a kir lyi v rak köré telepˇtett falvak szolg lónépei m- velik meg FöldesŁri és egyh zi birtokok:a termelés a prédiumokon (majors g) zajlik, a földesŁr udvarh zai köré telepˇtett szolg lónépek m-velik-- falvak kialakul sa Szabad paraszti birtokok/földközösség/-- fokozatosan kir lyi ill. földesŁri fennhatós g al kerülnek 1.3. T rsadalom -előkelők-nagybirtokosok -vitézek a kir lyi hadseregben vagy a v rakban -v rjobb gyok szolg lnak, kisebb birtokokat kapnak -közrend-ek-szabad parasztok, p sztorok stb-- fokozatosan kir lyi vagy földesŁri függésbe kerülnek -rabszolg k- a kir lyi birtokokon, prédiumokon dolgoznak 1.3.1. Betelepült népek -keleti népek:besenyők, izmaelit k -Nyugati népek:latinok/franci k, vallonok/-- fejlett mezőgazdas gi és kertkultŁra, németek /szepességi sz szok-II. Géza/ 1225 erdélyi sz szok betelepˇtése XII. sz. vége-rom nok megjelenése Erdélyben -legal bb 85% a magyar 2. III. Béla 1172-96 Biz nci segˇtséggel kerül trónra, de megsz-nteti a biz nci befoly st, és visszaszerzi a biz nci hódˇt sokat /Szerémség, Dalm cia/ -Fejlődik az rutermelés és pénzgazd lkod s-- v rosok kialakul s nak kezdete -a kir ly birtokok csökkenése tov bb folyik-- -a kir lyi v rmegyerendszer felboml sa megkezdődik -a kir lyi földbirtokokból/domin lis jogon szedett/ jövedelmek mellett nő a felségjogon/reg lé/ szedett jövedelmek jelentősége -kancell ria/kir lyi okleveleket ki llˇtó hivatal/ Kialakˇt sa francia mint ra -cisztercita rend betelepˇtése -épˇtkezések-- rom n stˇlus -korszer-bb mezőgazdas gi technológi k elterjesztése 3. IV. Béla 1235-70 Megkˇsérli a kir lyi birtokok visszavételét.A központi hatalom erősˇtésére befogadja a tat rok elől menekülő kunokat/konfliktusok a kun és magyar lakoss g között, ürügyet szolg ltat a mongol t mad shoz/ 1241-42 tat rj r s Béla felkészül a t mad sra/1237 Julianus jelentése, h gók erősˇtése, 1241 rp 11 muhi csata -- kemény ütközet/ -főleg Erdélyben és az Alföldön jelentősek a tat r pusztˇt sok -a mongolok nagy veszteséget szenvedtek -a mongol kivonul s okai:gödej hal la, mongol haditakatika, stabil h torsz g hi nya A mongol t mad s nem zil lta szét a magyar feud lis llamot Łjratelepˇtés-- v rosi fejlődés Magyarorsz g védelmi képességének fokoz sa: -birtokok, v rmegyék eladom nyoz sa katonai feltételekhez kötve, v répˇtések -v rosok megerősˇtése/fal, kiv lts gok/ -kunok visszahˇv sa/ismét r juk t maszkodik a nagybirtokosokkal szemben-- fi nak kun feleség/ -külpolitika:halicsi szövetség/a tat rok ellen ir nyul/ 4. T rsadalmi v ltoz sok a XIII. sz. végén Nő a nagybirtokosok hatalma/birtokadom nyok, v rak/ A szerviensekből és a v rjobb gyok egy részéből létrejön az egységes nemesség/1267-es oklevél/-- a megerősödő nagybirtokosok függésbe kerülnek A szabad közrend-ek és a v rjobb gyok egy része földesŁri függésbe kerül+szolg k--egységes jobb gys g/1298-as törvény/ rutermelés fejlődése-- munkamegoszt s v rosok-- v rosi polg rs g kialakul sa /a folyamat nem z rul le, a XIV.sz.-ban is tart!/