2. Az ókori Görögország 2. Jellemezze a demokratikus athéni állam gazdasági alapját, politikai szervezetét! Értékelje történelmi jelentőségét! 1, A gazdasági háttér és a demokrácia kialakulása 1. Athén gazdasága: szőlő- és olajbogyó-termelés: jó exportcikkek; tengeri kereskedelem a poliszok között, gabonából viszont behozatalra szorul 2. kezdetben születési arisztokrácia, ők birtokolják a földeket 3. viszont folyamatosan növekszik az iparos-kereskedő réteg szerepe, az archaikus korban (ie. 750-492) már erőteljesen helyet követel magának a politikai vezetésben 4. nagybirtokok ? szorongatott helyzetben lévő parasztság ? természetes szövetségesei lesznek a iparos-keresk.-nek ? megkezdődik az arisztokrácia és a démosz (köznép) küzdelme a hatalomért 5. rabszolgák felhasználása az árutermelésben (klasszikus rabszolgaság ) ? lehetővé teszi tömegek részvételét a politikai életben 6. ie. 8. sz.: megjelenik a vert pénz ? már nem csak a föld jelentette a vagyont, tovább nő az iparos-kereskedő réteg szerepe, miközben a születési arisztokrácia megpróbálja megszerezni a parasztok földjeit 7. a pénz jelenléte miatt a kisbirtokos parasztok eladósodtak (korábban a romlékony termékből nem lehetett kamatot szedni) ? megjelenik az adósrabszolgaság intézménye 8. a pénz miatt jelentős uzsora- és kereskedelmi tőke is felhalmozódik a korszak végére, ami szintén segítette Athén nagyhatalommá válását 9. közben a királyság kezd beszűkülni, korlátozzák a király uralmát, polemarkhoszt (hadvezér) és arkhónt (tkp. kormányzó) választanak mellé, létrejön az Árész-dombi tanács (areioszpagosz) a volt arkhónokból, kialakul az arisztokratikus köztársaság 10. ie. 594: Szolón arkhón reformjai: megszünteti az adósrabszolgaságot, a lakosságot jövedelem és nem vagyon szerint osztja kategóriákba, létrehozza a népbíróságot (hélaia), a népgyűlést (ekklésia) és a 400-as tanácsot (bulé) 11. gazdaságot is megpróbálja felvirágoztatni: az euboiai pénzrendszert vezeti be (elterjedtebb), a szülőknek kötelességük gyermekeiket vmilyen mesterségre tanítani, és megtiltja a gabonakivitelt Athénból 12. ie. 508: Kleiszthenész reformjai Peiszisztratosz türannisza (egyeduralom) után: megszünteti a vérségi alapon lévő négy törzset, helyettük területi alapon tíz phűlét szervez ? minden phűlében többségbe kerül az iparos-kereskedő réteg a születési arisztokráciával szemben 13. bevezeti a cserépszavazást (osztrakiszmosz) ? a nép által a demokráciára veszélyesnek tartott politikust száműzhették 14. 10 sztratégosz választása: a hadsereg főparancsnoki testülete 15. ie. 480-as évek: hatalmi harc a két perzsa háború között: Ariszteidész: Athén szárazföldi hatalom legyen, arisztokrácia áll mellette ? Themisztoklész: tengeri hatalom, iparos-kereskedők állnak mellette 16. Themisztoklész győz, így Athén megépít 180 triérészt (hajót) ? a görög világ legerősebb államává válik, főleg a szalamiszi, perzsák feletti győzelem után (fedezet a nem sokkal korábban feltárt ezüstbányákból volt rá) 17. ezzel megváltozott a hadsereg is, a gazdag hopliták helyett (akik maguk gondoskodtak mindenükről) csak a flotta szegény legénysége kell ? demokratizálódás 2, A periklészi aranykor (462-404) politikai szervezete 18. államhatalom legfőbb szerve a népgyűlés: kül- és belpolitikai kérdésekben dönt, ellenőrzi az állami hivatalokat, és legfelsőbb bíróság is egyben 19. a népgyűlésre nem fért be mindenki, így jóformán képviseleti demokrácia volt 20. népgyűlések közt a bulé intézkedik 21. hatezer fős héliaia: fellebbezési ügyek, tisztviselők átvilágítása, politikai perekben ítéletet hoznak, stb. 22. 462-es reformok: Periklészék félreállítják az areioszpagoszt, a másik három hatalmi szervre ruháznak át mindent 23. arkhónokat sorsolják ? elveszti jelentőségét 24. választás útján betöltött hivatalok (pl. kincstárnok (tamiász)) 25. hadvezetés: sztratégoszok nagy szerepe Értékelés: az athéni demokrácia történelmi jelentősége abban rejlik, hogy a mai demokráciák szinte teljesen megegyeznek az akkorival (népgyűlés ~ parlament, bulé ~ kormány, héliaia ~ bíróságok, sztratégoszok ~ honvéd vezérkar, hivatalnokok ~ miniszterek (pl. tamiász ~ pénzügymin.), arkhón ~ közt. elnök), holott nem annak másolatai, hanem ezek is hosszas történelmi fejlődés után alakultak ki 2. Az ókori Görögország Jellemezze a demokratikus athéni állam gazdasági alapját, politikai szervezetét! Értékelje történelmi jelentőségét! 1. i.e. 510-ben űzték el az utolsó türannoszt 2. i.e. 508: Kleiszthenész reformjai ? demokratikus intézményrendszer 3. i.e. 449-ben fegyverszünet a perzsákkal, i.e. 445-ben a spártaiakkal i.e. 462-431: Periklész békekorszaka > dinamikusan fejlődő gazdaság Gazdaság Mezőgazdaság 4. a másodévenként ugaron hagyott gabonaföldekbe kerti növényeket ültetnek, később háromnyomásos gazdálkodás 5. száraz nyarak ? nem jó a gabonának ? behozatalra szorulnak 6. olajbogyó ? olívaolaj 7. szőlő > bor 8. gyümölcs (füge), zöldség (borsó, hagyma, káposzta, lencse, fokhagyma), virág 9. méz (a Mediterraneumban ez az egyetlen édesítőszer) 10. halászat 11. juh, kecske 12. szamár, öszvér ? teherhordás 13. disznó ? hús 14. kisparaszti birtokok ? kevés rabszolga alkalmazása Ipar 15. kisüzemekben fémipari termékek, bőráruk, kerámiák 16. találmányok, pl. fúró, csiga, hengerkerék 17. ipari nyersanyag (agyag, márvány, ezüst, stb) ? több ezer rabszolga foglalkoztatása a bányákban Kereskedelem 18. export: márvány, kerámia, fémtárgyak, olaj, bor 19. import: gabona, szárított hal, fa (? hajóépítés) 20. peiraieuszi árubörze (deigma) ? itt lehet üzletelni 21. piacfelügyelők (agoranomoszok) > kikötő rendje, mérlegek ellenőrzése 22. vámok a be- és kivitelre 23. ezüst pénz 24. bankárok > uzsora- és kereskedelmi tőke 25. pénzváltóhelyek (trapezák) Politikai szervezet Társadalom 26. rabszolgák 1. hadifoglyok, vagy pénzért megvásárolt rabszolgák 2. a gazdája tulajdona, inkább tárgy, mint ember 3. ugyanannyi bért kap, mint egy szabad, de keresetével a gazdája rendelkezik 4. elsősorban nehéz fizikai munkára alkalmazzák 5. állami rabszolgák > rendőrök, írnokok, tanítók, küldöncök, stb. > árutermelő rabszolgaság 27. metoikoszok 6. bevándorolt szabad idegenek 7. politikai jogai nincsenek, földet nem vásárolhat 8. a gazdaságban részt vehet, besorozhatják 9. nagyritkán polgárjogot kaphat 28. teljes jogú athéni polgárok 1. 17 éves kortól 2. i.e. 451-től: azok, akiknek mindkét szülője a város polgára volt 3. választó és választható 4. 60 éves koráig hadkötelezett Államszervezet [pic] 29. népgyűlés (ekklészia): csak néha ül össze - ötszázak tanácsa (bulé) 5. minden nap összeül 6. feladata a népgyűlések napirendjét és a határozati javaslatokat előkészíteni, a határozatokat végrehajtani 7. a 10 phülé 50-50 képviselője 8. az év egytizedén keresztül egy phülé minden tagja szolgálatban van, élén a naponta sorsolt elnök 30. esküdtszék (héliaia) > legfelső bírói szerv, 6000 tagját évente sorsolják 31. arkhónok: hivatali vezetők, sorsolással választják ki őket megnő az alkalmasság alapján választott tisztségek becsülete (pl. kincstárnok) 32. egy hivatalt mindenki csak egyszer viselhet > személyi hatalom megelőzése 33. sztratégoszok (hadvezérek): szavazással választják, többször újraválasztható 3. Az ókori Róma Melyek a római köztársaság válságának jelei? Milyen megoldási kísérleteket ismerünk? hódítások _ az i.e. 2. század közepére Róma földközi-tengeri nagyhatalommá válik _ gazdasági, társadalmi változások a kisbirtokos parasztság a hódító háborúk alatt létszámban ás anyagilag is megfogyatkozik akadozik a katona-utánpótlás, viszont egyre több katonára lenne szükség: 1. a meghódított területeken a hatalom biztosítása 2. a megnövekedett határok védelme, több külső ellenség 3. a birodalmon belüli elégedetlenkedők megfékezése (itáliai szövetségesek és rabszolgák) 4. a nobilitas belső feszültségei 5. a kisbirtokos nemesség proletarizálódása hivatalnokszervezet: egy városállamra van méretezve, a területi növekedés szükségessé teszi a szakszerű és folyamatos igazgatást _ át kellene alakítani az államszervezetet, de ezt a nobilitas saját hatalmának érdekében ellenzi Az első szicíliai rabszolgafelkelés és a pergamoni felkelés - rossz ellátás és bánásmód a rabszolgák helyzete Szicíliában az átlagosnál is rosszabb _ i.e. 138 körül felkelés, többségben szír és kilikiai rabszolgák, vezetőjük Eunus i.e. 135 körül lerohanják Hennát > a hennai fegyverkészítők látják el a rabszolgákat Eunus államtanácsot állít fel, pénzt ad ki csak i.e. 132-ben sikerül leverni a felkelést III. Attalosz pergamoni uralkodó végrendeletében Rómára hagyta országát _ i.e. 133-ban népfelkelés bontakozik ki, csak i.e. 129-ben sikerül leverni Az itáliai szövetségesek háborúja Marius-féle hadseregreform > nő az itáliai szövetségesek részvétele a hadseregben i.e. 91-ben M. Livius Drusus felveti a szövetségesek polgárjogának kérdését, de meggyilkolják kirobban a "szövetséges háború", a lázadók államszövetséget hoznak létre a Róma mellett kitartó szövetségeseknek megadják a polgárjogot _ megosztja a felkelőket i.e. 88-ban sikerül véget vetni a felkelésnek Sulla és Marius polgárháborúja a pontoszi Mithridatész Eupatór Róma elleni fellépése az optimatáknak és a popularisoknak is van jelöltje a háború vezetésére: 6. optimaták: L. Cornelius Sulla 7. popularisok: Marius a népgyűlés proconsuli jogkörrel ruházza fel Mariust, és megbízza a hadjárat vezetésével > ezt Sulla katonái nem tűrik Róma ellen vonulnak _ Marius elmenekül visszavonják Marius törvényeit, korlátozzák a népgyűlés jogkörét amikor Sulla elvonul háborúzni, Marius visszatér _ lemészároltatja az ellenpárt híveit Sulla i.e. 85-ben legyőzi Mithridatészt, i.e. 83-ban visszatér Itáliába i.e. 82-ben Sulla ismét elfoglalja Rómát A Spartacus-féle rabszolgafelkelés i.e. 73 tavaszán a capuai gladiátoriskolából Spartacus vezetésével kitörnek a kiképzés alatt állók a környékbeli birtokokról elszökött rabszolgák csatlakoznak hozzá az ellenük küldött első két sereget legyőzik > fegyverhez jutnak, és növekszik a létszámuk is előbb észak felé indulnak, hogy elhagyják Itáliát, de visszafordulnak Róma felé Picenumnál legyőzik a consuli hadakat Rómában Crassus praetort teljhatalommal ruházzák fel _ megkezdi a hadsereg felkészítését _ Spartacus inkább dél felé vonul tovább i.e. 71-ben Apuliában legyőzik a rabszolgákat, megtorlásul több ezer embert keresztre feszítenek Caesar és Pompeius polgárháborúja Caesar i.e. 48-ra meg akarta szerezni a consulságot, viszont tudta, hogy ellenségei hivatali idejének lejártával megtámadnák _ beterjesztenek egy törvényjavaslatot, hogy Caesar távollétében is benyújthassa pályázatát, és közben megtarthassa hadseregét Pompeius törvényjavaslata viszont kötelezővé tette volna a személyes pályázást, és Róma határain belül megtiltotta volna fegyveres erő tartózkodását > elfogadják, és Pompeiust bízzák meg a Caesar elleni légiók megszervezésével i.e. 49-ben Caesar egyetlen légióval átlépi a Rubicót (Róma határfolyója) _ Pompeius elhagyja Itáliát, és a Balkánon szervezi meg a hadsereget i.e. 49 áprilisára felépül a flotta _ a hadsereget át tudják szállítani a Balkánra a pharszaloszi csatát Pompeius elveszti és Egyiptomba menekül, ahol megölik Caesart i.e. 46-ban is consullá választják Megoldási kísérletek Tiberius Gracchus (az i.e. 133-as év néptribunusa) újítsák fel az i.e. 367-ben hozott törvényt: egyetlen polgár sem bérelhet a meghódított állami közföldekből 500 iugerumnál nagyobb területet, a megmaradó többletet 30 iugerumos parcellákban osszák ki a tönkrementek között > a költségek fedezésére bejelenti a római nép igényét a pergamoni királyi kincstár javaira Marcus Octavius megvétózza a javaslatot _ megfosztják a hivatalától, és megszavazzák a tervezetet Tiberius a következő évre is jelöli magát néptribunusnak > a senatorok agyonverik Caius Sempronius Gracchus felismeri, hogy a nobilitas reformellenes csoportja ellen erős ellenzékre van szüksége felújítják Tiberius agrártörvényét gabonatörvény _ a szegény polgárok olcsó gabonát vásárolhatnak az e célra épített gabonaraktárakból a provocatio jogát kiterjesztik a hadsereg összes tagjára megtiltják a 17 évesnél fiatalabbak besorozását megszüntetik a katonák zsoldjaiból való levonásokat útépítések Pergamonban bevezetik a 10%-os adót, amit a lovagok társaságai szednek be colonia-alapítások a latin jogú szövetségesek római, az itáliaiak latin jogot kapjanak _ nem szavazzák meg Marius hadseregreformja cohorsra alapozott taktika > 1 légió = 10 cohors, 1 cohors = 600 fő a katonai szolgálat betöltésénél nem veszi figyelembe a vagyoni állapotot > besorozza az önként jelentkező proletárokat a katonák állandó ellátást és zsoldot kapnak, 16 évi szolgálat után földet > később probléma lesz a veteranusok földosztása Sulla i.e. 82-ben dictatorrá választják, hatalmát időben nem korlátozzák > teljhatalom proscriptio: létrehoz egy listát, amely a meggyilkolandó személyek neveit tartalmazza leges Corneliae (Corneliusi törvények) a consulok és praetorok hivatali idejüket Rómában vagy Itáliában töltik a praetorok számát nyolcra, a questorok számát húszra emelik 300-ról 600-ra emeli a senatus létszámát a néptribunusok jogkörét korlátozza: 8. csak a senatus által korábban jóváhagyott törvényjavaslatokat terjeszthetik a népgyűlés elé 9. elvesztik a vétójogukat 10. aki egyszer néptribunus volt, az többet semmilyen tisztséget nem tölthet be hatalmának alapja a hadsereg _ veterántelepítési program i.e. 79-ben lemond Caius Iulius Caesar felismeri, hogy a válság megoldása a tartósan viselt és hadsereggel alátámasztott hatalom élete végéig dictatori hatalommal ruháztatja fel magát örökös néptribunusi és censori jogkör megszerezte a törvényhozói, katonai és főpapi hatalmat a katonaságot szónoklataival tartja kordában megbocsátás (clementia) > társadalmi elit megerősítése csökkenti a rabszolgák katonai és politikai jelentőségét az adórendszer reformjával, római és latin jogok adományozásával rendezi Róma és a provinciák viszonyát megtiltja a polgárok számára nagyobb mennyiségű pénz felhalmozását > a megtakarítások a mezőgazdaságba, iparba, kereskedelembe áramolnak római aranypénz verése veteránok és proletárok coloniákba telepítése 4. A középkor Európája (V - XV. század) Hogyan alakult ki az arab birodalom? Jellemezze az arab kultúrát és az iszlámot! Arábia jellemzése a 2,7 millió km2-es területnek csak 1%-a művelhető, a tengerpartok egy része és az oázisok legfontosabb növény: datolya legfontosabb állat: teve _ szállítás a lakosság nagy része kereskedelemből él a terület középső, nagyobb részén: tevés-nomád beduin lakosság > törzsek, élükön sejkekkel fejlettebb városi életmód csak a kereskedelmi útvonalak mentén két nagy szomszédja: Bizánc és Perzsia Mohamed (~570-632) Mekkában született kezdetben tevehajcsár, később kereskedő lesz negyvenéves korában látomások Gábriel arkangyalról és a Koránról _ Mekkába megy, és elkezdi hirdetni tanításait _ vallási közössége az umma, melyben nincs helye a megkülönböztetésnek (vagyoninak sem) _ elüldözik Mekkából ( 622-ben Jathribba (később Medina an-nabi, vagy Medina) költözik (hidzsra) 630-ban Mohamed elfoglalja Mekkát, de a Kába-kő kultuszát meghagyja, sőt beépíti a vallásába 2 évvel később meghal, de nem végrendelkezik a távolabbi célokról Az Omajjádok (630-750) kalifák: Mohamed utódai 634-644: Omar kalifa (Mohamed közvetlen utódja) - meghódítják Palesztinát, Egyiptomot és Szíriát - 637-ben Ktésziphon - a szíriai és mezopotámiai lakosságnak elege volt a perzsa adóztatásból és a vallási intoleranciából _ a hódítókat segítik 642: Alexandria a meghódított területek haradzs (fejváltságfizetés) fejében megtarthatják a vallásukat, és más ügyekben is függetlenséget kapnak az arabok katonai táborokban, a városokon kívül telepedtek le, és az adókból és a zsákmányokból éltek, az adók 1/5 része a próféta családját illette a meghódított területek fejlettebbek _ a központ erre tolódik Ali (a negyedik kalifa) alatt kirobban az utódjelöltek közti háború _ 661-680: Muávija _ megalapítja az Omajjádok dinasztiáját elfoglalják Karthagót, 711-ben Hispaniát nem tudják bevenni Konstantinápolyt 732: Poitiers mellett Martell Károly megállítja őket > Európába nem jutnak be egységes pénz (dirhem) bevezetése főváros: Damaszkusz az Omajjádok idején az iszlám három irányzatra szakad Az Abbászidák (750-1258) 750: "Véres" Abbász győzelme az Omajjádok felett Abd ar-Rahman Cordoba-i állama új főváros: Bagdad 786-809: Harún ar-Rashid a világi hatalom lassan kicsúszott a kalifák kezéből Szicília megszerzésével lezárulnak a nagy hódítások Az iszlám vallás iszlám = engedelmesség, odaadás hívői a mozlimok, a hitetlenek a káfirok szent könyve a Korán 11. 