4. tétel A magyar nép eredete és vándorlása A magyar nép eredete: A magyar nyelv és a magyar nép a finnugor népek családjából származik. Az ôshaza valószínűleg Nyugat-Szibériában, az Ob folyó alsó folyása melletti, fôleg erdôs területen volt. Elsôsorban a halászat és a vadászat adta ôseink élelmét. Pattintott pengeszerszámaik, csonteszközeik és agyagedényeik voltak. I.e. második évezred elején a zsákmányoló életmódot fokozatosan a termelô váltotta fel. Népünk vándorlása: A termelôtevékenység megindulása több tényezôvel függ össze. Az elômagyarok délkeletre húzódtak. Az éghajlat felmelegedett, és kedvezôbb természeti környezet alakult ki. A legfontosabb az állattartás lett (juh, kecske, ló és marha). A földművelés is elkezdôdött (búza és köles). Fél évezred múlva az állattartásról rátértek a nomád ló- és juhtenyésztésre. Az i.e. I. évezred folyamán alakult ki a nép saját tudata, és ennek megfelelôen saját neve, a magyar név is. A déli szomszédokkal megélénkülô kereskedelem a vagyoni különbségek élezôdésével járt. A szomszédsággal függ össze a vashasználat elterjedése is. A nomád állattartás megkövetelte a katonai szervezet fejlesztését. I.e. 500 és i.sz. 550 között ôseink átköltöztek a mai Baskíriába, az egykori Magna Hungariába. Ez idô alatt a fölművelés jelentôsen fejlôdött. Megismerték a vaspapucsos faekét. Valószínűleg ott alakult ki a hét törzs: Nyék, Megyer, Kér, Kürtgyarmat, Tarján, Jenô és Keszi. A törzsszervezet politikai alakulat lett. Továbbköltözésük után egyes csoportjaik otthonmaradtak. A XIII.szdban talált rájuk Julianus barát. A VIII. szd közepén a Don vidékére, Levédiába költöztek. A kazár birodalom fennhatósága alá kerültek. A kazár kagánegy fejedelmet bízott meg a vezetésükkel. Ez volt a kende (kündü), de a valóságos hatalmat a nép vezetô rétegébôl választott gyula tartotta a kezében. Ô intézte a hadügyeket is. Gazdasági helyzetünkre kedvezôen hatott a kazár birodalom gyors fejlôdése. Közvetlen szomszédaink az alánok, és a bolgár törökök voltak. A mezôgazdaságban már a csoroszlyás ekét használtuk. E korból való a rovásírásink. Politikai fejlôdés: A IX.szd közepén fordulat következett be a magyar nép történelmében. Elszakadt a kazár fejedelemségtôl. Szállásterületeit kiterjesztette az Al-Dunáig és a Déli-Kárpátokig. Ezt a hazát nevezték Etelköznek. Ittartózkodásuk idejérôl már írott források is szólnak. A fejedelem erôs hatalmat épített ki. Levedi és Álmos fejedelem hatalmát jelentôs fegyveres kíséret biztosította. 862-tôl ôseink egyre többször jártak nyugaton. Zsákmányszerzô körútjain során módjuk volt megismerni mind földrajzi, mind politikai szempontból a Kárpát-medencét. A honfoglalás Ôseink tudatosan készültek a Kárpát-medence megszállására. A 890-es években a Kárpát-medence megszállása katonai hadműveletekkel kezdôdött. Egy felderűtô, portyázó sereget valamivel késôbb követett Árpád hada. Az otthon maradtakat váratlan támadás érte. A bolgárok, kihasználva a magyar hadak távollétét, szövetkeztek a besenyôkkel, és velük együtt két irányból támadtak. A magyarok tetemes vereséget szenvedtek emberáldozatban és anyagiakban. A honfoglalók számát közel félmillióra becsülik. A politikai keretek: A megtelepedést erôskezű, tudatos politikai hatalom irányűtotta. A vezetô valószínűleg Kurszán kündü volt. A hadak vezére Árpád gyula volt. 904-ben Kurszán halála után Árpád lett a nagyfejedelem. A tôrzsfôk egy-egy országrész urai voltak, bár a törzsi keretek már erôsen bomlottak. A megtelepedés nemzetési rendben történt. A nemzetség hatalmi úton, mesterségesen létrehozott alakulat. Gazdálkodás: A lakosság mind nagyobb része foglalkozott a föld-műveléssel és az állattenyésztéssel. Túlsúlyba került a marha és seréstenyésztés. Az ipar is kiterjedt volt. Voltak már vasverô és fazekasműhelyek, sôt szövôházak is. A vaskohászat is