4. tétel A magyar nép eredete, népvándorlás, honfoglalás, államalapítás. A magyar őstörténet kezdetei Népünk vándorlása a pusztán A honfoglalás A letelepedéstől az államalapításig A magyar őstörténet kezdetei Források Közös nyelv kívánkozik, közös hagyományok, hitvilág, azonosságtudat. Források hiánya. Urál-hegység, nyugat-Szibériában éltek. Alapok: bizánciaktól és araboktól. Nyelvészet, régészet Nyelvünk leginkább megőrzi az ősi jegyeket. A nyelv története koránt sem esik minden esetbe egybe egy nép történetével. Nincsenek azonosítható írásos emlékek, a régészeti anyag arra nem alkalmas, hogy megállapítsa, milyen nyelven beszéltek egykori használóik. Nehéz megfeleltetni a nyelvészet és a régészet eredményeit. Döntően finnugor vagy török származás. Több gyökerű nyelvünk finnugor származása uralkodó nézet a tudományban. Az uráli kor (Ke. 4. évezred) A finnugor nyelvcsalád a szamojéd nyelvekkel együtt alakult ki, s ezzel közösen alkották az uráli nyelvcsaládot. Pattintott kőeszközökkel, halász- vadász életmódot folytattak. A finnugor kor (Ke. 3. Évezred) Csiszolt kőeszközök, átkeltek az Urálon, benyomultak a Volga és a Káma vidékére. A magyarság kialakulása Iráni népek (Ke. 2. évezred) folyamán először a réz, utána a bronz terjedt el. A földművelés és állattenyésztés kialakulása, életmódjuk megváltoztatásában az éghajlat is szerepet játszott. Ke. 1000-500 közötti időre tehető az ugor közösség szétválása. Ke. 500 körül megkezdte vándorlását a Kárpát-medence irányába. Népünk vándorlása a pusztán A sztyepp A magyarság kikerült a sztyepp övezetébe, füves puszták Kínától a Kárpát- medencéig. Az ókor végi népvándorlás nagy hullámát a hunok volgai megjelenése idézte elő 730 táján. Az avarok 568-ban értek a Duna-Tisza vidékére. Baskíria Feltehetően Ke. 500 és Ku. 500 között nomád népmozgások egyike sodorta át eleinket új szállásterületükre. A finnugor nyelvű magyarság anyagi kultúrájában, külső megjelenésében, törzsi szervezetében ezen népekhez vált hasonlóvá. A magyar törzsek baskíriai jelenlétét a permi nyelvi hatás is igazolja. Levédia A Volga és a Don között terülhetett el. Kettős fejedelemség: kündü (nap), gyula (hold) uralkodó. Etelköz A kabarokból nyolcadik törzset szerveztek. A magyarság Etelközből kiindulva zsákmányszerző hadjáratokat vezetett. A magyar törzsek szorosabbá tették szövetségüket (vérszövetség). A honfoglalás A Kárpát-medence a honfoglalás előtt: germánok (453-568) 453-ban Attila halálával a hun birodalom szétesett. A Kárpát-medence a germánok hazájává vált. Avarok Nomád, lovas nép, harcosok. Nagy Károly 800 körül több hadjáratban szétverte a törzsszövetséget. Kettős honfoglalás A kettős honfoglalás elmélete szerint az avarok Kárpát-medencébe érkező második hullámát nem török, hanem magyar népesség alkotta. Griffes-indás kultúra, a "késő avarok" és Árpád magyarjainak leletei területileg kiegészítik egymást. Frankok, szlávok (800-895) A szlávok elismerték a frank fennhatóságot A honfoglalás első szakasza Őseink a Kárpátok északkeleti hágóin (Vereckei-, Tatár szoros) és az erdélyi hágókon (Békás-szoros) át vonultak be. Nem találkozhattak számottevő ellenállással. A honfoglalás második szakasza A X. század elejére az egész Kárpát-medence a magyarok kezébe került, s lakosságának nagyobb részét ezután a közel félmilliós magyarság tette ki. 907-ben a bajorok Pozsony közelében teljes vereséget szenvedtek. A letelepedéstől az államalapításig Kalandozások A leggyakrabban megjárt vidékek Észak-Itália, Bajorország, Szászország voltak. Belső harcaikkal voltak elfoglalva, magyarok nomád harca. Merseburg, 955-ben I. Ottó mért döntő csapást eleinkre Augsburgnál, ami a kalandozások végét jelentette. A magyar társadalom a X. században Valószínű, hogy nem a fejedelem irányította ezeket a vállalkozásokat. A törzsfők, nemzetségfők, fegyveres kíséret, jobbágyok, szolgálatra kényszerített szabadok. Pusztulás vagy életben maradás? A törzsi nemzetségi előkelőknek önmaguk és kíséretül eltartását a harci vállalkozások helyett biztosabb alapokra kellett helyezniük. Géza (972-997) A nemzetség legidősebb férfitagja örökölte a hatalmat. Nevéhez fűződik a törzsfők, nemzetségfők hatalmának megtörése. 973-ban elküldte követeit a Német-római Birodalom császárához, I. Ottóhoz Quedlingburgba. Hittérítőket kért az uralkodótól. Fia Vajk. Szent István (997-1038) 1000 és 1001 fordulóján Istvánt megkoronázták Esztergomban. Az erdélyi Gyulát fosztotta meg országától. Ajtonynak legyőzése. Önálló magyar egyházrendszer létrehozása. Bencések érkeztek. A királyi vármegyék katonai igazgatási, gazdasági és bírói feladatokat láttak el.