114 fejezet 12. a 7. században állították össze legfontosabb hittételei: 13. egy isten van _ Allah 14. léteznek angyalok 15. próféták: Allah küldöttei, közülük az utolsó Mohamed 16. minden prófétát tisztelni kell, de Mohamed az utolsó 17. élet a halál után, Allah válogat a jók és rosszak között napi ötszöri ima és rituális fürdés a legfontosabb ünnep a Ramadan további kötelezettségek: zakat (alamizsna), hádzs (Mekkába történő zarándoklat), dzsihád (az iszlám védelmezése) irányzatai: 18. szunniták _ a közmegegyezésen alapuló hagyományok, az idzsma elfogadása 19. síiták > csak a próféta közvetlen leszármazottjait fogadják el vezetőnek, és csak az eredeti hagyományt fogadják el, továbbá várják az utolsó prófétát, Mahdit 20. háridzsiták _ nem vesznek részt a két irányzat harcában Az iszlám kultúra és tudomány a meghódított területeken nem semmisítették meg az eredeti kultúrát _ keveredett az arab, keresztény, perzsa, indiai, stb. civilizáció hatásai alapfokú oktatás 7-12 éves korban 21. írás és olvasás 22. a Korán ismerete 23. történelem, grammatika, retorika, matematika és helyesírás középfokú oktatás kollégiumokban (madrasza), leghíresebbek: bagdadi, cordobai, kairói _ jog, orvostudomány, irodalom írástudók aránya magas közkönyvtárak Az iszlám állam Államszervezet a legfontosabb tisztség a kalifa 24. a próféta utóda 25. hadvezér 26. legfőbb bíró 27. a Korán első értelmezője vezír _ polgári hatalom emír _ katonai vezetés kádi _ bírói hatalom dívánok _ had- és pénzügyekkel foglalkozó hivatalok Mezőgazdaság öntözéses földművelés a vízhez közeli területeken gabonafélék: búza, árpa, köles ipari növények: kender, len, gyapot cukornád, fűszernövények, virágok, zöldség- és gyümölcskertészetek juh, öszvér, baromfi, hal Ipar acél (fegyverek) és réz (edények), óraszerkezetek papír, selyem, üveg kerámia, mozaik, mázastégla illatszerek Kereskedelem "selyemút" _ selyem, porcelán, papír "volgai út" _ prém, méz, rabszolga "indiai út" > fűszer, drágakő 5. A magyar nép eredete, vándorlása, a honfoglalás, és a kalandozások. Az államalapítás 5. Ismertesse a magyar nép eredetét, vándorlását és a honfoglalást! 1, Az eredet és a vándorlás 1. ie. 4000: uráli őshaza, uráli népek együtt 2. ie. 3000 körül: szétválás, mi a finnugor ággal nyugat felé vándorlunk 3. ie. 2000: három részre válnak szét: permiek (Káma folyó felé mennek), finnek (Skandináviába), ugorok (Uráltól délre, ezek vagyunk mi is) 4. ie. 2000-1000 között: ugor őshaza valahol az Ob, az Irtis, és a Tobol folyók között, kapcsolat az ősi iráni népekkel (földműv.+ állatteny.), életmód: nagycsaládi szervezetben 5. ie. 1000-500: ugor közösség felbomlása, áttérés a nomád állattenyésztésre 6. ie. 500-iu. 500: átvándorlás az Urál nyugati felére, keveredés az iráni és török népekkel, életforma: 1. nagycsalád: szoros közösség, 8-12 kiscsalád (termelési, kultikus közösség), családfő hatalma 2. nemzetségi szervezet: élén a nemzetségfő, nomád életmód 7. 400-550: Magna Hungária (Baskíria) 3. kialakul a törzs (nemzetségek összessége), ez már nem védekező hanem támadó katonai szervezet, hódítanak, élén az úr (örökletes törzsfő), majd a bő (nemzetségfő) és ezeknek a kísérete (fegyveres arisztokrácia) 4. katonai demokrácia: társadalom élén az urak (törzsfő + nemzetségfő), aztán a szabad köznép (mezőgazdasággal, iparral foglakoztak kiscsaládos falvakban) legalul pedig a szolgák álltak 8. 8.sz: Levédia, Kazár Birodalom befolyása alá kerülnek 5. közvetítő kereskedelem, ill. földművelés 6. kettős fejedelemség: kende v. kündü az elős vezető, de ez csak névleges volt, az igazi hatalom a második vezető, a gyula kezében volt (államügyek, hadsereg-vezetés) 7. itt már megvan a hét törzs, de török eredetű nevekkel: Tarján, Jenő, Kér, Keszi, Kürtgyarmat, Nyék, Megyer (csak az utolsó kettő finnugor eredetű); csatlakozik egy nyolcadik is, a kabarok ? ók lesznek az előfutárok a honfoglaláskor 9. 850 körül átköltöznek Etelközbe (Dnyeper és a Dnyeszter között), besenyő támadás v. a kazár belviszályok miatt 8. vérszerződés (a törzsek szövetsége), Álmost fejedelemmé választják 9. kultúra is kialakul: sámánizmus, nemzetségi ősök tisztelete, Csodaszarvas- és Turulmonda 2, A honfoglalás okai és története 10. Etelköznek nincsenek jól védhető határai 11. Kárpát-medence hatalmi viszonyai előnyösek 12. 862: először kalandoznak a Kárpát-medencébe 13. 894: a magyar sereg túlnyomó része a Felső-Tisza vidékén marad a kalandozások során 14. 895: Árpád a Vereckei-hágón keresztül bevonul a fősereggel a Tiszántúlra, és legyőzi az ott élő bolgárokat 15. közben besenyő támadás Etelközben, az ottmaradt magyarok az erdélyi hágókon és az Al-Duna felől bemenekülnek a Kárpát-medencébe ? itt még Simeon bolgár cár bosszúból rájuk küldött hadseregével is meg kell küzdeniük (de győznek) 16. 896-99: berendezkedés a Dunától keletre fekvő területeken, belső harcok, a kalandozások szünetelnek 17. 900: újabb kalandozások Itáliában Arnulf keleti frank király kérésre, a hazatérő magyarok elfoglalják Pannónia területét 18. 901-902: utóharcok, legyőzik előbb a morva, majd az egyesített bajor- morva sereget ? ezzel elismertetik a honfoglalás tényét Kérdőjelek a honfoglalásban: László Gyula kettős-honfoglalás-elmélete: A normál verzióval szemben (amiben nem volt jelentős számú avarnépesség a Kárpát-medencében), szerinte a magyarok igenis sok avart találtak itt, ráadásul szerinte 670-680 körül egy nomád vándorlással magyarok is érkeztek a Kárpát-medencébe, akiknek a hatására az itt élő késő- avarok elmagyarosodtak. Ez magyarázat lehet a székely magyarok kulturális különbségeire, de egyelőre inkább ellenzik. 6. A középkor Európája (V - XV. század) A keresztes hadjáratok okai, fő irányai és következményei Okai Előzmények a 11. századra Európában megszilárdul a feudalizmus, "agrárforradalom" _ lakosság gyarapszik > a növekvő népességnek nagyobb élettérre van szüksége > expanzió kelet felé kereszténység megerősödése > a pápaság függetlenedni akar a császároktól 1071-ben szeldzsuk-törökök lesznek Jeruzsálem urai, 1071-től egész Kis- Ázsia az övék _ reconquista (visszahódítás) I. Alexiosz a pápától kér segítséget _ 1095: II. Orbán a clermont-i zsinaton fegyveres zarándoklatot hirdet a Szentföld felszabadítására Jeruzsálem mindkét vallás (keresztény, iszlám) egyik legfontosabb zarándokhelye _ mindkét fél számára fontos a megszerzése Célok Bizánc: abban bíznak, hogy a visszafoglalt területek visszakerülnek Bizánchoz nyugati lovagok: 28. birtokok 29. zsákmány 30. Treuga Dei (fegyvernyugvás) > a harc is vonzza őket itáliai kereskedővárosok: 31. megtörik Bizánc hegemóniája a tengeri kereskedelemben 32. a háború ellátásából származó haszon parasztok: földbirtok az "Ígéret földjén" Szentföld visszaszerzése a nyugat védelme az iszlámmal szemben a keleti kereszténység újraegyesítése a nyugati egyházzal Irányai A Szent Sír (1096-99) - a lovagok vezetője Bouillon Gottfried parasztokból álló sereg Remete Péter vezetésével Itálián, Dalmácián és Magyarországon keresztül közelítik meg a Szentföldet 1099-ben elfoglalják Jeruzsálemet, 1100-ban megalapítják a Jeruzsálemi Királyságot új államok jönnek létre: tripoliszi grófság (1109-1289), antiochiai fejedelemség (1098-1268), edesszai grófság (1098-1144) A második hadjárat (1146-48) szeldzsuk-törökök elfoglalják Edesszát _ hadjárat a keresztes államok támogatására a normannok részéről a hadjárat átmegy fosztogatásba, a németek pedig a keleti szláv területeken terjeszkednek a hadjárat meghiúsul a szövetségesek érdekellentétei miatt A harmadik hadjárat (1189-92) oka: Szaladin megszállja Egyiptomot és Szíriát, jó viszonyban van az Abbászida kalifátussal _ a keresztes államokat bekerítették _ frank támadás Szaladin ellen _ 1187: Hattín mellett Szaladin megsemmisíti a frank lovassereget _ II. Fülöp és II. Henrik egyesítik erőiket + Barbarossa Frigyes 1189-ben támadnak _ sikerek 33. pl. "Oroszlánszívű" Richárd: Ciprus, főníciai partvidék Hadjáratok a Szentföldön kívül 1209: Simon de Monnfort vezetésével francia csapatok kiírtják a dél- franciaországi eretnekeket - pápai inkvizíció 1212-ben Las Navas de Tolosa mellett Kasztília, Aragónia és Navarra egyesített lovasserege legyőzi az Almohádokat 1212-ben gyerekek (!) indulnak a Szentföldre _ sikertelen Német Lovagrend a Baltikumban Következményei johannita lovagrend megszületése _ - templomosok - német lovagrend területi nyereségek Hispániában és Németországban Hispánián és Szicílián keresztül Európába áramlik az iszlám és az antik kultúra a keleti tengereken megszűnik a Bizánci hegemónia, helyette: velencei és genovai megnő az egyház politikai befolyása Anglia és Franciaország világpolitikai tényezővé vált világkép drasztikus változása 7. A középkori magyar állam, egyház, társadalom, gazdaság fejlődése az Árpád-korban 7. Milyen külpolitikai feltételek (veszélyek) közepette szilárdult meg a magyar feudális állam? 1, Géza és Szent István külpolitikája és annak következményei az államhatalom szilárdsága szempontjából 26. békét mindenkivel-elv, nem háborúznak 27. 960-as évek: a két nagy szomszéd megerősödik (létrejön a Német-Római Császárság, Bizánc rátámad a bolgárokra) 28. lépni kell valamit ? Géza I. Ottótól kér papokat (973 Quedlinburg) 29. ezzel az első veszély elhárul, de ez még kevés, át kell térni a hagyományos európai királyi formára is a teljes biztonsághoz ? 1000 István Szilveszter pápától koronát kér 30. dinasztikus házasságokkal igyekeznek erősíteni jó viszonyt a szomszédokkal: István-Gizella, lánytestvérei: bolgár, bizánci és velencei férjekhez 31. a bolgárokkal azonban összekülönböznek, mert inkább Bizánccal akarta a jó viszonyt fenntartani (Velence is Bizánc hűbérese volt) 32. így a békés keretek közt rendkívül erős államhatalom jön létre 33. amikor azonban meghal Imre herceg, István Orseolo Pétert jelöli utódjául, aki a húgának volt a férje ? ő aktív külpolitikát folytat, ami nem tetszik a magyaroknak, ezért elzavarják 34. III. Henrik német császárhoz menekül, és felajánlja neki hűbérül az országot, hogy visszatérhessen a trónra ? félő, hogy az ország függésbe kerül 35. 1044-ben Ménfőnél III. Henrik győz is Aba Sámuel király ellen, így gyakorlatilag az ő kezébe kerül az ország 36. végülis a Vazul-fiúk lázadással elkergetik Orseolo Pétert, de emiatt III. Henrik támad: 1051 bodajki, 1052 pozsonyi csata, mindkétszer magyar győzelem, így egy időre elhárul a német függésbe kerülés veszélye 2, A XII. századi események 37. Könyves Kálmán megszerzi Dalmáciát: növekszik az ország területe, és ezzel kezd szétaprózódni a hatalom: a Tengermelléknek külön ura van (bán), és Erdélyben is a külön vajda a vezető 38. III. Béla (1172-96): trónviszály után jut hatalomra: közte és testvére, Géza közt, mindketten külföldi segítséget akarnak igénybevenni 39. végül Béla győz, és a hatalma megszilárdítására földadományozásokba kezd (egész megyék is) ? ez innentől kezdve majd természetessé válik, gyengül a központi hatalom, erősödnek a feudális kötöttségek 3, A XIII. századi események 40. II. András (1205-1235): ő is trónviszály után kerül hatalomra, továbbá a kereszteshadjáratai és a három sikertelen halicsi (Galícia) beavatkozás is csak pénzt von el ? ez a rendek megerősödéséhez és az aranybulla- mozgalomhoz vezet, nő a feudumok száma, csökken a királyi birtokoké (nála vált rendszeressé a vármegye-adományozás) 41. IV. Béla (1235-70): először hibás belpolitika, így a tatárok könnyedén pusztítják végig az országot 1241-42-ben 42. a tatárjárás után teljesen újjá kell építeni az országot és a hatalmat: ő is földadományozásokba kezd, és városi privilégiumokat ad ki 43. telepeseket (hospesek) hív be, és visszahívja a kunokat is ? ezekre kevésbé vonatkozott az államhatalom, ők is kiváltságokat kapnak (pl. a zsidók) 44. várjobbágyok tömeges nemesítése 45. IV. (Kun) László (1272-90): a kunok a mániája, rátámadt az egyházra ? belháború lett, amely a központi hatalom teljes felbomlását eredményezte 46. erre rájátszott még a második tatár betörés is (1285), bár lehet, hogy ő hívta be őket 47. III. András (1290-1301): ő már csak a főurak kegyéből kerül a trónra ? hitlevelet ad ki, amelyben többek között kötelezi magát a nemesség előjogainak megtartására 48. mindezek hatására megkezdődik a rendi társadalom és ebből következően a rendi monarchia kialakulása 8. A középkor Európája (V - XV. század) Jellemezze az észak-itáliai városi fejlődést! A humanizmus és a reneszánsz. Dél-Itália: a 13. században Anjou I. Károly állama, a Nápolyi Királyság Szicília elszakad a 14. század elején Bölcs Róbert eléri, hogy a pápa egész Itália helytartójává nevezze ki Észak-Itália nő a kommunák (városi tanács) szerepe - városállamok igazgatására jönnek létre - tagjai jogászok, kereskedők, kézművesek > consulok - választás útján jelölik ki a tagokat podesta: egy évre kinevezett hivatalnok, feladata a tanácsbeli csoportok közötti béke fenntartása signore (uraság): városi egyeduralkodó 34. részben megszünteti a köztársasági intézményeket 35. pl. Viscontiak (Milánó), Mediciek (Firenze) Firenze a 13. század második felétől céhek (arti) gyakorolják a hatalmat, később két irányzat: - Feketék: bankárok, kereskedők, iparosok 36. Fehérek: nemesség vagyoni különbség szerint is csoportok alakulnak ki: 37. "kövérek": gazdag bankárok, kereskedők 38. "aprónép": kézművesek 1378: a gyapjúkártolók (?) munkásfelkelése 1434-től a Mediciek uralják Firenzét Cosimo (1434-64) és Lorenzo (1469-92) Medici > egész Európára kiterjedő bankhálózat 1494: VIII. Károly itáliai hadjárata _ a Mediciek uralma megszakad Girolamo Savonarola: korai kereszténységhez való visszatérést hirdeti, de eretnekségért kivégzik Velence vezető szerep a földközi-tengeri kereskedelemben dalmáciai partvidék, Kréta, Korfu, Morea, Ciprus észak-itáliai birtokok (Terra Ferma) a pápaság nem tudja érvényesíteni a hatalmát Cola di Rienzo: antik római köztársaság ideálja 39. 