jelentôs Borsod és Vas megyében. Fémművesek is járták az országot. Ôseink kiterjedt kereskedelmet folytattak a szomszédos népekkel. Társadalom: A magyar társadalom ekkor már lényegében osztály-társadalom volt. Alapja a nagycsalád. A X.szdi magyar társadalmat a személyi függés tartotta össze. Csúcsán a fejedelem állt. Tôle függtek az úrnak tisztelt törzsfôk. Az uraktól pedig a bônek nevezett nemzetségfôk. A fejedelmi és úri udvarházak mellett az ínek, a szolganépek hada, és a szabad köznépi falvak lakói éltek. Szellemi élet: A vallásuk samanizmus volt. Művészetünk csodálatosan egységes és fejlett volt. A magyar művészek számos perzsa, mohamedán és bizánci elemet vettek át. A feudális rend föltételeinek kialakulása A magyarság harcmodora: A X. szdban a magyarok hadjáratokat indítanak nyugat felé. A zsákmányszerzô harcok alapja a magyar könnyűlovasság volt. A kalandozások: A források 43 magyar hadjárat emlékét örökítették meg. A kalandozásokban, fôleg a határ mentén megtelepült törzsek vettek részt. Portyázásaik óriási területeket érintettek. Céljuk a zsákmányszerzés, saját biztonságuk növelése volt. Az elsô évtizedek komoly sikereket hoztak. Ennek egyik oka az új magyar harcmodor volt. Néhány évtized alatt kiismerték a magyarok harcmodorát, így következett be a magyar seregek elsô veresége 933-ban Merseburgnál. 955-ben döntô vereséget szenvedett Augsburgnál. Belsô fejlôdés: A fejedelmi család fokozatosan növelte pozícióját az országban. Egyes törzsfôk szintén igyekeztek befolyásukat növelni. Erdélyben gyula, a Dunántúlon horka vált egyre függetlenebb hatalommá. A X.szd a gazdasági fejlôdés kora volt. A magyar társadalom eljutott arra a fokra, hogy az európai feudális fejlôdés eredményeit átvehesse. Géza fejedelem: 972-ben Géza lett a fejedelem. Ekkor hazánk elég súlyos helyzetben volt. Megnôttek a belsô ellentétek. Ekkor alakul meg a Németrómai császárság I.Ottó vezetésével. Géza átlátta a helyzetet, ezért a németekkel való békére törekedett. 973-ban követeket küldött a német- római császárhoz a béke érdekében, de megállapodnak a kereszténység felvételérôl is. Géza egy dinasztikus kapcsolatot hoz létre a császárral. A belpolitikában folytatta az elôdei által kezdett utat. A Dunántúlon a legfontosabb pontokat katonai erôvel megszállta. Géza vitathatatlan történelmi érdeme, hogy meglátta a helyes, jövôbe vezetô utat. I.(Szent) István: Géza halála után István lett a fejedelem. Istvánnak elôször a nyílt támadásokkal kellett leszámolni. 997-ben István szembekerült a pogány lázadókkal. Koppányt leverte, és birtokait elkobozta. Késôbb az erdélyi Gyulát, majd a Temesvidék urát, Ajtonyt gyôzte le. István gyorsan mozgósítható korszerű hadserege gyors gyôzelmet aratott. 1000-ben királlyá koronáztatja magát. Szilveszter pápától kap koronát. Az újonan létrejött hatalom egyetlen birtokosa a király volt. A hatalom alapja a földbirtok volt. Ebben az időben birtokon elsősorban a termelőmunkát végző végző népességet értették. Kialakult a királyi vármegye, a fejlődés betetőzője, a központi hatalom érdekeinek megfelelően. István az új rendet törvényekkel is igyekezett megerősítenim két törvénykönyvét ismerjük. Az egyház szervezése: A királyi magánbirtokon jöttek létre a püspökségek. Esztergom érseki rangot kapott. Létrehozásával elhárult annak a veszélye, hogy a magyar egyház német érsekség uralma alá kerüljön. A szellemi fejlôdés: A nyugati kereszténység rohamosan tért hódít. Megindult a hazai papképzés, és kôtemplomok építése. István teremtette meg a királyi kincstárat. István az új szervezetet és rendet törvényekkel is megerôsítette. Hozzájárult a társadalom átformálásához, a feudális osztályrend alapjainak lerakásához. Létrehozta a keresztény feudális monarchiát. István király 1038-ban halt meg. Halála után hosszú évekig elhúzódó harcok kezdôdtek.