Hunyadi János Zsigmond (1387-1437) halála után Habsburg Albert (lányának, Erzsébetnek a férje) kerül trónra 1437-1439 között( halála után trónviszály bontakozik ki; Erzsébet, Albert felesége gyermeket vár, övé a trón, ha fiú; a másik esélyes a trónra a lengyel Jagelló Ulászló (lengyel király: 1434-1444) ( megkéri Erzsébet kezét, aki azonban nemet mond; megszületik Erzsébet gyermeke ( fiú(V. László; Erzsébet ellopatja a koronát, amivel megkoronázzák V. Lászlót, majd elmenekülnek Bécsbe, megszerzik III. Frigyes támogatását. A magyar országgyűlés érvényteleníti V. László koronázását, megkoronázzák Ulászlót, de nem a Szent Koronával. Fegyveres harc is kibontakozik, Ulászló támogatói győznek (1442: megegyeznek: Erzsébet elismeri Ulászlót királynak, de fenntartja László trónigényét és a Szent Korona is náluk marad Hunyadi János: - származás: Havasalföldről érkeztek, apja 1409-ben megkapta Zsigmondtól Hunyad várát - fiatalkorát magyar és szerb főúri családoknál tölti ( harc megtanulása, megismeri Szilágyi Erzsébetet; Itáliában a zsoldos, Csehországban a huszita harcmodorral ismerkedik meg - 1439: szörényi bán (Alberttől kapja) - 1441: erdélyi vajda, temesi ispán, nándorfehérvári kapitány (Ulászlótól kapja) ( érdekelt a török elleni védekezésben - 1441: török kezdeményezésre kisebb ütközet Nándorfehérvárnál ( Hunyadi győzelme - 1442: törökök visszavágnak: 3 összecsapás - március: Hunyadi veresége Szentimre mellett, majd győzelmet aratnak a kivonuló törökök felett Szeben és Gyulafehérvár között - szeptember: Jalomica-folyónál Hunyadi győzelme - győzelem oka: hadba hívta a parasztokat, egyesíti a huszita és a zsoldos harcmodort - (hatása: komoly tekintélyt szerez, törökök egyelőre lemondanak Magyarországról, pápa támogatást ígér egy hadjárat esetére - 1443: törökök Kis-Ázsiában tartózkodnak ( Mo-n: hosszú hadjárat előkészítése - külföldi támogatás: cseh, lengyel, német, francia, balkáni népek: albánok, bosnyákok, szerbek, bolgárok, Moldva támogatása; pápától pénzügyi segítség; III. Frigyes jóindulatú semlegessége a harc idejére(33 ezer fős sereg - 1443 őszétől 1444 elejéig: hosszú hadjárat - cél: török kiűzése Európából (van realitása, még le lehet "zárni" Európát) - Drinápoly elfoglalása - Átkelnek a Dunán, több balkáni területet is elfoglalnak: Nis, Szófia visszafoglalása - eddigi győzelem kulcsa: gyorsaság - de: törökök békét kötnek Kis-Ázsiában ( visszaérkeznek - 1443. de: sereg visszafordul, de többször megverik az üldöző török csapatokat - 1444. jan. : visszatér a sereg Mo-ra - értékelés: a nehézségek (tél, hegyek) ellenére végig fegyelmezetten harcolnak, az összes csata magyar győzelemmel végződött, ám valódi céljukat (török kiűzése Európából) nem sikerül elérniük - 1444: békét kötnek a törökkel (tárgyalások Drinápolyban, Szegeden és Váradon zajlottak) - (de a pápa, Bizánc, Velence és Genova hatására újabb hadjáratot indítanak a török ellen(az ígéreteket nem tartják be (bizánciak passzívak, genovaiak pénzért szállítják a törököket) - 20 ezer fős magyar sereg-80 ezer fős török sereg - 1444. nov. 10: várnai csata: magyarok számára kedvezően kezdődik, de Ulászló váratlan rohamba kezd a janicsárság ellen ( törökök megölik Ulászlót ( felbomlik a magyar hadrend ( török győzelem - 1445-ös országgyűlés: V. László királyságának elismerése, ha III. Frigyes lemond a gyámkodásról; a király hazatéréséig hét főkapitány gyakorolja a hatalmat a jogátruházási elmélet alapján: kivételes estekben az országgyűlés a király nélkül is dönthet fontos ügyekben - III. Frigyes nem engedi vissza V. Lászlót + elfoglalja Kőszeget - 1446: Hunyadi Jánost kormányzóvá választják - ok: interregnumtól való félelem; átmeneti forma, elismeri V. László hatalmát, gyakorlati hatalom azonban a kormányzó kezében van; - jogai: korlátozzák a birtokadományozást, nem rendelkezhet szabadon a királyi jövedelmekkel, hatalmát az országtanács ellenőrzi - 1448: Hunyadi Szkander béggel támad - Brankovics szerb despota nem csatlakozik, csak engedélyezi az átvonulást; a szultán Rigómezőnél csatába kényszeríti a csapatokat - 1448: II. rigómezei csata ( Hunyadi veresége; Brankovics elfogatja Hunyadit és csak magyar területek fejében hajlandó szabadon engedni ? támadó politika abbamarad - 1453: lejár Hunyadi kormányzósága, átadja a hatalmat V. Lászlónak, aki azonban legtöbbször Bécsben vagy Prágában tartózkodik Cillei Ulrik társaságában - 1453: törökök elfoglalják Konstantinápolyt - 1454: Szerbia D-i részét elfoglalják a törökök; magyarok segíteni próbáltak a szerbeknek ( törökök el akarják foglalni Nándorfehérvárt - III. Callixtus pápa keresztes hadjáratot hirdet ( nem talál visszhangra - 1455: Kapisztrán János toborzókörútja Mo-n ( nem hozza meg a várt eredményt - 1456-os országgyűlés: rendkívüli hadiadó bevezetése, elrendelik a nemesi felkelést, az urak nagy része nem mozdul nándorfehérvári csata: - 1456. július 4-én indul a török támadás Nándorfehérvár ellen ( 80 ezer fős török sereg - a várat Kórogyi János macsói bán és Szilágyi Mihály 7000 fős serege védte; törökök taktikája: kiéheztetés hajózárral ( Hunyadi megérkezik 10 ezer fős saját seregével és ugyanennyi keresztessel ( vízi csatában áttörik az ostromzárat ( biztosítja az utánpótlást - július 21: török roham (Dugovics Titusz önfeláldozása), másnap keresztesek akciója, Kapisztrán a Dunán átkelve segít( váratlan siker: a török ágyúk elfoglalása(török sereg elvonul, de a magyarok nem üldözik őket, mert a magyar seregben pestisjárvány tört ki ( Hunyadi János, Kapisztrán János is meghal - a Hunyadi család élére Hunyadi László kerül, az országgyűlésen megígéri, hogy a királyi várakat és jövedelmeket visszaszolgáltatja - a király és kísérete megérkezik Nándorfehérvárra ( a sereget nem engedik be ( szóváltás Cillei és Hunyadi hívei között ( Cilleit megölik - V. László megígéri, hogy nem bünteti meg Hunyadi Lászlót, neki adományozza apja tisztségeit, Budára hívatja, de ahogy Budára ér elfogatja öccsével Mátyással és több hívükkel együtt, halálra ítélik őket, de csak László hajtják végre az ítéletet; Mátyást magával viszi Bécsbe, majd Prágába - 1457: Prágában meghal V. László