1347-ben zsoldosaival átveszi a hatalmat 40. összehívja a kormányzatot, hogy megtárgyalják az universa sacra Italia (egyetemes szent Itália) létrehozásának kérdéseit 41. a római nemesség elűzi, amikor visszatér, megölik a 14. század végén egyházszakadás _ ennek felszámolása után megindul a város újjáépítése 1447-től, V. Miklóssal megkezdődik a reneszánsz pápák kora _ a pápák egyre jobban bekapcsolódnak a politikába A humanizmus és a reneszánsz vallási változások (egyházszakadás, reformok pl. Hus, Wyclif) nő az egyén önállósága Humanizmus Isten és a világ viszonya helyett az ember és a természet viszonyát vizsgálja problémák egyéni megoldása, szemben a hagyományokkal természet megismerése > természettudományok fejlődése klasszika-filológia: a klasszikus nyelvekkel foglalkozó tudomány sokoldalúan művelt, politikában aktív ember ideálja Petrarcha (1304-74): klasszikus latin nyelvhez való visszatérés > követői antik műveket írnak vagy fedeznek fel Boccaccio (1313-75) ~1440: bizánci tudósok megalapítják a platóni akadémiát a civilizáció világi jellege erősödik 1550-től reneszánsz, quattrocento építészet: Filippo Brunelleschi, Leonbattista Alberti szobrászat: Donatello, Lorenzo Ghiberti festészet: Masaccio, Masolino, Jacopo della Quercia legfontosabb központok: Toscana, Róma 9. Magyarország az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején Mutassa be az Anjou királyok társadalmi és gazdasági reformjait! Károly Róbert (1301-42) 1301: III. András + _ kihal az Árpád-ház _ interregnum (király nélküli állapot) _ több család is bejelentette trónigényét az Anjou-házból származó Károly Róbertet 1301 tavaszán koronázták meg Esztergomban a magyar nagybirtokosok nem fogadják el Károly Róbertet _ a cseh Vencelt koronázzák meg _ hatalmi harcok, 1312-ben a rozgonyi csatában Károly Róbert legyőzi a tarományurakat korábbi híveit rakja a vezető pozíciókba > kicserélődik a politikai vezető réteg később a behódoló családokat is beveszi a kormányzásba (pl: Lackfiak, Újlakiak, Szécsiek, Bebekek, Cudarok) a király teljhatalmát hangoztatja > nem hívja össze az országgyűlést Gazdaság a hatalom alapja a várak és a hozzájuk tartozó uradalmak _ honor (hivatal) 42. a várak bevételei nem a kincstárba, hanem a honor birtokosához kerülnek regálék: királyi jogon szedett jövedelmek Nekcsei Demeter _ pénzügyi reformok a nemesfémek bányászata királyi monopólium volt > a földesúrnak nem érdeke feltárni a földjén lévő lelőhelyeket _ Károly Róbert eltörli a monopóliumot, az urbura (bányabér) egyharmadát átengedi annak, akinek a földjén a bánya van a nemesércek forgalma viszont királyi monopólium _ a bányák teljes hozamát a kamarák (a pénzügyigazgatás helyi szervei) vásárolnak fel a kamarák élén kamaraispánok 1326 körül: pénzverés, értékálló aranyforint és változó értékű ezüstpénzek _ szükségtelenné válik az évenkénti beváltást _ kamara haszna, vagy portális adó (kapunként szedett jobbágyadó) megnő a harmincadvám jelentősége > külkereskedelmi vám a főutak mellett felállított harmincadhelyeken cenzus: a király birtokaira telepítettek földbére az egyházi tized egyharmadát lefoglalja rendkívüli adó > a király és kíséretének kötelező vendégül látása más népek, területi közösségek adói (zsidók, szászok, kunok, stb.) Hadsereg banderiális rendszer: csökken a várjobbágyok száma > főúri magánhadseregek kunok, jászok, székelyek korlátozott számban zsoldosok Nagy Lajos (1342-82) 1342. július 21-én Székesfehérváron királlyá koronázzák a kor királyeszménye: lovagkirály várostámogató belpolitika Gazdaság és társadalom az Anjou korban alacsony népsűrűség > folytatódik a betelepítés a telepítést soltészek, tőkeerős vállalkozók szervezik, akik adómentességet kapnak Parasztság személyében szabad, adózó, költözési joggal rendelkező telkes jobbágyság a mezőgazdasági termelés alapja a jobbágytelek: 43. belső telek (porta) 44. külső telek (szántó, kaszáló, stb.) a jobbágy kötelezettségei: 45. évente kétszer fizetett pénzadó (cenzus) 46. évente háromszor ajándék - robot 47. 1351-től kilenced (a termény kilencedik tizede) - hegyvám (a bortermelés után fizetett kilenced) - portális adó zsellérség: telekkel nem rendelkező jobbágyok A város kiváltságokat élvező, fallal körülvett kerített városok - mezővárosok a kiváltságok típusai: 48. kereskedelmi jogok (pl. árumegállító jog, vásárok tartása) 49. önkormányzati jogok (pl. bíráskodás, bíró- és tanácsválasztás) A világi birtokosok a nemesség alapja a szolgáltatásoktól mentes földbirtok, függetlenül annak méretétől a nemesi társadalom egységei: - nagycsalád - nemzetség 50. a rokonság foka az íz - 1351. évi törvények 51. minden nemesre azonosan vonatkozó szabadságjog 52. ősiség törvénye _ a család nem rendelkezik szabadon a földjével, ha kihal, a legközelebbi oldalág kapja a földet, a nemzetség kihalása esetén a király vagyoni különbségek _ kialakul az udvari nemesség pallosjog (halálos ítélet meghozatalának joga) Szellemi élet az udvar kulturális központ is nyugati (francia és itáliai) kultúra beáramlása 1367. szeptember 1: megalapítják az első magyar egyetemet 10. Az európai társadalom és gazdaság átalakulása a nagy földrajzi felfedezésektől a XVII. század végéig Melyek voltak a nagy földrajzi felfedezések okai és következményei? Okai Európában végetér a középkor válságidőszaka (vége a "százéves háborúnak" és a "rózsák háborújának" is) megnő az igény a nemesfémekre, fűszerekre, luxuscikkekre, cukorra, gabonára, stb. a lovagok és a firenzei, genovai bankárok nem maradhattak munka nélkül _ reconquista folytatása _ célja: keresztény hit terjesztése és Etiópia megtalálása uralkodók dinasztikus érdekei (dicsőség+zsákmány) a hagyományos levantei kereskedelem már nem felel meg a növekvő igényeknek az eddigi kereskedőutak bizonytalanná válnak: 53. a kis-ázsiai "mongol út" a mozlim államok válsága miatt drága 54. a közel-keleti kereskedelmet az arabok monopolizálták török expanzió > a törökök ellenőrzésük alá vonják a legfőbb közel-kelei és észak-afrikai útvonalakat Velence monopol helyzete a levantei kereskedelemben Következményei Európa gazdasági-kereskedelmi ereje ugrásszerűen növekszik > az eddigi világgazdasági rendszer a 16-18. században átalakul > a gazdasági régiók Európa alá rendelődnek 15-17. század közepéig a feudalizmus felbomlik, kialakulnak a tőkés termelés gazdasági, társadalmi feltételei új területek > új erőforrások az európai országok számára átrendeződnek a gazdasági, politikai központok Spanyolország, Portugália: a 16. században nagyhatalommá válik, de nem elég fejlett a gazdasága _ a század végére visszakerül a félperifériára Németalföld, Anglia, Észak-Franciaország: világgazdasági központ Rajna völgye és Észak-Itália: az új kereskedelmi útvonalak elkerülik > lemarad a fejlődésben félperiféria: iparosodás, városiasodás megreked, a fejlett régiók élelmiszer- és nyersanyag-ellátója, és iparának felvevője lesz fekete-afrikai partvidék, Amerika _ periféria Kína és Japán elzárkózik Amerikában az azték és inka civilizáció pusztulása 1494: trodesillasi szerződés _ Amerikát felosztja a spanyolok és a portugálok között (pl. portugálok: Brazília, spanyolok: Fülöp-szigetek) ~1640-től kereskedelmi világkapitalizmus kora Spanyolország és Portugália fokozatosan hanyatlik Anglia, Franciaország, Hollandia felemelkedik _ harc a hegemóniáért "zéró összegű játék": a kereskedelmi lehetőségek korlátozottsága miatt csak egymás rovására tudnak terjeszkedni először angol-holland, majd angol-francia versengés > Anglia győz a 18. század közepére haditechnikai fölény hozzákezd India gyarmatosításához (> Nyugat-India jelentősége csökken) két kereskedelmi háromszög: Európa rum, kakó, porcelán, indigó, textil, selyem, gyapot, vasáru, tea arany, dohány, alkohol, ezüst cukornád tűzfegyverek ezüst Nyugat-indiai szigetvilág Afrika rabszolga kontinentális Amerika Kelet-Ázsia 10. Az európai társadalom és gazdaság átalakulása a nagy földrajzi felfedezésektől a XVII. század végéig 10. A földrajzi felfedezések nyugat- és kelet-közép-európai, és mediterrán régiókra gyakorolt hatásai 1, A Nyugat-Európára gyakorolt hatások: 243. Nyugat-Európa gazdasági-kereskedelmi ereje ugrásszerűen növekszik 49. a világkereskedelem központja lesz (centrum) 50. a korábban legfejlettebb területek (Rajna-völgy, Észak-Itália) visszaszorulnak, bár továbbra is jólét van 51. flottafejlesztés 244. Spanyolország és Portugália fokozatos hanyatlása láttán Anglia, Franciaország és Hollandia emelkedik fel ? "zéró összegű játék": a kereskedelmi lehetőségek korlátozottsága miatt csak egymás rovására tudnak terjeszkedni 245. végül Anglia kerül ki győztesen a buliból, és ő kezdheti meg leginkább a gyarmatosítást, de azért a többiek is szereznek gyarmatokat 246. a sorozatos háborúk a 18. század közepére haditechnikai fölényt eredményeznek nekik a többi európai országgal szemben 247. a 17. század közepéig a feudalizmus felbomlik, kialakulnak a tőkés termelés gazdasági, társadalmi feltételei: 248. tőke megjelenik, eredeti tőkefelhalmozás 249. birtokok adás-vétele 250. bekerítés, manufaktúrák 251. felvásárlási és kiadási rendszer 252. jobbágyi kötöttségek fellazulása 52. kereskedő- (később részvény-) társaságok és a tőzsde megjelenése 53. népesség növekedése 54. nagyobb népesség, de ugyanannyi gabona, ill. hirtelen sok lett a nemesfém, tehát csökkent az értéke ? 400%-os infláció (árforradalom) 55. távolsági kereskedelem jellegének megváltozása már nem luxuscikkek, hanem mindennapi közszükségletiek (gabona, hal, fa bor, só) 2, A Kelet-Közép-Európára gyakorolt hatások: 56. félperifériára szorul, az iparosodás, városiasodás megreked 57. a centrum élelmiszer- és nyersanyagellátójává, iparcikkeinek felvevőjévé vált, mezőgazdaságra szakosodik 58. a feudális keretek megmerevednek 59. már nem kell az itteni drágább arany ? jövedelemveszteség az államhatalmak számára 60. gyarmatosításból teljesen kimaradnak, ezzel behozhatatlanul lemaradásnak 61. kevesebb az arany, és több a gabona ? itt kisebb az árforradalom hatása 3, A Mediterráneumra gyakorolt hatások: 62. aranypazarlás, a pénzt luxusra és háborúkra költik 63. ültetvényes arisztokrácia a telepeken 64. rabszolgák felvásárlása Afrikából, és gyarmataikra exportálása 65. itt is erősek maradnak a feudális keretek 66. kezdetben Spanyolo. és Portugália a legeredményesebb a felfedezések terén (tordesillasi szerződés), de később elvesztik előnyüket, mert 67. 1, lásd fenn 68. 2, elveszítik a háborúkat Anglia és a többiek ellen 69. 3, nem elég fejlett a gazdaságuk _ a század végére visszakerül a félperifériára 70. innentől ugyanaz történik, mint Közép-Európánál: az iparosodás, városiasodás megreked, ill. a centrum élelmiszer- és nyersanyagellátójává, iparcikkeinek felvevőjévé válik 11. A középkori magyar állam hanyatlása, bukása, a három részre szakadt ország élete 11. Az állami és a társadalmi élet válsága Magyarországon, a török benyomulása a Duna-medencébe 1, A válság kezdete: II. Ulászló kormányzása 71. 1490: Mátyás halála, a rákosi országgyűlés II. Ulászlót választja királlyá 72. gyengekezű, már az országba érkezéskor megígéri, hogy nem vezet be újításokat, eltörli az egyforintos állami adót és a kir- tanács ill. a rendek megkérdezésével fog kormányozni 73. Fekete sereg zsold hiányában szétesik, de a törökökkel mégis békét tudnak kötni 1495-ben 74. 1505: az országgyűlés "rákosi végzés"-e, amely kimondta, hogy Ulászló fiúörökös nélküli halála esetén nem választanak idegen uralkodót ? a Jagelló és a Habsburg család dinasztikus házasságokkal megkerüli ? első veszély az önálló magyar állam megszűnésére 75. a Mátyás alatt kiépített állami intézmények kicsúsznak a királyi hatalom kezéből, a királyi tanácsban ülő országnagyok érdekében működnek 76. üres a kassza ? az állami vagyon elzálogosításával akar Ulászló vagyonhoz jutni 77. királyi kancellária is a tanácsnak rendelődik alá, így a főkancellár hatalma szinte vetekedett a királyéval 78. társadalmi változások: a bárók a gyengekezű uralkodótól kiváltságokat szereznek maguknak; átalakul a familiaritási viszony (a hűbérrendszer magyar változata) is: lazább a kapcsolat, a familiárisok (v. másnéven szervitorok) már váltogathatták urukat, és a szolgálataikért járó ellenszolgáltatást sem természetben, hanem már pénzben kapták; a köznemesek szövetsége a bárói csoportokkal, hogy érvényesíteni tudják akaratukat ? mindez áttekinthetetlen belpolitikához vezet 79. azok a nemesek, akik nem szólnak bele a belpolitikai zavargásokba, mezőgazdasági termékekkel üzletelnek ? parasztok nagyobb kizsákmányolása, külön a parasztok számára hátrányos törvényekkel (elérik a királynál) ? 1514: Dózsa-féle parasztháború, de leverik 80. írásos jogalkotás viszont fellendül ? Werbőczy István Tripartituma (Hármaskönyv), rögzíti a feudális szokásjogot, a nemesi kiváltságokat és a Szent Korona-tant is 2, II. Lajos és a mohácsi vész 81. nála is egyre kevesebb királyi jövedelem folyik be, és egyre gyengébb a déli határvédelem 82. mélyítené a viszonyt a Habsburgokkal, de nem tudja, mert ők a franciákkal vannak elfoglalva 83. II. Szulejmán békét ajánlott, de ezt válasz nélkül hagyják (!!) ? erre viszont támad 84. 1521: elfoglalja Nándorfehérvárt 85. Lajos erre megpróbál rendet csinálni (bárók, Báthori nándor leváltása, stb.), de a kísérlet kudarcba fullad 86. 1526: a támadás megindulásának híre már az év elején eljutott Budára, de nem tudtak semmi kézzelfoghatót tenni a védelem megerősítésére ? aug. 29. mohácsi csatavesztés, a király is meghal 3, Az ország három részre szakadása 87. Lajos halála után kitör az utódlási harc ? kettős királyválasztás: Szapolyai Jánost és Habsburg Ferdinándot is királlyá választják saját hívei 88. kezdetben Szapolyainak volt több támogatója, de 1527-ben Ferdinánd támadást indít ellene és elfoglalja Budát ? Szapolyai Lengyelországba menekül, és mivel híveinek egy jó része átállt Ferdinándhoz, kétségbeesésében a török szultánhoz fordul segítségért ? isztambuli szerződés, 1528 89. Szapolyai a törökök segítségével nagyjából visszaszerzi a hatalmát (a régi hívei megint visszapártoltak hozzá), és 1529-ben kiépíti a kormányzati szervezetét is 90. közben a törökök egyre nagyobb befolyásra tesznek szert (Lodovico Gritti-t kormányzónak nevezik ki), és Szapolyai nem mer ellenük tenni semmit 91. 