5. Magyarország a 12-13. században

A. Milyen gazdasági és társadalmi okok vezettek az Aranybulla-mozgalom
   kialakulásához? A mellékelt forrásrészlet segítségével ismertesse az
   Aranybulla fontosabb pontjait!

Az Aranybulla-mozgalom
 - II. András (1205-1235) idején bontakozott ki
 - okai: pazarló hadjáratok, idegen kegyencek, adományozások
 - szembekerültek vele:
    - azok az előkelők, akik kimaradtak az osztogatásból
    - királyi szerviensek (kisnemesek)
      - féltek, hogy a kialakuló nagybirtokok közelsége véget vet független
        életüknek
    - várjobbágyok: a várak eladományozásával az új földesúr joghatósága alá
      kerültek
    - a várnépek és szolganépek
      - magánbirtokokon erősebb alávetettségnek voltak kitéve, mint a
        királyi birtokokon
 - az elégedetlenkedők (elsősorban a szerviensek) oklevél kiadására
   kényszerítik a királyt

Az 1222. évi aranybulla
 - 31 cikkelyből áll; 7 példány készül belőle, egy sem marad fenn
 - főbb pontjai
    - legnagyobb része a szerviensekkel foglalkozik
      - szervienseknek joguk van panaszukat előadni a törvénytartó napon
      - szerviensek birtokai nem háboríthatók
      - szerviensek birtokai adómentesek
      - király és kísérete nem szállásolhatja be magát a szerviensek
        birtokaira
      - szerviensek erdeiben tilos a sertések makkoltatása
    - várjobbágyokat és hospeseket I. István által elrendelt szabadságban
      kell tartani
      - hospes: külföldi telepes, kedvezményeket kap nehezebb mezőgazdasági
        munkáért
    - külföldiek korlátozása
      - országos tisztségre külföldit csak a királyi tanács beleegyezésével
        lehetett emelni
      - tiltja az egész vármegyék eladományozását
      - tiltja a birtokok külföldieknek való adományozását
      - tiltja a tisztségek halmozását
    - ha a szerviens fiú utód nélkül hal meg, akkor a birtok ź része a
      lánygyermeké, a többiről szabadon rendelkezhet
      - ha váratlanul hal meg, akkor a legközelebbi rokon örököl
      - ha nincs rokona, akkor a királyra visszaszáll a birtok
      - örökölhető földbirtokot csak a király adhat
    - megtiltja a tized pénzbeli fizetését
    - zsidók, izmaeliták kamarai tisztséget nem tölthettek be
    - adómentes az egyházi birtok
    - ellenállási záradék: a nemesek ellentmondhatnak a királynak

1231 az Aranybulla első megújítása
 - egyértelműen tükrözi az egyház felülkerekedését
 - nem tartalmazza a tized pénzbeli fizetésének tilalmát
 - egyház részesül a sókereskedelem hasznából
 - egyházi személyt csak egyházi bíróság ítélhet el
 - az uralkodót az esztergomi érsek kiátkozhatja

1232 zalai szerviensek oklevele
 - Kehida
 - szolgabírákat választhatnak saját ügyeik elbírálása végett
 - a királyi vármegye felbomlását, a nemesi vármegye kialakulásának kezdetét
   jelenti
 - sikertelen kezdeményezés

1233 beregi egyezmény
 - egyházi befolyás csúcspontja
 - sókereskedelem jogát megkapja az egyház
 - az elmaradt haszonért az egyház kárpótlásban részesül
 - megtiltja a zsidók, izmaeliták kamaratisztség vállalását
 - adómentesíti az egyházat
 - a főnemesek kiterjesztik hatalmukat a szerviensekre
    - familiaritás: a hűbériség lazább magyarországi változata, a kisnemesek
      főúri szolgálatba állnak, katonáskodással vagy birtokigazgatással
      foglalkoznak, vagy urukat helyettesítik a királyi tanácsban

B. IV. Béla kül- és belpolitikája, tatárjárás

IV. Béla (1235-1270) politikája a tatárjárás előtt
 - kísérletet tett a királyi földbirtokrendszer visszaállítására: földek
   visszavétele
 - földbírák kiküldésével felülvizsgálta a korábbi birtokadományokat
 - leváltotta a főméltóságok viselőit
 - hatása: gyűlöletet keltett maga ellen

A tatárjárás (1241-1242)
 - 1240 a tatárok elfoglalják Kievet
 - 1241 a fősereg a Vereckei-hágón keresztül betör az országba
 - kun királyt és kíséretét legyilkolják, mert azt mondják tatár kémek
 - a kunok dúlva kivonulnak az országból
 - 1241. április 11. Muhinál katasztrofális vereség
 - a tatárok az ország keleti és középső részét módszeresen elpusztítják
 - 1242. január a tatárok átkelnek a befagyott Dunán
 - a megerősített kővárakat nem tudják elfoglalni
 - 1242 tavaszán a tatárok kimennek az országból

Politikája a tatárjárás után
 - felújítja a birtokadományozásokat
 - a megadományozottak fegyveres katonák kiállítására voltak kötelezve
 - több mint 100 kővár épül; fallal körülvett városok épülnek
 - visszatelepíti a kunokat, letelepíti a jászokat
 - növeli a nehézpáncélos lovasság létszámát
 - békét köt a halicsi fejedelemmel
 - városszerű települések száma nő
 - jelentős a belső vándorlás
 - hospes jogú falvak számának növelése
    - jobbágyi szolgáltatások egységesülnek
 - támogatja a szerviensek mozgalmát
 - megmarad az ifjabb király intézménye: István herceg