Három részre szakadt Magyaro Magyaro a mohácsi csata vesztés után 1526- ban a Habsburg és a török közötti hadszintér felvonulási területe lett , és megkezdődött az ország három részre szakadása .A köznemesség Syabolyai Jánost választotta királlyá, a főurak viszont 1 Ferdinándot . A két király közötti harc anarchiához vezetett , és a pártharcot 1538- ban a váradi titkos szerződés zárta le . Mindkét király megtarthatta a kezén lévő területeket . Szabolyai halála után 1 Ferdinánd uralma alatt ismét helyreáll az ország egysége . Ferdinánd a váradi béke érvényesitése érdekében Buda ellen vonul . 1541- ben azonban 1 Szulejmán csellel birtokban veszi Budát , és Fráter Györgyre biza Kele - Magyaro és Erdély kormányzását . Buda török kézre kerülése arra inditotta Fráter Gy . , hogy megkisérelje az ország egyesitését . Ezt Bécs árulásnak tekinti és meggyilkoltatja a szerzetespüspököt . 1570- ben a speyeri egyezményben János Zsigmond elfogadja 1 Miksát Magyaro törvényes urának . 1526- után fokozatosan alakult ki az egykori magyar királyságból a királyi Magyaro, a török hódoltsági terület és az erdélyi fejedelemség . A királyi Magyaro a nyugati és északi országrészeket foglalta magában . Magyaro politikai és igazgatási rendszerében a törökellenes harc következményei okoztak változást . Ferdinánd felállitotta a központi kormányszéket , a Helytartótanácsot , a Magyar Kamarát és a Magyar Kancelláriát . Az átalakulásokat a magyar rendi intézményrendszet szinte érintetlenül átvészeli , a nándori tisztség , a rendi országgyűlés és a nemesi vármegye . A főkapitánysági tisztséget a magyar nagybirtokosok töltötték be és komoly magánhadsereggel rendelkeztek , ami arra irányult hogy megőrizzék a magyar királyság önállóságát . A magyar hódoltsági terület a török birodalom legészakibb tartománya volt . Közigazgatási egységei egyszerre látták el a katonai , pénzügyi és igazgatási feladatokat .Az egész megszállt magyaro teület feje a budai pasa volt , aki közvetlenül rendelkezett az ország rterületén állomásozó török hadsereggel .A török birtokrend szerint a meghoditott föld a szultáné volt . Az adóztatásnál figyelemben vették a korábbi magyar gyakorlatot. A jobbágyok a török földesúrnak kapuadót , tizedet , rendkivűli állami hadiadót kellett fizessen , de a jobbágyság terheit az is növelte , hogy a magyar földesúrnak az államnak és az egyháznak is fizetni kellett . Ez a kettős adózás az egész megszállt területre kiterjedt , és török uralomig fennmaradt . Az erdélyi fejedelemség a 16 sz második felében alakult ki . Területéhez tartozott a Magyaro leválasztott Partium . A lakosságot vallási és etnikai megosztottság jellemezte . Politikáját a veszélyeztetettség tudata határozta meg . A fejedelmek hatalma két pilléren nyugodott , a kincstár volt a legnagyobb birtokos , a hatalom másik pillére a szultáni kinevezés. A politikai életben a háron nemzet képviselői játszottak szerepet , a magyar birtokosok , székely előkelők és a szász városok patriciusai . A fejedelmi hatalommal szemben a rendiség gyenge volt . Nem alakulhatott ki a nagybirtokrendszert. A kincstári jövedelemforrások sem kerülhettek magánkézbe . Erdélyi fejedelmek Báthory István , Bethlen Gethlen Gábor . Külpolitikailag Erdély a Portától fügött a szultának évi adót fizetett . Magyaro széttagoltsága elsősorban politikai téren mutatkozott . Az ország fennmaradását különböző összetartó erők biztositották . -a kereskedelem -a behozott iparcikkeket a magyar kereskedők továbbitották a hodoltsági és erdélyi területekre . A széttagoltság és a vámhatárok ellenére az ország egységes piac maradt . Összetartó erőt jelentett a reformáció és az ellenreformáció is .