1532: a törökök Bécs ellen indulnak, de csak Kőszeg elfoglalásáig jutnak 92. közben erősödik a törökellenes hangulat a budai udvarban ? végül Szapolyai és Ferdinánd megköti a váradi békét 1538-ban; tartalma: mindketten megtarthatták pillanatnyi területeiket, de Szapolyai halála után minden Ferdinándé lesz, egy nádort választanak, viszont a többi országos méltóságból mindkét királynak lehet egy, törököknek nem merik elárulni a megegyezést (háborútól tartottak), ezért látszólag kötöttek egy egyéves fegyverszünetet is 93. 1540: Szapolyai fia születése után tíz nappal meghal ? hívei a csecsemőt választják meg királynak, ezt a törökök is támogatták, a csecsemő helyett anyja, Izabella királyné és Fráter (Martinuzzi) György uralkodtak 94. Ferdinánd erre támadást indít Buda ellen: a vár védői török segítséggel visszaverik 95. közben Szulejmán is megérkezik Budára, és aug. 29.-én csellel elfoglalja a várat ? kiegyezik Izabellával, hogy övé lesz Erdély 96. 1541 dec., gyalui egyezmény Ferdinánd és Izabella között: a váradi béke alapján rendezik a vitás kérdéseket 97. 1542: sikertelen közös kísérlet Buda visszafoglalására, közben a törökök hódításokkal terjeszkednek (elesik Pécs, Siklós, Esztergom, Tata, Fehérvár, Visegrád, Nógrád és Hatvan) ? ezzel a török berendezkedés a Duna völgyében állandósul, így Ferdinánd és Szulejmán békét is kötnek (Ferdinánd a nyugati és a felvidéki vonta uralma alá) 98. elvileg Ferdinánd Erdélyre is igényt tartotta váradi béke alapján, de se neki, se utódjának, II. Miksának nem volt ereje a megtartásához, így az erdélyi rendek fejedelmet választottak Báthori István személyében, aki ugyan felesküdött a királyra, de tkp. önállóan politizált, a törököknek pedig folyamatosan adó fizetett ? kialakul az ónálló Erdély, az ország három részre szakadt 11. A középkori magyar állam hanyatlása, bukása, a három részre szakadt ország élete Az állami és a társadalmi élet válsága Magyarországon, a török benyomulása a Duna-medencébe II. Ulászló 34. Mátyás halála után többen is jelentkeznek trónigényükkel 35. Corvin János, Mátyás törvénytelen fia nem tud érvényt szerezni követelésének 36. a rákosi országgyűlés 1490-ben Jagelló Ulászlót választja meg 37. ígéretet tesz, hogy nem vezet be újításokat, eltörli az egyforintos állami adót, és a királyi tanács és a rendek megkérdezésével fog kormányozni 38. elveszi Beatrixot, de később érvénytelenítteti a házasságot 39. János Albert és Habsburg Miksa fegyverrel próbálnak trónigényüknek érvényt szerezni _ Ulászlónak sikerül elnyernie a fekete sereg támogatását, de a zsoldokat nem fizetik ki rendesen _ a sereg züllésnek indul, 1492-ben széthullik 40. 1493-ban a törökök betörnek Szászföldre _ viszonzásul Kinizsi a török területeket dúlja 41. 1495-ben békét kötnek 42. 1505: "rákosi végzés" (a rákosi országgyűlésen hozott végzése) 9. Ulászló fiú utód nélküli halála esetén nem választanak több idegen uralkodót a magyar trónra 10. a lányági örökösödést nem ismerik el 43. dinasztikus házasságok a Habsburgokkal, hogy a háborút elkerüljék 44. az intézményrendszer az azt vezető országnagyok érdekeinek megfelelően működik 45. a kincstár hiányait városok zálogba adásával, vagy nemesi kölcsönökből próbálja megoldani 46. korrupt hivatalnokok 47. a főkancelláriát Ulászló nem tudja a kezében tartani, az irányítás átkerül a királyi tanács kezébe > a bárók különböző jogokat szereznek, egyre jobban elhatárolódnak a nagybirtokos köznemességtől is 48. az 1498-as országgyűlésen egyes bárókat bandérium tartására kötelezik > a bandériummal rendelkező bárók maguk szedhették be az állami adókat a birtokaikon 49. a familiáris rendszerben a pénzben fizetett ellenszolgáltatások válnak uralkodóvá, a szervitorok gyakran hagyják ott urukat 50. fokozzák a robotot 51. törvénybe iktatják a nemesség és az egyháziak vám- és harmincad- mentességét 52. a kereskedő nemesek vetélytársa a terménnyel üzletelő parasztság > törvényekkel korlátozzák ezek kereskedési lehetőségeit és a jobbágyok szabad mozgását 53. 1492-ben törvényben kötelezik a nemeseket, hogy kilencedet szedjenek a jobbágyaiktól 54. 1504-ben a költözés engedélyezését a vármegye hatáskörébe utalják, bírsággal büntetik azokat, akik szökött jobbágyokat befogadnak belpolitikai bizonytalanság, gazdasági lehetőségek és életkörülmények romlása, társadalmi felemelkedés korlátozása 1514-ben parasztfelkelés A Dózsa-féle parasztfelkelés 55. 1510-ben lejár a törökkel kötött béke _ 1512-ben a törökök elfoglalják a szreberniki bánságot X. Leó pápa keresztes hadjáratot hirdet ellenük, melynek vezetésével Bakócz Tamás esztergomi érseket bízza meg a toborzott fősereg parancsnoka Székely Dózsa György 56. a nemességnek hiányzik a munkaerő + félnek az ellátatlan sereg kihágásaitól > összetűzések a nemesek és a parasztok között _ Bakócz leállítja a toborzást > a keresztesek viszont azt tartják szentségtörőnek, aki őket akadályozza > nem engedelmeskednek Bakócznak Apátfalvánál Báthori István szétveri a keresztesek előőrseit _ Dózsa felgyújtatja a nagylaki várat 57. a parasztok 3 hadtestre oszolva elfoglalják a Maros menti várakat, 1514- re övék Bihar, Bács, Bodrog megye, Arad, Világos, Solymos, Lippa 58. Temesvárnál Szapolyai János előtt leteszik a fegyvert, Dózsát kivégzik A Tripartitum 59. célja az ország jogainak és szokásainak összeírása, Werbőczy István országbírói ítélőmestert bízzák meg vele 60. az 1514-es országgyűlésen mutatja be, de a királyi tanács megakadályozza, hogy a király szentesítse 61. 1517-ben Bécsben kinyomtatja és elküldi a megyéknek _ a bíróságok használni kezdik 62. első rész: nemesi magánjog, pl. négy nemesi kiváltság: személyes szabadság, királyi bíróság alá tartozás, adómentesség, ellenállás joga 63. második rész: nemesi perjog 64. harmadik rész: városi és jobbágyi jog, és az erdélyiek joga magyar feudális szokásjog 65. Szent Korona tana: a korona valamennyi kiváltságos rend államhatalmának szimbóluma _ köznemesség politikai hatalomban való részvétele II. Lajos (1516-26) 66. Ulászló 1516-ban meghal, de a rendeknek tett ígéretét megszegve I. Miksát és I. Zsigmondot jelöli ki a kiskorú Lajos gyámjainak 67. a kormányzást rábízza Bakócz Tamásra és a gyámokra > az országgyűlés nagykorúnak nyilvánítja Lajost, és egy 28 fős (6 főúr, 6 főpap, 16 köznemes) tanácsot rendel melléje 68. kevés jövedelem folyik be a kincstárba, viszont a déli határokat 8 ezer zsoldos védi _ nem marad elég a végvárak karbantartására 69. Habsburg túlhatalom > európai szövetségek a Habsburgok ellen, + Habsburg-Francia háború > Magyarország külpolitikailag elszigetelődik 70. az új szultán, I. Szulejmán (1520-66) békeajánlatát a magyarok válaszolatlanul hagyják 71. Szulejmán 1521-ben megindítja a török hadakat a végvárvonal ellen _ - hidat vernek a Szávára, és megkezdik a szerémségi várak ostromát 11. körülveszik Nándorfehérvárt _ amikor a szávai hidat elmossa egy vihar, az egész török had Nándorfehérvár ellen vonul, és el is foglalja 72. az 1521-es országgyűlésen nem születik érdemi megoldás a török kérdésre - II. József több bárót kényszerít egyes szervitoraik átengedésére 1. a besztercebányai rézbányákat visszaveszi a Fuggerektől 2. nádornak Báthori István helyett Werbőczyt Istvánt nevezi ki 3. Tomori Pált nevezi ki főkapitánynak 73. a bárók létrehozzák érdekvédelmi szervezetüket, a Kalandos Társaságot az 1526-os rákosi országgyűlésen Báthorit visszahelyezik a nádorságba, és kimondják, hogy a tisztség életfogytiglanra szól A mohácsi csata 74. a végvárvonal tovább pusztul, 1525-re már csak Jajca és Klissza marad magyar kézen 75. 1526-ban a törökök elindulnak Magyarország ellen, júliusban a török had átkel a Száván 76. nyár végére elesik Pétervár, Újlak 77. a haditanács úgy dönt, hogy Mohácsnál próbálják meg megállítani a törököket 78. 1526. augusztus 29-én a magyarok váratlanul támadást kezdeményeznek a magyar jobbszárny ugyan leveri a törökök jobbszárnyát, de fosztogatni kezdenek, a balszárny pedig elmenekül _ a centrumot leágyúzzák a törökök, Lajos vízbe fullad a törökök kirabolják Budát, és feldúlják a Dunántúlt és a Duna-Tisza közét Az ország három részre szakadása mohácsi vereség, a király meghal, fia nincs > több jelentkező a trónra: 55. Habsburgok: a Jagellókkal kötött dinasztikus szerződés szolgáltatná a jogalapot 56. rákosi végzés _ a magyar köznemesek jelöltje Szapolyai János A kettős királyválasztás mohács után Habsburg Mária Pozsonyba menekül, itt kezdi szervezni Ferdinánd megválasztását novemberben országgyűlést hívnak össze Szapolyai, miután nem sikerül összeházasodnia Máriával, részországgyűlést hív össze Tokajba, hogy a központi hatalom visszaállítását és az ország védelmét megtárgyalják a tokaji részországgyűlésen a többség Szapolyai mellett van, királlyá kiáltják ki > Székesfehérvárra országgyűlést hívnak össze > Szapolyait itt is megválasztják > 1526. november 11-én megkoronázzák > János (1526-40) felveszi a kapcsolatot a Habsburgok európai ellenfeleivel, akik meghallgatják, de segítséget nem nyújtanak Ferdinándnak jóval kevesebb híve van, a magyar nemesség viszont mindig annak a pártjára áll, aki jobban kielégíti a hatalmi és anyagi igényeit > Ferdinánd megígéri, hogy ha trónra kerül, az őt segítő birtokosokat megvédi Szapolyaitól, és betartja az ország törvényeit (az Aranybullát is) a pozsonyi országgyűlésen, december 17-én, a jelenlévő főurak Ferdinándot választják királlyá azzal az indokkal, hogy csak ő tudja biztosítani az ország védelmét a törökkel szemben 1527-ben viszont János hív össze országgyűlést Budára, ahol megszavaznak egy egyszeri vagyondézsmát, amit az ország védelmére kell fordítani, a török támadás azonban elmarad > nem fizetik be amikor nyáron Ferdinánd megkezdi a támadást, Szapolyainak nincs megfelelő hadserege, ráadásul Ferdinándhoz pártol át Crni (Cserni) Jovan is (> Perényi Péter és Czibak Imre vezetésével hadsereg indul ellene, és miután legyőzik a hadseregét, kivégzik) Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd harca a hatalomért Ferdinánd hadai gyorsan haladnak a Dunántúlon, augusztusban elfoglalják Budát is János előbb Tokajba, majd Erdélybe, onnan pedig Lengyelországba menekül, csatlakozik hozzá Fráter György szerzetes, aki ettől kezdve legfőbb tanácsadója 1527. november 3-án Székesfehérvárott Ferdinánd királlyá koronáztatja magát, és eltörli János összes intézkedését, a nemességet pedig birtokadományozásaival édesgeti magához János felveszi a kapcsolatot a Portával 1528 januárjában az isztambuli szerződésben Szulejmán lemond a hűbéradóról, Magyarország királyának Jánost ismeri el, és segítséget ígér Ferdinánd ellen ezután János elfoglalja a Tiszántúlt, Makónál pedig találkozik a belgrádi béggel _ török csapatok is segítik 1529-ben a szultán vezette török sereg átkel a Dráván, mohácsnál találkozik a két sereg (Szapolyai itt tisztelgett a szultánnak) _ a Duna két oldalán haladva elérik Budát, a város hamar elesik _ Szulejmán tovább vonul Bécs felé a német birodalmi gyűlés megszavazza a töröksegélyt, de 57. nem lehet támadó hadjáratra fordítani 58. csak a törökök tényleges megjelenésekor fizetik ki a menetelésben megfáradt török had végül visszavonul Szulejmán Budán török katonaságot hagy, és ott marad Lodovico Gritti is, aki Szapolyai képviselője a Portán kiépül János központi kormányzatának szervezete, Ferdinánd kormányával párhuzamosan _ lehetetlenné teszi a központi igazgatást, területileg megosztja az országot 1530 szeptemberében a törökök végigpusztítják a Duna mentét _ tárgyalások János és Ferdinánd között Szapolyai Gritti közbenjárásában bízik, az azonban nem, csinál semmit, sőt önkényeskedik, és megnyirbálja a kincstár jövedelmeit 1531-32-ben a nemesek nemhivatalos megbeszéléseket tartanak (királytalan gyűlések), de nem hoznak semmilyen eredményt 1532-ben Szulejmán újabb kísérletet tesz Bécs elfoglalására, de útközben Kőszegnél elakadnak, a vár egy hónapig tartja magát > ezalatt Bécsnél hatalmas védősereg gyűlik össze > Szulejmán inkább visszafordul Gritti 1534-ben visszatér Erdélybe, ahol az ellene szervezkedő Czibak Imrét kivégezteti > fegyveres ellenállás robban ki, Grittit megölik Szapolyai és Ferdinánd csatározásai alatt az ország tovább pusztul, a törökök pedig Szlavóniára támadnak, Ferdinánd seregét legyőzik 1538. február: váradi egyezség 59. elismerik egymás királyságát 60. megtartják az akkori területeiket, de Szapolyai halála esetén ezek Ferdinándhoz kerülnek 61. közös országgyűlések, ahol egy nádort választanak, a többi országos méltóság külön-külön megmarad 62. Szapolyai elismeri a Habsburgok örökösödési jogát Magyarországon sértené a Porta érdekeit _ hogy eltereljék a törökök figyelmét, ugyanazon a napon egy egyéves fegyverszünetet is aláírnak a megegyezés nem szűnteti meg a birtokosok megosztottságát 1539-ben Szapolyai elveszi a lengyel király lányát, Izabellát, Ferdinánd meg beárulja a szultánnak a váradi békét 1540-ben felkelés Szapolyai ellen, aki júliusban meghal, de mivel fia született, a váradi egyezség felrúgására esketi meg híveit Buda eleste Szapolyai halála után Ferdinánd bejelenti trónigényét Budán, Erdélyben és Isztambulban, a Szapolyai-párt viszont a csecsemő János Zsigmond támogatását kéri Szulejmántól _ Szulejmán az utóbbi mellett dönt János Zsigmondot nem koronázzák meg (csak a "Magyarország választott királya" címet kapja meg), helyette Izabella és Fráter György kormányoz 1541 májusában Ferdinánd megpróbálja elfoglalni Budát, de török segítséggel visszaverik 1541. augusztus 29-én a törökök beszivárognak a budai várba, és elfoglalják évi 10 ezer forint adó fejében Izabellára bízza Erdélyt, a Tiszántúlt és a Temesközt a nyugati területeket Ferdinánd birtokolja ( az ország három részre szakadt 13. Magyarország a Habsburg Birodalomban a XVIII. században Jellemezze II. József uralkodását és a felvilágosult abszolutizmust! II. József hatalomra kerülése (Mária Terézia és Lotharingiai Ferenc fia) 1745-ben Lotharingiai Ferencet császárrá választják 1748-ban befejeződik az örökösödési háború > József lesz a hatalom tényleges örököse nevelői jogászok, katonai szakértők állam-, vallás-, természet- és hűbérjogot tanul 1765-ben Lotharingiai Ferenc meghal _ Józsefet választják császárrá, de a valódi hatalom Mária Terézia kezében marad kétszer is sikertelenül nősül 1780-ban meghal Mária Terézia _ József megkezdi reformjait _ jozefinizmus az elmaradott területek felzárkóztatása II. József reformjai nem koronáztatja meg magát sem magyar, sem cseh királynak _ nem korlátozzák a rendi alkotmányok rendeleti úton történő kormányzás 1781: cenzúra-rendelet > a sajtó cenzúráját kiveszi az egyház kezéből türelmi rendelet > az állampolgári jogok gyakorlását függetleníti a felekezettől engedélyhez köti a pápai bullák kihirdetését módosítja az egyházkerületek határait betiltja az egyházi ünnepek egy részét a papképzést állami szemináriumokkal oldja meg az oktató vagy betegápoló tevékenységet nem végző szerzetesrendeket feloszlatja, vagyonukat szekularizálja _ VI. Pius pápa 1782-ben Bécsbe látogat, de nem ér el vele semmit 1781 és 85 között megszünteti az örökös jobbágyságot, szabad házasodás, mesterség tanulás és költözés joga megpróbálja megszüntetni a tartományi önkormányzatokat 1784: nyelvrendelet _ az egész birodalomban a németet teszi hivatalos nyelvvé a birodalmat 13 körzetre, a körzeteket kerületekre osztja Magyarországot 10 kerületre tagolja _ a megyerendszer megszüntetésének kezdete új adórendszert akar bevezetni _ elrendeli a nemesség összeírását _ a nemesség ellenáll 1788-ban török háborút kezd _ minden társadalmi réteg számára sok veszteséggel jár halála előtt a türelmi- és a jobbágyrendelet kivételével visszavonja intézkedéseit 14. polgári forradalmak és nemzetállamok születése Európában és Észak- Amerikában a XVII-XIX. században közepéig Az Amerikai Egyesült Államok születése és története a rabszolgaság fölszámolásáig Az USA létrejötte A függetlenségi háború 1587-ben alapítják meg az első angol gyarmatot, Virginiát a 17. század közepén York hercege Új Hollandia elfoglalása után megalapítja New Yorkot 1732-ben létrejön Georgia _ a 18. századra 13 gyarmat északról a francia Kanada és Louisiana, délről a spanyol Florida határolja a gyarmatok három csoportja: New England (Connecticut, Rhode Island, New Hampshire, Massachusetts) - főleg angolok lakják 63. halászat 64. fakitermelés, hajóépítés 65. Nyugat-Indiával kereskedelem 66. délről melaszt hoznak be > rum (exportcikk is) New York, Pennsylvania, Delaware, New Jersey 67. vágóállat és kenyérgabona kivitel Nyugat-Indiába és Angliába 68. textil- és fémmanufaktúrák Észak- és Dél-Carolina, Maryland, Virginia, Georgia 69. fekete rabszolgamunkát alkalmazó monokultúrás ültetvények _ dohány, rizs, indigó export a gyarmatok lakossága 1765-re 1,8 millióra növekszik, ebből 400 ezer rabszolga, a maradék 70%-a angol, +deportált bűnözők a gyarmatok élén kormányzók, a kormányzás a gyarmati tanács segítségével merkantilista gazdaságpolitika a gyarmatokkal szemben: a nyersanyagot felhasználják, a területet piacnak tekintik, de az iparosodást és a kereskedelmet korlátozzák a gyarmati háborúkat az angolok nyerik _ megszerzik Kanadát, Louisiana egy részét és Floridát az államadósság miatt az angolok növelik a gyarmatok adóját indiánveszélyre hivatkozva korlátozzák a kolóniák terjeszkedését cukortörvény > szigorította a melasz behozatalának ellenőrzését bélyegtörvény _ illeték a jogi ügyletekre, nyomdai termékekre és a szerencsejátékokra a Szabadság Fiai nevű mozgalom (képviselőik Thomas Jefferson és Samuel Adams) tiltakozik a vámok ellen _ a kabinet a teavám kivételével ezeket visszavonja teatörvény _ a Kelet-Indiai társaság számára monopóliumot biztosít a tea eladására 1773-ban Bostonban egy teaszállító hajó rakományát a tengerbe szórják > Anglia kényszerítő törvényeket vezet be (a bostoni kikötőt lezárják, Massachusettsben katonai kormányzást vezetnek be) 1774 szeptemberében a philadelphiai kongresszuson 12 gyarmat küldöttei kimondják az angol áruk bojkottját Massachusettsben katonai erőt vetnek be > a fegyveres összetűzésből függetlenségi háború bontakozik ki 1775-ben összeül a II. Kontinentális Kongresszus > kontinentális hadsereg felállítása, főparancsnoka George Washington 1776. július 4-én kiadják a Függetlenségi Nyilatkozatot 70. emberi jogok (minden ember egyenlő, stb) 71. ellenállás joga 72. a gyarmatok sérelmei, a királyt teszi felelőssé 73. a gyarmatok függetlenedése az angolok számbeli fölényben vannak, folyamatos utánpótlással rendelkeznek, a gyarmatok ellátottsága viszont rossz, a katonák képzetlenek _ kezdetben angol sikerek 1778-ban Franciaország a gyarmatok oldalára áll _ hadianyag + La Fayette önkéntesei Von Steuben és Kosciuszko kiképzik az amerikai katonákat 1781-ben a Cornwallis vezette angol fősereget körülveszik és megadja magát 1783-ban versalles-i béke a 13 gyarmat függetlenedik, Spanyolország pedig visszakapja Floridát Az USA alkotmánya föderalisták (gyarmatok feletti központi kormányzat) __ antiföderalisták (gyarmatok szuverenitása) kompromisszumos alkotmánytervezet 74. az Unió felel a honvédelemért, a külpolitikáért, a külkereskedelemért és a pénzügyért, a többi terület az államok hatáskörébe tartozik 75. az Unió élén az elnök áll _ a hadsereg és a nemzeti gárda parancsnoka, külpolitika, miniszterek és bírák kinevezése, ő a miniszterelnök is 76. az elnököt négyévente választják az elektorok, egy személy csak kétszer lehet elnök 77. törvényhozó hatalom: Kongresszus (Szenátus+Képviselőház), a törvényeket az elnök hagyja jóvá / vétózza meg 78. bírói hatalom: Legfelső Bíróság, élén az elnök által kinevezett főbíró 79. minden államnak saját törvényhozása és kormányzata van 80. Bill of Rights _ az alkotmány módosításai, pl. állampolgári jogok (szólás-, sajtó-, gyülekezési szabadság, magántulajdon védelme, stb) 81. az Unió által magának fenn nem tartott és az államoknak meg nem tiltott jogok az állampolgárokat illetik Az USA története 1865-ig 1810-re megkétszereződik a megművelt földek területe munkaerőhiány > műszaki fejlesztésekre ösztönöz (pl. gőzhajó, futószalag) az USA a korlátlan lehetőségek miatt a tőkekivitel célterülete > gyors fejlődés 1803-19 az első terjeszkedési hullámban megveszik Franciaországtól Louisianát, annektálják Nyugat-Floridát, később Kelet-Floridát is 1812-14: brit-amerikai háború _ a Nagy Tavakig megszerzi az északi területeket Észak és Dél között növekszik a gazdasági, politikai, faji ellentét Dél érdeke a szabadkereskedelem, az iparosodó Északé viszont a védővám 1820: Missouri-kompromisszum _ a 36,5 szélességi foktól északra Missouri kivételével betiltják a rabszolgaságot, de minden új "szabad" állam mellé egy rabszolgatartó államot is fel kell venni az Unióba Andrew Jackson elnöksége alatt (1829-37) 82. a választójogot kiterjesztik minden fehér férfira 83. 50 dollárért lehet venni 40 acre földet 84. védővám-politika > nemzeti ipar megerősítése 1830-as évektől kibontakozik az abolicionista mozgalom > rabszolgaság eltörlését követelik 1846-tól hódító háború Mexikó ellen _ a déliek számára a rabszolgatartás területének kiterjesztését szolgálja Mexikó területének több mint felét megszerzik 1821-től angol telepesek érkeznek Mexikóba, a függetlenséget követelő Texas az USA-tól kér segítséget > 1845-ben felveszik tagállamnak 1823: Monroe-elv: az USA ellenáll az európai befolyás kiterjesztésének az amerikai kontinensen, de nem avatkozik bele az európai államok gyarmati ügyeibe és az európai belpolitikába A polgárháború (1861-65) észak-dél ellentét 85. Észak: farmergazdálkodás, szövetségi kormány megerősítése 86. Dél: rabszolgatartás, államok függetlenedése Délen a 9 milliós lakosságból 3,5 millió rabszolga, és ezeket a fehér lakosság 4,7%-a birtokolja _ az ültetvényes nagygazdaságok tönkreteszik a farmergazdaságokat az 1850-es években Dél gazdaságilag lemarad a fejlődő Északhoz képest Észak és Dél versenye a nyugati terjeszkedésben is _ Kansas és Nebraska megalakulásakor felmondják a Missouri-kompromisszumot _ a déliek fegyveres csapatai elüldözik a farmereket _ az abolicionista szabadcsapatok végül legyőzik őket megalakul a Republikánus Párt 87. északi ipari érdekek védelme 88. farmerek ingyenes földhöz juttatása 89. rabszolgaság korlátozása az 1860-as elnökválasztáson a republikánus Abraham Lincolnt választják meg a déli államok kiválnak az Unióból, és megalapítják az Amerikai Konföderált Államokat, elnöke Jefferson Davis kitör a polgárháború az Unió sokkal több erőforrással és emberrel, a Konföderáció viszont több képzett tábornokkal rendelkezett Anglia és Franciaország semlegességi nyilatkozatot tesz a Konföderáció hadi koncepciója: 90. a határok védelme 91. az uniós seregek harci kedvének letörése 92. Dél igényeinek (rabszolgatartás fenntartása és/vagy kiválás) elismertetése Északkal Unió: Dél meghódítása 93. tengeri blokád 94. Richmond (a Konföderáció fővárosa) bevétele 1862: a "Homestead Act" kimondja, hogy a farmerek 10 dollárért vehetnek 160 acre földet, ha utána 5 évig a telkükön maradnak 1863-ban Lincoln deklarálja a rabszolgaság eltörlését az Unió számára biztosítja a társadalmi támogatást 1863. július: gettysburgi ütközet _ a Washingtont elfoglalni akaró délieket visszaverik 1863-ban bevezetik az általános hadkötelezettséget 1865-ben Sherman és Grant uniós seregeinek offenzívája közrefogja a déli Lee seregét _ 1865. április 9-én Lee Appomatoxnál leteszi a fegyvert (14-én Lincolnt meggyilkolják) ( az USA egész területén kárpótlás nélkül megszűntetik a rabszolgaságot 15. A polgári átalakulás és a nemzeti függetlenség kérdései a reformkorban Elemezze Széchenyi István reformprogramját! 1791-ben született, először katona, részt vesz a napóleoni háborúkban, majd Európában és keleten utazgat jegyzetek Magyarország elmaradottságáról az 1925-27-es országgyűlésen felajánlásával megalapítják az Akadémiát adósságai vannak _ a bankok megtagadják a további kölcsönöket megírja a Hitelt, ami a hiteltörvény hiányára, és az ebből fakadó problémákra hívja fel a figyelmet Reformgondolatai ősiség törvényének eltörlése földesúri és paraszti földek elkülönítése a robot és a kilenced eltörlése (paraszti szorgalmat csökkentik) céhek, árszabások és belső vámok aláásása (szabad iparűzést korlátozzák) nem nemesek birtokbírhatási joga nemesi adómentesség részleges felszámolása régi rendszer elvetése, feudalizmus felszámolása alkotmány egyenlő kiterjesztése minden lakosra a francia forradalom által kikényszerített reformok bevezetését szorgalmazza programját optimizmus jellemzi: igazságos, egyenlő jogokon és kötelességeken alapuló társadalom ennek megvalósításához szükséges a megfelelő nevelés > műveltség az átalakulás vezetője a nagybirtokos arisztokrácia legyen, amely megőrzi vezető pozícióját lépésekben, felülről végrehajtott átalakítás fontos a hatalom támogatása "elmesúrlódási" alkalmak (lóverseny, kaszinó, dunai gőzhajózás) > működő vállalkozásokká válnak a Lánchíd megépítése később a közteherviselés szimbólumává válik Dessewffy: "A Hitel czímű munka Taglalatja" _ a Hitel kritikája, kiegészítése Széchenyi megírja válaszát Világ vagyis felvilágosító töredékek némi hiba s előítélet eligazítására címmel > a Hitel félreértett részeit bővebben kifejti 1831-ben megírja a Stádiumot _ reformprogramjának összefoglalása 16. Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc Magyarországon 29. Melyek az 1848-as forradalom legfőbb vívmányai? 1, A legfőbb vívmányok: az áprilisi törvények 99. államszervezet átalakítása: eltörlik a központi hivatalokat, helyettük független felelős magyar minisztérium, vagyis az osztrák kormányszervektől független, a magyar országgyűlésnek felelős kormány jön létre 100. az uralkodó a végrehajtó hatalmat csak a kormányon keresztül gyakorolhatta, miniszteri ellenjegyzés nélkül rendeletei érvénytelenek voltak 101. a kétkamarás parlament megmarad, de az alsótáblát népképviseleti alapra helyezték, a képviselőket három évre választották 102. kiterjesztették a választójogot: 20. évüket betöltött férfiak, akik városokban legalább 300 Ft értékű ingatlannal, faluban legalább egy negyed telekkel rendelkeznek, valamelyik bevett valláshoz tartoznak és nem állnak büntetőeljárás vagy gyámi hatalom alatt; ezenkívül a kereskedők, iparosok, a legalább évi 100 Ft jövedelemmel rendelkezők és az értelmiségiek kaptak választójogot ? lakosság 7-9%-a lett választópolgár, szemben a korábbi 1,6%-tal 103. 377 választókerületet hoznak létre, ebből 69 Erdélyé 104. meghagyják a megyerendszert, a megyei közgyűlések tagja lehetnek a nemeseken kívül a falvak képviselői is 105. kimondják a Partium visszacsatolását és Erdély unióját 106. egyenlő közteherviselés: nemesi kiváltságok eltörlése, jobbágyfelszabadítás állami kártalanítással, de földosztás nincs! 107. sajtószabadság, kivéve az uszítást, rágalmazást és az uralkodóház sértegetését 2, Az áprilisi törvények hatásai 108. lerakja a polgári Magyarország alapjait, a későbbiekben ez lesz a kiegyezés alapja is 109. viszont nincs szabályozva, hogy a kül-, a pénz-, és a hadügy a Pragmatica Sanctio alapján az uralkodóházhoz, vagy az alkotmány alapján a magyar parlamenthez (és így a kormányhoz) tartozik-e 110. egyénileg ad polgári jogokat, de a nemzetiségeknek kollektív jogok is kellettek volna ? a nemzetiségek szembefordulnak a magyar kormánnyal, és inkább a Habsburgok oldalára állnak 111. végül 49-ben kiadják a nemzetiségi törvényt, de ez is kevés nekik 112. 1849 ápr. 14: Habsburg-ház trónfosztásának kimondása (Függetlenségi Nyilatkozat): csak ront a helyzeten, mert a nagyhatalmaknak nem tetszik Ui: hát ez nem valami sok, de fogalmam sincs, hogy mit lehetne még írni 17. Az ipari forradalmak és következményeik a XVIII. századtól a XX. század elejéig 17. Ismertesse a tudomány és a technika fejlődését a XIX. század második felében! Milyen változások mentek végbe a gazdaságban és a társadalomban? 1, Tudomány és technika fejlődése: 113. kohászat forradalmasítása ? modern acélgyártás 114. elektromos áram megjelenése: az új energiaforrás, felváltja a gőzt és a szént 115. lehetséges vele a világítás ? hosszabb munkaidő 116. új iparágak jelennek meg. elektrokohászat, elektrokémia 117. hírközlést is forradalmasítja ? előbb távíró, majd a telefon: átalakítja a gazdaságot (információ szerepe megnő) 118. átalakítja a közlekedést 119. kémiai kutatások (periódusos rendszer) ? modern vegyipar megszületése: nagy hatással van a vaskohászatra, az alumíniumgyártásra, és az üveg- és papírgyártásra is 120. a század végére már műanyagokat elő tudtak állítani 121. robbanómotorok kifejlesztése: Otto, Daimler, Diesel ? autók megjelenése 122. vasbeton ? építkezést forradalmasítja 123. lyukkártyás számítógép 124. futószalaggyártás kitalálása 125. orvostudomány: aszpirin, tífusz- és a TBC bacilusának felfedezése, röntgensugárzás 126. fizika: elektronelmélet, radioaktivitás, kvantumelmélet 127. megjelenik a rádió 2, Hatásuk a gazdaságra 128. világítás ? hosszabb munkaidő 129. hírközlés ? információ szerepe megnő a gazdaságban 130. kohászat és nehézipar fejlődése: tőkeigényes, tőkekoncentrációt (egyre nagyobb tőke kell) és tőkecentralizációt (tőkeösszeolvadás) eredményez ? óriásvállalatok, monopóliumok megjelenése (monopolkapitalizmus) 131. ez viszont a vállalatok vezetését is átalakítja ? tulajdonos háttérbe szorul, helyette menedzseri irányítás 132. monopóliumoknak különböző fajtái alakulnak ki: kartell - szindikátus - tröszt - konszern 133. tőkeáramlás: az exportáló országoknak otthon visszaesést, viszont jelentős profittöbbletet okoz, az importáló országok meg kiszolgáltatottabbak lettek, de önerőből megoldhatatlan problémáikban segített nekik a külföldi hitel 134. bankok szerep megnő: csak ők tudják pénzelni a befektetéseket ? ez a finánctőke (ipari és banktőke összefonódása) kialakulásához vezet 135. szabadkereskedelem alakul ki 136. aranyalapú pénzrendszer bevezetése 137. benzinmotor ? rohamosan növekvő olajszükségletek ? USA-nak kedvez (először itt találtak olajat), majd az araboknak 138. növekvő életszínvonal, jólét 139. mezőgazdaság gépesítése ? jobb termésátlagok 140. közlekedés fejlődése ? forradalmasítja a szállítást 141. a legnagyobb vállalatok megkezdik a világpiac felosztását 3, Változások a társadalomban 142. demográfiai változások: népességrobbanás, elsősorban az orvostudomány fejlődése, vagyis a halálozási arány csökkenése miatt 143. urbanizáció is felgyorsul (lásd Budapest példáját), világvárosok kezdenek létrejönni, miközben a falvak elnéptelednek 144. kialakul a tőkéseknek egy nagyon gazdag rétege, és a középosztály is megerősödik 145. hírközlés ? sajtó ? tömegeket von be a politikába 146. életszínvonal növekedése ? munkásmozgalmak békés útra terelődnek, szakszervezetek megerősödnek 147. Európa nyugat és keleti fele különbözik a munkásmozgalom szempontjából: nyugaton szociáldemokrácia (békés reformok), keleten pedig forradalmiság, bolsevizmus 17. Az ipari forradalmak és következményeik a XVIII. századtól a XX. század elejéig 17. A gazdasági fejlődés a XIX. század második felében. Az imperializmus kialakulása és jellemzése 1, Az imperializmus és jellemzése 148. a szó jelentése: parancs, birodalom. Azt tükrözi, hogy a nemzetgazdaságok, és ezzel együtt a politikák is rendkívül aktívvá, hódítóvá váltak, megkezdődött a világ gazdasági felosztása és politikai újrafelosztása. 149. folyamatosan növekszik a világgazdaság 150. tudományos és technikai forradalom: teljesen átalakul a gazdaság (lásd lent) 151. demográfiai robbanás: munkaerő tömeges kivándorlása (főleg Észak- Amerikába) 152. egyenlőtlen fejlődés: a tud.-techn. forradalom miatt viszonylag gyorsan is változás tudott beállni a nemzetközi erőviszonyokban (lásd Németo.) 153. korábbi nemzetközi kapcsolatok szétzilálódnak, helyettük teljesen újak jönnek létre (lásd szövetségi rendszerek) 154. jólét (nyugaton) 155. erőteljes gyarmatosítás (főleg Afrikában), imperialista háborúk 156. fegyverkezési versenyek a hadiipar fejlődése miatt 157. oktatás és egészségügy fellendülése 158. társadalmi változások: szinte mindegyik társadalmi réteg csak erősödött 159. átalakulnak a korábbi társadalmi eszmék: 160. szociáldemokrácia megjelenik, ezzel egyidőben háttérbe szorulnak a korábbi munkásmozgalmi eszmék 161. anarchizmus és szindikalizmus összeolvadása 162. revizionizmus (E. Bernstein): a marxizmust akarta felülvizsgálni 163. de a marxizmus továbbra is él, Lenin vezetésével; ez a legradikálisabb az összes közül 164. liberalizmus válságba kerül 165. nacionalizmus: radikalizálódik, támadó jellegűvé megy át; nacionáldarwinizmus 166. állam szerepének megváltozása: már muszáj beleszólnia a gazdaságba ? szakítanak a laissez faire elvvel, emiatt kerül válságba a liberalizmus 167. "kormányzati forradalom": az állam tevékenysége kibővül: közlekedés, közellátás, pénzügyek, egészségügy, oktatás felügyelete; új adórendszerek jelennek meg ezek fedezésére 168. társadalombiztosítás kialakulása 2, A gazdaság átalakulása 169. világítás ? hosszabb munkaidő 170. hírközlés ? információ szerepe megnő a gazdaságban 171. kohászat és nehézipar fejlődése: tőkeigényes, tőkekoncentrációt (egyre nagyobb tőke kell) és tőkecentralizációt (tőkeösszeolvadás) eredményez ? óriásvállalatok, monopóliumok megjelenése (monopolkapitalizmus) 172. ez viszont a vállalatok vezetését is átalakítja ? tulajdonos háttérbe szorul, helyette menedzseri irányítás 173. monopóliumoknak különböző fajtái alakulnak ki: kartell - szindikátus - tröszt - konszern 174. tőkeáramlás: az exportáló országoknak otthon visszaesést, viszont jelentős profittöbbletet okoz, az importáló országok meg kiszolgáltatottabbak lettek, de önerőből megoldhatatlan problémáikban segített nekik a külföldi hitel 175. bankok szerep megnő: csak ők tudják pénzelni a befektetéseket ? ez a finánctőke (ipari és banktőke összefonódása) kialakulásához vezet 176. szabadkereskedelem alakul ki 177. aranyalapú pénzrendszer bevezetése 178. benzinmotor ? rohamosan növekvő olajszükségletek ? USA-nak kedvez (először itt találtak olajat), majd az araboknak 179. mezőgazdaság gépesítése ? jobb termésátlagok 180. közlekedés fejlődése ? forradalmasítja a szállítást 181. a legnagyobb vállalatok megkezdik a világpiac felosztását 17. Az ipari forradalmak és következményeik a XVIII. századtól a XX. század elejéig A gazdasági fejlődés a XIX. század második felében. Az imperializmus kialakulása és jellemzése imperializmus kora = az első vh. előtti negyedszázad imperializmus = parancs, birodalom a nemzetgazdaságok aktívvá, hódítóvá válnak _ a világ gazdasági és politikai felosztása Gazdasági változások a 18. század végén ipari forradalom világgazdaság folyamatos növekedése modern tömegközlekedés munkaerő mozgása tőke megjelenése és nemzetközi áramlása oktatási rendszerek, egészségügyi hálózatok (pl. védőoltás, higiénia ellenőrzése) nemzetközi hitelrendszer aranystandard _ megkönnyíti a nemzetközi pénzforgalmat "második ipari forradalom": tudományos és technikai acélgyártás forradalmasítása elektrifikáció _ elektromosság használatának egyre szélesebb körben történő elterjedése 1. világítás > hosszabb munkaidő 2. közlekedés 3. hírközlés > nő az információ szerepe 4. kohászat és vegyipar modern vegyipar 5. alumínium-, üveg- és papírgyártás 6. később műanyagok robbanómotorok (Otto, Daimler, Diesel) 7. olcsóbb 8. kis méret, nagy teljesítmény közlekedés forradalmasítása (pl. autó) a mezőgazdaságban robbanómotoros traktorok, műtrágyázás hadiipar fejlődése (a találmányokat általában hadicélokra próbálták használni) első ipari forradalom > szabadversenyes kapitalizmus második ~ > tőkekoncentráció és tőkecentralizáció új vállalati formák, monopóliumok _ monopolkapitalizmus 9. kartell: a vállalatok önállósága megmarad, csak az értékesítés feltételeiről állapodnak meg 10. szindikátus: csak a jogi önállósága marad meg a részt vevő vállalatoknak 11. tröszt: közös igazgatóság, sem jogi, sem gazdasági önállóság nincs, a résztvevők részvényes formában részesülnek a haszonból (típusai: horizontális ~ és vertikális ~) 12. konszern: olyan, mint a szindikátus, de különböző gazdasági ágakhoz tartozó cégek vesznek részt benne vállalati vezetés: a tulajdonos helyett a szakképzett menedzserek irányítanak munkaszervezés: a futószalagrendszer elterjedésével a munkafolyamatot egyre kisebb részekre tagolják, és megkezdődik a munkafolyamatok elemzése, gazdaságossá tétele tőkekivitel _ a gazdaság nemzetközivé válik 13. hosszú lejáratú állam- és bankkölcsönök 14. rövid lejáratú hitelek 15. működőtőke-befektetések a tőkeexportáló országok jelentős profittöbletre tesznek szert, másrészt az otthoni beruházások csökkentése társadalmi feszültségeket eredményez az importáló országok kiszolgáltatottak, viszont megoldódik egy sor problémájuk a bankok a hitel fejében betekintést nyernek a vállalatok pénzügyeibe _ az ipari és banktőke összefonódása a finánctőke nemzetközi kapcsolatok erősödése (védjegyek, szerzői jogok, Nemzetközi Bíróság, stb.) szabadkereskedelmi megállapodások aranyalapra helyezett pénzrendszer Társadalmi változások demográfiai változások, növekszik a népesség választójog kiterjesztése _ tömegek kapcsolódnak be a politikába kialakul a nagyon gazdag tőkés-réteg, a középréteg is erősödik szakszervezetek működése előtérbe kerül (pl. Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség) nyugaton a munkásmozgalmak elvesztik forradalmi jellegüket (van elég munka) _ szociáldemokrácia keleten marad a forradalmiság (nem elég fejlett a gazdaság) a II. Internacionálé foglalkozik a két irányzat harcával Ideológiák, irányzatok anarchizmus: továbbra is létezik, de nincs semmi eredménye szindikalizmus: szerintük a kapitalizmus elleni harcot szakszervezetek vagy más munkástömörülések direkt akcióival (pl. sztrájk) kell megvívni revizionizmus _ Eduard Bernstein 16. marxi eszmék átalakítása, felülvizsgálata 17. békés reformok 18. szerinte a két osztály helyzete fokozatosan kiegyenlítődik marxisták 19. vezetőjük Lenin 20. a rendszer erőszakos úton történő megdöntése, nem hajlandók kompromisszumokra centristák: revizionizmus és marxizmus elveinek összeegyeztetése liberalizmus: válságba kerül nacionalizmus: radikalizálódik szociáldarwinizmus: a darwini törvények átültetése a társadalomra, gazda 18. Magyarország 1849-1914 között 18. Ismertesse és értékelje a kiegyezést! 1, Az előzmények 182. 1959: Bach-rendszer bukása, a solferinói vereség után Ferenc József kiadja az ún. Októberi Diplomát (1860), amellyel alaptörvényt ad a birodalomnak: közös ügynek tekintették a költségvetést, a hadkötelezettséget, a kereskedelmet és az adó- és bankügyeket, visszaállítják a magyar kormányszékeket ? mindez az osztrák liberálisoknak kevés, de elfogadhatatlan a '48 helyreállítását követelő magyaroknak is 183. ezért 1861-ben a kiadja a Schmerling államminiszter nevével fémjelzett Februári Pátens-t: a birodalmi egységet összehangolják a modern parlamentarizmussal; kétkamarás Birodalmi Tanácsot (Reichsrat) hoznak létre) 184. ebben Magyarországnak is jutott 85 hely, de az 1861-ben újra összeült országgyűlés nem választotta meg a képviselőket, mivel elfogadhatatlannak tartották a német túlsúlyt a Reichsratban 185. az országgyűlésen kialakul két párt: 186. a Teleki-féle Határozati Párt, amely határozatban akarta kifejteni programját: az áprilisi törvényeket, a kül- és hadügyben pedig a függetlenséget tekintették a kiegyezés lehetséges alapjának 187. és a Deák-féle Felirati Párt, amely felirati javaslatként akart a '48- as törvényekhez visszatérni, és hajlandó volt az egyezkedésre a közös ügyek terén 188. Ferenc József persze hallani sem akart egyik verzióról sem, így kialakul a provizórium (várakozás) időszaka (61-65) 189. azonban mindkét oldalon vannak siettető tényezők: 190. Kossuth új konföderációs terve 62-ben: a magyaroknak sem tetszik (szlávokkal közös állam és parlament) 191. Erdély 63-ban elküldi a képviselőit a Reichsratba 192. lengyel felkelés kudarca is elbizonytalanítja a teljes függetlenséget akarókat 193. osztrákok is felismerik, hogy nem lehet nagyhatalom (német egység előtt vagyunk) egy olyan állam, amely csak félig alkotmányos 194. Ferenc József végül leváltja Schmerlinget, és Belcredi grófot nevezi ki, hogy kezdje meg a tárgyalásokat Deákkal 2, A kiegyezés, és annak politikai tartalma 195. 1865 április: Deák húsvéti cikke, amelyben elsődlegesnek tekinti a birodalom fennmaradását, és a magyar alkotmányos törekvéseket ezen belül kívánja érvényesíteni 196. a császár elfogadja tárgyalási alapnak a Pragmatica Sanctiót, de fenntartásokat hangoztat '48 visszaállításával kapcsolatban 197. az országgyűlés (amelyben Deákék voltak többségben) elutasítja a diplomát és a pátenst, és kéri a kormány, a megyék és a '48-as törvények visszaállítását ? Belcredi az utóbbit nem fogadja el, és le akar mondani, de ezt meg a császár nem fogadja el 198. közben bejön katasztrofális vereség Königgrätznél ? Deák zseniálisan nem keményít az állásponton, mert éppen akkor lett volna Mo. szabadabb, ha győznek (a nagy birodalom miatt), így viszont a Habsburgok ragaszkodnak a dunai területek egységéhez 199. Ferenc József érzi, hogy addig kell lépni, amíg nem késő ? leváltja Belcredit, és Beust bárót nevezi ki helyette, aki véghez is viszi a kiegyezést ? a császár 1867 februárjában nevezi ki a kormányt, és őt meg jún. 8.-án koronázzák királlyá 200. a birodalom két részének viszonyát a Pragmatica Sanctio alapján szabályozták, emiatt közös volt a kül-, a had-, és az ezek fedezésére szolgáló pénzügy 201. viszont elismerték a magyar korona országainak egységét és kormányzati önállóságát ? magyarán Erdély és Horvátország megint a mienk lett 202. a közös ügyek ellenőrzésére mindkét fél egy 60-60 tagú delegációt választott 203. a közös pénzügyben kvótarendszer volt a fejlettség arányában (előbb 30:70 majd 36:64) 204. vám- és kereskedelmi szerződés a birodalom két része közt 205. név: Osztrák-Magyar Monarchia 3, Értékelés: 206. Kossuth '67 májusi "Kassandra-levelében" elítéli Deákot és a kiegyezést, és előrevetíti Trianont 207. a kiegyezés nem rendezi a nemzetiségek kérdését, sőt kifejezetten ellenük valósul meg ? ez a fő oka a Monarchia későbbi bukásának 208. a vámszerződés véglegesíti a birodalom gazdasági felosztását (Mo. mg., Au. ipar) ? ez sem szerencsés 209. az állandó egyeztetés a két fél közt nagy összegeket emészt fel 210. a közös külpolitika kialakítása hosszú ideig tart, nem tud a birodalom gyorsan reagálni a külpolitikai változásokra (lásd első vhb.), igaz viszont, hogy egy országnak nem lehet két külpolitikája 19. Az első világháború története 19. Értékelje a versailles-i és a washingtoni békerendszert! 1, A Párizs környéki békék általános jellemzése 211. a konferencia 1919. jan. 18-án kezdődött, a fő döntéshozó szerve a Főtanács (Tízek Tanácsa) volt, amelyben Fro., NBr., USA, Olaszo. és japán két-két fővel képviseltethette magát 212. később ez leszűkült a "Nagy Négyes"-re: Lloyd George (NBr.), Clemenceau (Fro.), Wilson (USA), Orlando (olasz) miniszterelnökök 213. ultimátumszerű békék: a legyőzöttekkel nem folytattak tárgyalásokat, hanem csak egy békediktátumot kaptak, amit a megadott határidőig alá is kellett írniuk 214. létrehoznak egy nemzetközi szövetséget is (Népszövetség) a világbéke felügyeletére 215. nem tartják be a wilsoni 14 pontot 216. az etnikai elveket nem veszik figyelembe kellően ? az ebből fakadó feszültségek destabilizálják majd a rendszert 217. viszont ragaszkodtak a kisebbségvédelemhez a Népszövetség ellenőrzésével ? ez később nem valósul meg 2, A konkrét békeszerződések 1. Németország, Versailles, 1919. június 28. 218. elveszti: Elzász-Lotaringiát, Felső-Sziléziát, Poznant, Nyugat- Poroszországot, Eupen-Malmédyt, Észak-Scleswig-Holsteint, Danzigot és a Memel-vidéket 219. megtiltják az Anschluß-t 220. kártérítés: (269 milliárd márka 42 éves határidővel) 221. vámkedvezményeket kell adnia az antantállamoknak 2. Ausztria, Saint-German-en-Laye, 1919. szeptember 10. 222. elveszti: Dél-Tirolt, Isztriát, Triesztet, Dalmáciát, Galíciát és Bukovinát 223. megkapja: Burgenlandot és Klagenfurtot szavazáson 224. el kell ismerie Magyarország, Jugoszlávia, Csehszlovákia önállóságát 225. megtiltják az Anschluß-t, jóvátétel 226. hadseregét 30 ezer főre korlátozzák 3. Bulgária, Neuilly, 1919. november 27. 227. elveszti az égei-tengeri partvidékét 228. 20 ezer főre korlátozzák a hadseregét 4. Magyarország, Trianon, 1920. június 4. 229. területének 67,2%-át elveszti, ezzel a lakosság 63,6%-át is 230. a Kisalföld északi, az Alföld déli részét, a déli és keleti perem vasútvonalait elveszti, a Dunát nemzetközi víziúttá nyilvánítják 231. a magyar nemzet 34,1%-a a határokon kívűlre kerül 232. hadsereg max. 30 ezer fő 5. Törökország, Sévres, 1920. augusztus 10. 233. területének háromnegyed részét elveszti 234. pénzügyei nemzetközi ellenőrzés alá kerülnek 235. hadseregét 50 ezer főre korlátozzák 236. a törökök végül fellázadnak a békediktátum ellen, és Musztafa Kemal vezetésével új békére kényszerítik a nagyhatalmakat ? 1923, lausanne-i béke 3, Az Európán kívüli területrendezések és a washingtoni békerendszer 237. a legyőzöttektől elszedett gyarmatokat először nemzetközi adminisztrációval akarták irányítani, de aztán inkább a mandátumrendszer mellett döntöttek, vagyis gyakorlatilag a győztesek felosztották maguk között 238. az arab területeken (de máshol is) belső ellenállás bontakozott ki a mandátumrendszer ellen (Szíria-francia, Irak-brit) 239. Washington, 1921/22: kilenc ország képviselői négy egyezményben rendezik a csendes-óceáni térség vitás kérdéseit. A három legfontosabb: 240. flottaegyezmény: a tengeri fegyverkezési versenyt korlátozta, aránya: USA-NBr-Japán-Fro.-Olaszo. 20-20-12-7-7 241. négyhatalmi egyezmény (USA, NBr., Fro., Japán): szavatolta a birtokviszonyok fenntartását a térségben 242. kilenchatalmi egyezmény: garantálja Kína függetlenségét, és a "nyitott kapuk" politikáját, japán visszadta Kínának Santungot és Csiaocsout, ill. kivonult Szibériából Értékelés: A területi rendezés hibái miatt etnikai feszültségek és/vagy gazdasági problémák jelentkeznek a megcsonkított illetve kibővített országokban > "béke 20 évre" 19. Az első világháború története Értékelje a versailles-i és a washingtoni békerendszert! A Párizs környéki békék 1919. január 18.: a versaillesi palotában megkezdődik a békekonferencia Főtanács: 95. Tízek Tanácsa: Franciaország, Nagy-Britannia, USA, Japán, Olaszország, 2-2 delegátus 96. később: "Nagy Négyes": Lloyd George, Clemenceau, Wilson, Orlando plenáris ülések: a 27 győztes ország 70 küldötte (nincs érdemi jelentősége) a legyőzött országok nem tárgyalnak, csak megkapják a békeszerződést, aztán a békediktátumot megalapítják a Népszövetséget _ nemzetközi szervezet, melynek célja a háború utáni világ konszolidációjának megkönnyítése a területi rendezésben két elv érvényesül: 97. történelmi elv _ történelmi múlt alapján 98. etnikai elv _ nemzeti önrendelkezés alapján nem nemzetállamok jönnek létre _ etnikai feszültségek ( a Népszövettség által felügyelt kisebbségvédelemre van szükség: 99. törvény előtti egyenlőség 100. hivatalviselés és foglalkozás gyakorlás egyenlő joga 101. anyanyelvi iskoláztatás 1919. június 28.: német békeszerződés 102. Németország elveszti Elzász-Lotaringiát, Felső-Sziléziát, Poznant, Nyugat-Poroszországot, Eupen-Malmédyt, Észak-Scleswig-Holsteint, Danzigot és a Memel-vidéket 103. megtiltják az Anschluß-t 104. kártérítést fizet (269 milliárd márka 42 éves határidővel) 105. vámkedvezményeket kell adnia az antantállamoknak 1919. szeptember 10.: Ausztria: 106. Dél-Tirolt, Isztriát, Triesztet, Dalmáciát, Galíciát és Bukovinát elveszti 107. megkapja Burgenlandot és Klagenfurtot 108. elismeri Magyarország, Jugoszlávia, Csehszlovákia önállóságát 109. jóvátételt fizet 110. hadseregét 30 ezer főre korlátozzák 1920. június 4.: trianoni szerződés 111. Magyarország területének 67,2%-át elveszti, ezzel a lakosság 63,6%-át is 112. a Kisalföld északi, az Alföld déli részét, a déli és keleti perem vasútvonalait elveszti, a Dunát nemzetközi víziúttá nyilvánítják 113. a hadsereget 35 ezer főben korlátozzák 114. megtiltják a légierő kiépítését 115. az elfoglalt területekről elszállított értékek visszaszolgáltatása Neuilly, 1919. november 27.: Bulgária 116. az égei-tengeri partvidéket elveszti 117. 20 ezer főre korlátozzák a hadseregét Sévres, 1920. augusztus 10.: Törökország 118. területének háromnegyed részét elveszti 119. pénzügyei nemzetközi ellenőrzés alá kerülnek 120. hadseregét 50 ezer főre korlátozzák A washingtoni egyezmények csendes-óceáni térség: 1921-22: USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Japán, Kína, Hollandia, Portugália, Olaszország, Belgium 121. flottaegyezmény _ tengeri fegyverkezési versenyt korlátozza 122. négyhatalmi egyezmény _ birtokviszonyok fenntartása 123. kilenchatalmi egyezmény _ Kína függetlensége (kínai "nyitott kapuk"), és bizonyos területek visszakapása Japántól Értékelés: A területi rendezés hibái miatt etnikai feszültségek és/vagy gazdasági problémák jelentkeznek a megcsonkított illetve kibővített országokban > "béke 20 évre" 20. Magyarország a két világháború között 20. Melyek voltak a legfőbb elemei a Horthy nevéhez kötődő konszolidációnak? 1, A politikai rendszer stabilizálása két menetben (Teleki és Bethlen miniszterelnökök alatt) Teleki (1920-21): 243. kormányzó jogkörének kialakítása (a hadsereget is mozgathatja) 244. földreform: Nagyatádi Szabó István: konzervatív, csak 6%-ot oszt ki, Trianon után kevés terület van 245. numerus clausus: 20. szept. a nemzetiségek tagjai csak a népességhez viszonyított arányukban lehetnek benn az egyetemeken. 246. ezután természetessé válik egyes társadalmi rétegek efféle diszkriminációja 247. 21: állam és társadalomvédelemről szóló törvény: fellép a szélsőjobb és a -bal (kommunisták) ellen Bethlen (1921-31): 248. királykérdés: 21 okt.: 2. királypuccs ? nov. 6. Habsburg-ház trónfosztása 249. egységes kormánypártot hoz létre: belép a Kisgazdákhoz, majd egyesíti a bomladozó KNEP-pel: Keresztény-Keresztyén Kisgazda Földműves és Polgári Párt (Egységes Párt, EP) 250. kiegyezés a szociáldemokratákkal: Bethlen-Peyer paktum 251. választójogi törv.: műveltségi cenzus, vidéken nyílt szavazás: abszolút többséget biztosít az EP-nek 252. leszámol a szélsőjobbal ( kiválik pártjából a Gömbös-Eckhardt-Bajcsy féle Fajvédő Párt 253. Országos Demokratikus Szövetség 254. 1926: kétkamarás parlament 255. aktív propaganda külföldön a kormány mellett 256. 1923: belépés a Népszövetségbe 257. 1927: olasz-magyar szövetség 2, A gazdasági stabilizáció megteremtése az 1920-as években 258. A Monarchia gazdasági rendszere szétesik: Mo.-n fölösleges termelőkapacitások, kicsi a piac, tehát export kell 259. protekcionizmus: import korlátozása, 250 mó korona kölcsön a Népszövetségtől 260. Nemzeti Bank létrehozása (bankjegy-kiadási monopóliummal) 261. 1927: új pénz: pengő 262. a kölcsön 25%-a az államháztartás hiányára megy el 263. többi: oktatás, infrastruktúra, stb. a gazdaság helyreáll , de nagy adósságállomány halmozódik fel 264. újjászervezik a piacot 265. mezőgazdaság fejlesztése, ipar: elektronizáció, telefon, vegyipar 266. földreform (lásd feljebb) 3, A társadalom stabilizációja és az eszmerendszer kialakítása - nemzetfenntartó erőnek a birtokos parasztságot, ill. a keresztény (vagyis nem zsidó) középosztályt tekintik - ezek azonban nem túl nagyok, főleg a földreform sikertelensége miatt - így Mo. ekkor "a hárommillió koldus országa", a parasztság a lakosság felét adja, és általános a szegénység - zsidóság (a háború előtt Galíciából bevándorolt): a gazdaságban nagy szerepük van, a nagytőkés és értelmiségi rétegekben magas az arányuk - nincs egységes filozófiája, középpontjában a "szegedi gondolat": keresztény és nemzeti állam 1. keresztény: liberalizmus- és demokráciaellenes, antiszemita 2. nemzeti: az internacionalitás ellentéteként, elhatárolódás a nemzetközi szociáldemokráciától ill. a kommunizmustól, = jobboldaliság, konzervativizmus 3. nacionalizmus, revízió, nem veszi tudomásul Trianont (- hiba) 4. ellenforradalmi - politikai vezetés: konzervatív arisztokrácia (dzsentri), nem új demokratikus országot, hanem a dualizmuskori tradíciókra épít (dzsentri- katonatiszt-államhivatalnok vezetés) 21-22. A II. világháború története. Magyarország részvétele a II. világháborúban A második világháború jellege, sajátosságai és szakaszai; különös tekintettel Magyarország helyzetére és részvételére a háborúban Jellege, sajátosságai "Sitzkrieg", "ülőháború": a szövetségesek kezdetben diplomáciai megoldásokat keresnek, bíznak a blokád eredményességében ideológiák háborúja itt is villámháborút terveztek, de a motorizáció miatt most jobban sikerült sokkal nagyobb területen folyik, több résztvevő országgal új fegyverek: légierő > bombázások, páncélosok, atombomba (a végén) népírtások a hátország többé nincs biztonságban partizánmozgalmak Szakaszai I. A kontinens lerohanása (1939. szeptember 1-1940. június 22.) 1939. augusztus 23: Molotov-Ribbentrop paktum szeptember 1: Lengyelország lerohanása november: a Szovjetunió megtámadja Finnországot _ nyolcszor akkora emberveszteséggel, de legyőzi 1940. április 9: a németek elfoglalják Dániát és Norvégiát május 10: Németország hadüzenet nélküli támadása Franciaország ellen június 14: Párizs elfoglalása; június 22.: fegyverszüneti egyezmény aláírása (Compiegne) augusztus - szeptember: angliai légicsata, Luftwaffe vs. RAF > németek első veresége szeptember 27:háromhatalmi egyezmény (Németország, Japán, Olaszország) 1941. április 6: Jugoszlávia lerohanása II. A tengelyhatalmak offenzívájától a fordulatig 1941. június 22: a tengelyhatalmak hadereje 3 irányból megtámadja a Szovjetuniót április: a Szovjetunió semlegességi szerződése Japánnal június 27: Magyarország belép a háborúba december 5: megkezdődik a moszkvai csata december 7: Japán megtámadja Pearl Harbor-t _ USA belép a háborúba 1942. január - június: Japán elfoglalja Indonéziát, Burmát, Hongkongot, Batáviát és a Fülöp-szigeteket június 3-7: Midway-szigetek-i csata _ japánok veresége ( a Csendes-óceánon megszűnik a japán fölény október: Eisenhower partraszáll Észak-Afrikában november - január: sztálingrádi csata _ a német hadsereg veresége 1943. január 12: a 2. magyar hadsereg voronyezsi katasztrófája (41 ezer halott, 28 ezer fogoly) III. Az antifasiszta koalíció ellentámadása július 5-12: kurszki tankcsata _ német hadsereg veresége (500 ezer katona) május: szövetséges sikerrel befejeződik az Afrikai háború július 10: szövetséges partraszállás Szicíliában _ megbukik a Mussolini vezette fasiszta hatalom _ létrejön Mussolini saloi bábállama március 19: a németek megszállják Magyarországot IV. A fasiszta hatalmak összeomlása 1944. január: Leningrád ostroma befejeződik a szövetségesek bevonulnak Rómába június: Finnország kiszáll a háborúból (a szovjet offenzíva hatására) június 6: normandiai partraszállás Montgomery és Eisenhower irányításával augusztus: a szövetségesek elfoglalják Párizst és Brüsszelt december: Hitler utolsó offenzívája az Ardennekben december - 1945. február 13: Budapest ostroma április 29: olasz kapituláció április 30: Hitler + május 2: Németország kapitulál augusztus 6: Hirosima; augusztus 9: Nagaszaki _ szeptember 2: Japán kapitulál Magyarország részvétele a második világháborúban a szovjetellenesség okai: 124. geopolitikai helyzet 125. a trianoni szerződésben elvesztett területek visszacsatolásának vágya 1941. június 26: bombázás Kassán, Munkácson, Rahón _ nem tudni, ki volt az, de jó ürügy a hadüzenetre június 27: Bárdossy bejelenti a hadbalépést belpolitika: 126. katonai bíráskodás kiterjesztése 127. munkaszolgálatos alakulatok szervezése 128. III. zsidótörvény (fajgyalázásnak minősíti a zsidókkal folytatott nemi kapcsolatot) háborúellenes mozgalmak 129. háborúellenes népfrontmozgalom (október 6-ai megemlékezés a Batthyány- örökmécsesnél) 130. 1942. február: Magyar Történelmi Emlékbizottság a délvidéki vérengzések után Bárdossyt lemondatják, Kállay lesz a miniszterelnök a Kállay-kormány az orosz frontra vezényli a II. magyar hadsereget _ eljutnak a Don vonaláig belpolitika: 131. fellépnek a jobb- és a baloldal ellen is 132. a németek kizsákmányoló gazdaságpolitikája miatt infláció 1943. január 12: a II. magyar hadsereg pusztulása voronyezsnél kiugrási kísérlet: különbéke-kísérletek az angolokkal Svájcban, Törökországban és a Vatikánban Németország számára fontos Magyarország részvétele (Balkán miatt) _ 1944. március 19: német megszállás, Horty Sztójay Dömét nevezi ki miniszterelnöknek, feloszlatják a baloldali pártokat a szövetségesek Magyarországot nem megszállt, hanem csatlós államnak tekintették belpolitika 133. terror 134. németek gazdasági kiszolgálása 135. vidéki zsidóság deportálása, amit Horty később a külföldi diplomácia nyomására leállíttatott augusztus 23: román kiugrás _ Horthy lemondatja Sztójayt, és Lakatos Gézát nevezi ki miniszterelnökké fegyverszüneti delegáció Moszkvába _ kemény feltételeket szabnak (a 37-es határok visszaállítása, stb) október 11: Horty Moszkvában aláírja a fegyverszüneti egyezményt, de csak 15-én jelenti be _ a nyilas tisztek megakadályozzák a fegyverletétel végrehajtását, Horty Szálasit nevezi ki, majd lemond németek kiszolgálása > Magyarország főhadszíntérré változik Nemzeti Számonkérő Szék felállítása _ ellenfelekkel való leszámolás eszköze vérengzések a dunántúli megyékben, maradék zsidóság deportálása a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságát felszámolják az ország totális kifosztása: nyugaton még a németek próbálják az anyagi javakat Németországba, keleten már a szovjetek fosztogatnak 1945. február 13: a Vörös Hadsereg elfoglalja Budapestet, áprilisban pedig teljesen kiűzik a németeket és nyilasokat 22. Magyarország részvétele a második világháborúban Lengyelország lerohanásakor Magyarország megôrizte fegyveres semlegességét. Külpolitikai célja a területi revízió megvalósítása volt. Románia Bukovinát és Besszarábiát visszaadni kényszerült a SZU.-nak. A magyar kormány esélyt látott Erdély visszaszerzésére. Hitler a területi vitát német-olasz döntôbíráskodással rendezte. A második bécsi döntésben 1940 augusztusában Magyarországhoz csatolták Észak-Erdélyt a Székelyfölddel. A döntés egyik felet sem elégítette ki. Magyarország csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. Nagymértékben támogatta Németországot nyersanyagokkal és élelmiszerekkel. 1940 szeptember elejétôl a Teleki-kormány szerzôdésszerűen csatlakozott a tengelyhatalmakhoz. 1940 ôszén Magyarország számára Jugoszlávia maradt az egyetlen ország, melyen keresztül tartani tudta kapcsolatait a nyugati hatalmakkal. A Teleki-kormány a kapcsolatok javítására törekedett Jugoszláviával. 1940 decemberében létrejött a jugoszláv-magyar örökbarátsági egyezmény. Jugoszlávia tervezett megtámadásában azonban a németek elvárták Magyarország részvételét is. Bárdossy külügyminiszter szerint Berlin kívánságának elutasítása esetén a németek bevonulnának Magyarországra. Horthy magatartását két tényezô befolyásolta: az esetleges területszerzés (Bácska, Bánát), valamint a magyar uralkodó körök igénye arra, hogy Németország elsô számú szövetségesei legyenek. Nem látták súlyosnak azt a veszedelmet, hogy a német kívánságok teljesítése felidézheti Anglia hadüzenetét. A németekkel való szembeforduláshoz Teleki nem kapott segítséget. Teleki Pál öngyilkosságot követett el. Ennek ellenére a kormányzó, a kormány Bárdossy László vezetésével és a vezérkar a Jugoszlávia elleni támadásban való részvétel mellett döntött. Magyarország 1941. április 11-én belépett a háborúba. A magyar katonai körök a német hadvezetéssel egyetértésben 1941. június 22. után erôteljes nyomást gyakoroltak a kormányra a SZU elleni háborúba való bekapcsolódás érdekében. 1941. június 26-án felségjelzés nélküli repülôgépek bombázták Kassát. Ezt az akciót a katonai vezetés szovjet gépeknek tulajdonította. Másnap Bárdossy bejelentette a parlamentben a háborúba lépés tényét. A magyar kormányzatnak a szovjetellenes háborúba való bekapcsolódását befolyásolta a Romániával és Szlovákiával Hitler támogatásáért történô versenyfutás. Érdemeket kívántak szerezni, így akarták német segítséggel megvalósítani a bécsi döntések felülvizsgálatát. Magyarország a "vonakodó szövetséges" Az államhatalom szélsôséges intézkedéseket hozott a háború elsô évében. Kiszélesítette a katonai bíráskodás hatáskörét, tömeges eljárásokat folytatott a legális munkásszervezetek ellen, így akarta megelôzni a háborúellenes megmozdulásokat. Bevezette a munkaszolgálatot. A propaganda ontotta a szovjet- és kommunistaellenes jelszavakat. A legális munkásmozgalom tengelyellenes propagandát folytatott. Az SZDP politikájának alapvetô célja volt, hogy megôrizze erôit a fasizmus vereségét követô idôszakra, a demokratikus átalakítás megvalósítására. Az Országos Ifjúsági Bizottság 1941. október 6-án az aradi vértanúk napján háborúellenes tüntetést szervezett a Batthyány-örökmécsesnél. November 1-jén a Kerepesi temetôben Kossuth és Táncsics sírját több ezres tömeg koszorúzta meg. A Népszava 1941. december 25-i karácsonyi kiadásában az antifasiszta harcban érdekelt erôk nyíltan, együtt és egyszerre szólaltak meg. 1942 márciusában az antifasiszta erôket összefogó legális testületet hoztak létre Magyar Történelmi Emlékbizottság néven. A Petôfi szoborhoz március 15-ére szervezett háborúellenes tüntetést a rendôrség szétverte. A hitleri villámháború kudarca miatt 1941 ôszén a frontra küldött magyar csapatokat igyekezték visszahozni. Az 1941 júliusában bevetett Gyorshadtest hazatért, de a Keleti Megszálló Csoport továbbra is a SZU területén maradt. London SZU kérésére ultimátumban követelte a magyar csapatok visszavonását. A magyar kormány elutasító válaszára 1941 december elején beállt a hadiállapot. Pearl Harbor (dec.7.) után német-olasz követelésre Magyarország kinyilvánította a hadiállapotot az Egyesült Államokkal. 1942 március elején felmentették tisztségébôl Bárdossyt. Az új kormányfô 1942 tavaszán Kállay Miklós lett. 1942 áprilisában a frontra küldte a 2. magyar hadsereget. Támadást indított a függetlenségi mozgalom ellen. Katonai behívót kaptak a baloldali szociáldemokrata párt- és szakszervezeti vezetôk. Letartóztattak több baloldali szociáldemokratát. Feloszlott a Történelmi Emlékbizottság. Lényegi változást a magyar kül- és belpolitikában csak a szövetségesek É-afrikai partraszállása, a sztálingrádi fordulat és a 2. magyar hadsereg katasztrofális doni veresége hozott. A magyar csapatoknak a sztálingrádi offenzívában a német hadsereg északi szárnyát kellett volna fedezniük, rendkívül kevés lôszerrel, hiányos felszereléssel. A Don kanyarban kiépített állásaikat a Vörös Hadsereg 1943 januárjában érte el. Heves harcokban február elejére megsemmisült az egész 2. magyar hadsereg. A voronyezsi katasztrófa után titkos tárgyalások kezdôdtek az angolszász hatalmakkal, miközben szövetségesi kötelezettségeit is teljesítette a kormány Németországgal szemben. 1943 szeptemberében elôzetes fegyverszüneti feltételeket fogadtak el. A fegyverszünet akkor lépett volna életbe, amikor a Balkánon elôrenyomuló angolszász csapatok elérték volna a magyar határt. Kállay nem volt hajlandó fegyverszüneti tárgyalásokat folytatni a SZU. Komoly érdeklôdés kísérte az 1943 augusztus végi balatonszárszói ifjúsági és értelmiségi találkozót. A résztvevôk egyetértettek abban, hogy a háborút be kell fejezni. A találkozó hozzájárult ahhoz, hogy a jelenlévôk többsége késôbb aktívan resztvettek az antifasiszta harcban. A Kállay-kormány kiugrási szándékáról a németek is tudomást szereztek. Hitler az ország katonai megszállása mellett döntött. 1944. március 19-én német csapatok szállták meg hazánkat. Horthy német követelésre a németbarát Sztójay Dömét nevezte ki miniszterelnöknek. Magyarország német megszállása és ennek következményei A Kállay-kormány kiugrási szándékáról és tárgyalásairól a német titkosszolgálat is tudott. H. tartott egy esetleges balkáni angol-amerikai partraszállástól és nem engedhette, hogy Mo. kiválásával veszélybe kerüljön a délkeleti front. Ezért 1944. márc. 19-én német csapatok szállták meg az országot. Horthy a feltétlen németbarát Sztójay Dömét nevezte ki miniszterelnökenk. Az ország német irányítás alá került. A bevonuló német csapatokkal együtt megérkezetek a Gestapó emberei, s már az első napon hozzáfogtak a baloldali, vagy akár angol orientációjú politikusok, újságírók és gazdag vezetők letartóztatásához. A német felsőbb szervek létszáma nem volt jelentős, a megszálló csapatokat pedig csak mint fenyegető erőt tartalékolták. A megszállási rendszer úgy működött, hogy a vele együttműködő magyar államapparátusra támaszkodott. Sztójay kinevezése után az államgépezet kiszolgálta a németeket. A fegyverkezés és a haditermelés irányítására német megbízottakat neveztek ki. Megindult a zsidóság német mintájú üldözése. Május közepén megkezdődött a deportálás. A németellenes összefogás szervezete, a Magyar Front 1944 májusában alakult meg. Tagja volt a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazdapárt, a Nemzeti Parasztpárt, a Békepárt és a legitimista Kettős Kereszt Szövetség. Elnökévé Szakasits Árpádot választották. Az 1944. nov. 9-én Bp.-n alakult ellenállási szervezet a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságát árulás következtében felszámolták. Vezetői, köztük Bajcsi-Zsilinszky Endrét és Kiss János altábornagyot a nyilasok kivégezték. Románia 1944. aug. 23.-i átállásával a szovjet hadsereg a Kárpátokon belül került 25-étől román támadások érték Székelyföldet, 27-én a 2. Ukrán Front átlépte az akkori magyar határt. Október 15-én a rádióban beolvasták a kormányzó proklamációját a fegyverszünet kéréséről. A vezérkari főnök nevében azonban a harc folytatását elrendelő parancsot olvasták fel a rádióban. A németek megostromolták a Várat, 16-ára virradóra a kormányzó lemondott és miniszterelnökké nevezte ki Szálasi Ferencet. A németek Szálasit és híveit utolsó tartalékként vették számításba. Nem kevés embert korrumpált a zsidó javak birtoklása, amelyek megtartásának feltétele a német győzelem volt. A németek már 1944 szept. végétől módszeresen készültek arra, hogy államcsínnyel hatalomra juttassák Szálasit, megakadályozó Magyarország kiválását a háborúból. Okt. 15-e után kezdődött az új hatalmi rendszer kiépítése. A front az ország egész területén végigvonult. Egy német és két szovjet hadsergcsoport erői feszültek egymásnak. A magyar katonák létszáma 1944 szept.-ben meghaladta az 1,2 milliót. A megszálló német hadsereg felrobbantotta valamennyi Duna-hidat, az ostrom során elpusztult számos műemlék, megrongálódott a Bp.-i lakások nagytöbbsége. A város ostroma több 10 000 emberéletet követelt. A harcok első számú vesztese a lakosság volt. 1945. ápr. 11-én a front Magyarbüknél elhagyta az ország területét. A SZU hadsereg csak több hónapos, közel másfél százezer halottat követelő küzdelem után foglalta el és szabadította fel Mo. 1945. áprilisának első felében. A SZU hadsereg Mo.-i megjelenése és tevékenysége hadviselési szempontból megszállást jelentett. A szovjet haderő a fasiszta No. csapatait verte ki, és a nyilas kormányzatot fosztotta meg a hatalomtól. Mo. a szovjet hadsereg súlyos és tömeges atrocitásokat követett el. 23. A nemzetközi viszonyok alakulása a II. világháború végétől 23. A tőkés Európa a II. világháború után. Gazdasági és politikai integráció. 1, A nyugat-európai országok története 1960-ig 267. nácitlanítás: 1946 nürnbergi per 268. háború után mindenhol újjáépítés a Marshall-segélyből, majd megindul a gazdasági fejlődés is. Ezzel jóléti államok és fogyasztói társadalmak alakulnak ki. 269. általános a balratolódás is a szélsőjobb háború után 270. gyarmatbirodalmak szétesése (NBr., Fro.) 271. 1949: Írország függetlensége, Észak-Írország státusát törvényben szabályozzák 272. Anglia: folytatódik a politikai váltógazdálkodás, királyváltás (II. Erzsébet) 1952-ben 273. Franciaország: a háború után kaotikus állapotok, kommunista- szocialista-kereszténydemokrata kormányok egész sora 1946 és 58 között, 1958-ban De Gaulle létrehozza az elnöki demokráciát, elismeri az Algéria függetlenségét, viszont másban erősíti Fro. önállóságát (katonailag kilépés a NATO-ból, atomerő, stb.) 274. NSzK: a CDU-CSU páros győzelme a választásokon, Adenauer a kancellár, Erhardt pénzügyminiszter újjávarázsolja a német gazdaságot, a 60-as években itt is a szocialisták törnek előre Willy Brandt vezetésével és bad godesberg-i programjukkal 275. 1963: Elyseé-szerződés: a francia-német ellenségeskedés leépítése, sőt egy nagyon szoros együttműködés kialakítása 276. Olaszország: nincs politikai stabilitás (máig sem), a kereszténydemokraták győznek, de az eurokommunizmus programját meghirdető szélsőbal is erős, továbbra is fennáll az észak-dél fejlettségi ellentéte 277. vatikáni egyház modernizálódása XXIII. János pápa vezetésével 2, Az integráció kialakulásának okai és menete 278. Az integráció kialakulásának fő oka, hogy a háború után Európa államai elveszítik nagyhatalmi helyzetüket (a győztesek is) 279. 1947: beindul az Európai Újjáépítési Program (Marshall-terv), de feltétele, hogy ez ne nemzetállami keretekben, hanem a kereskedelmi korlátokat leépítve folyjék.? elindítja a gazdasági integrációt 280. 1949: a NATO megalakulása, szinte minden nyugat-európai állam tag 281. 1951: Robert Schuman francia külügyminiszter terve alapján megalakul az Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió), továbbá megszüntetik a hadiállapotot No.-val 282. 1952: az NSZK visszanyeri teljes szuverenitását, majd 55-ben felveszik a NATO-ba 283. 1956 szuezi konfliktus: az USA kifejezetten NBr és Fro ellen van ? Európa erőteljes fegyverkezésbe kezd, majd 57-ben Fro., Olaszo, a Benelux- államok és az NSZK aláírja a római szerződéseket, vagyis létrehozzák az Európai Atomenergiaközösséget (EUROATOM) és az Európai Gazdasági Közösséget (Közös Piac, EGK majd EU) 284. 1958: Strasbourgban megalakul az Európai Parlament 3, Az EGK (EU) fejlődése 1960-tól 285. 1960: EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás, a többi ország integrációja (NBr., Skandinávia, Port., Spo., Svájc, Liechtenstein) 286. 1968. július 1: a Közös Piac belső vámjait eltörlik, a munkaerő szabad mozgása 287. 1973: belép Dánia, Írország és Nagy-Britannia 288. 1974: az Európa Tanács felállítása 289. 1979: az Európai Monetáris Rendszer (EMS) és az Európai Valutaegység (ECU) bevezetése 290. 1981: belép Görögország 291. 1986: belép Spanyolország és Portugália 292. 1987: Egységes Európai Okmány 293. 1994: schengeni szerződés: eltörlik a belső határokat, csak a külsők maradnak, az E(G)K felveszi az Európai Unió (EU) nevet 294. 1995: belép Ausztria, Finnország és Svédország 295. 1997: maastrichti szerződés: megalakítják az Európai Monetáris Uniót (EMU), amelynek azonban csak 11 ország a tagja, célja a közös pénzrendszer és valuta bevezetése 2001-től 296. 1997: megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások 6 tagjelölt országgal 297. 1999: megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások másik 5 kelet-európai tagjelölt országgal 24. Az 1956-os forradalom és szabadságharc és a társ-gazd-pol viszonyok Mo.- n 1990-ig 24. Mutassa be a pártállami rendszer helyreállításának folyamatát és az 1960-as éveket! 1, a pártállami rendszer helyreállítása 298. gyors és nagyarányú megtorlás a forradalom után 299. szerződésben is rögzítik a szovjet csapatok jelenlétét ? a rendszer legfőbb biztosítéka 300. az MDP eltűnik az egymilliós tagságával együtt, az nov. 1.-jén megalakuló MSZMP-ből csak Kádár volt szabadlábon, de 58-ra már 400 ezres tagságuk volt 301. megfogalmazzák az MDP-vel való eszmei azonosságot és a jogfolytonosságot, de szakítanak a múlt hibáival 302. "kétfrontos harc": Nagy Imre-féle revizionisták és a Rákosi-Gerő hívek ellen egyszerre 303. Munkásőrség megalakítása 304. munkástanácsok felszámolása, helyettük hivatalos szakszervezetek 305. DISZ helyett KISZ, továbbá kisdobos- és úttörőmozgalmak 306. egyház életébe ugyanúgy beavatkoznak, mint 1956 előtt; gyakorlatilag visszaállnak a korábban kötött egyezmények 307. 1958 Kádár átadja a miniszterelnöki posztot Münnich Ferencnek, ő államminiszter lesz 308. választással legitimizálják magukat, 99,6%-os "eredményt" értek el 309. a gazdaságirányítási modell nem változik, három- majd ötéves tervek 310. 1962: magyar-amerikai megállapodás, az USA határozati javaslatban kezdeményezte az ENSZ-ben a magyar kérdés levételét a napirendről, cserébe a magyar fél általános amnesztiát hirdetett 2, a 60-as évek eseménytörténete 311. ipar extenzív fejlesztése 312. kollektivizálás a mezőgazdaságban, viszont engedélyezik a parasztoknak a háztáji termelést ? ezért mégis nő termelés, megszűnik az élelmiszerhiány 313. az életszínvonal emelésének követelménye a politika alappillére lett 314. részleges amnesztiarendeletek az 56-os forradalmárok ügyeiben 315. új jelszó: "Aki nincs ellenünk, az velünk van" - magyarán továbbra sem tűrik el a politikai ellenzéket 316. javul az élelmiszer- és áruellátás színvonala, enyhül a lakáshiány, tömegesség válnak a háztartási gépek 317. lehet utazni, szocialista országokkal megszűnik a vízumkényszer, de nyugatra is lehet menni háromévente egyszer 318. kultúra: Aczél György és a 3T (tűr, tilt, támogat) 319. új címer, nem állítják vissza a Rákosi-rendszerét; új név az újságnak (Népszabadság) 320. a szovjet mintájú személyi kultusz helyett a magyar paternalista, tekintélyelvű modellt alkalmazzák 321. 1966-ban a Fock-Nyers-Fehér féle csoport eléri egy gazdasági reform bevezetését ( 322. 1968: Új Gazdasági Mechanizmus: 323. irányítási rendszer megváltoztatása, nincs tervutasítás, a vállalatok nagyobb önállóságot kapnak 324. az állam és a vállalat közti kapcsolat csak a nyereségelvonás és a dotáció formájában valósult meg 325. szabad ár egyes termékeknél 326. "kapun belüli munkanélküliség": olyan béradót vezettek be, amely a vállalatokat abban tette érdekeltté, hogy nem az egyes dolgozók bére, hanem a bértömeg növekedjen, így kevesebb, de minőségi alkalmazott helyett több, alacsonyan képzett dolgozó felvételében volt érdekelt a vállalat 327. ennek három oka volt: 1. teljes foglalkoztatottság; 2. infláció megakadályozása a stabil átlagbérek révén; 3. a vásárlőerő korlátozása szintén az azonos bérek miatt 328. 70-re leáll a reform, mert 329. nem voltak politikai változások 330. nem változtatott a tulajdonviszonyokon 331. nem volt hatékony a kapun belüli munkanélküliség-elmélet megvalósítása miatt 332. a nemzetközi viszonyok miatt sem alkalmas az időpont (prágai tavasz)