Az ipari forradalom

Forradalom: minőségi változás
 > Szűkebb értelmezés: az iparban lejátszódó minőségi változás:
   energiaforrás-változás(gépesítés(gyáripar(társadalmi változás
 > Tágabb értelmezés: a mezőgazdaságban lejátszódó változás +
   hat a mezőgazdaságra, a közlekedésre, a struktúrára (urbanizáció)
Ipari forradalom + következményei(egész társadalomra + a gondolkodásra hat
Helyszíne: Anglia, ideje: 1760-1780-as évek
Feltételei:
 > gyarmat:  (nyersanyag
           (piac
           (tőke
 > kedvező talaj(hazai feltételek:
      . kapitalizmus: manufaktúra, specializáció(gépesítés + tőkés
        gondolkodás, versenyszellem: olcsó nyersanyag, olcsó előállítás,
        olcsó munkaerő, verseny miatt olcsó értékesítés
        1694: Angol Bank létrejötte
      . szerszámgépeg feltalálása, ezeknek pénzzel való támogatása
      . mezőgazdaságból eláramlik a munkaerő(urbanizácó, de ehhez fejlett
        kapitalista mezőgazdaság szükséges (vetésforgó!)(több embert tud
        élelmezni + csökken a csecsemőhalandóság(demográfiai növekedés
kibontakozása:
      textilipar: kicsi a tőkeigénye, adottak a nyersanyagok, jól lehet
      értékesíteni, óriási hagyományai vannak
           1733: John Kay(repülővetélő feltalálása (ez nem gép!)
      gyorsabb lesz a folyamat, mert dobták a vetélőt(szélesebbre tudták
      húzni a fonalat(kialakult a fonaléhség
           1767: Hargreaves: a "fonó Jenny" feltalálása
           1785: Cartwright: szövőgép feltalálása
      1780-as évek: első gőzerővel működtetett szövőgyár (gépre és a
      szállítás gyorsítására van szükség)
      gépek:
      bányászat: szén-és vasbányászatban felszíni területek
      kimerülése(mélyebbre kell ásni(a bányavíz akadály(eltávolításához nagy
      energiára van szükség (gőzenergia!)
           1735: Darby: kokszosítás eljárása
           1769: James Watt tökéletesíti a gőzgépet:
      energia szempontjából tökéletesebb; korábban fákat égettek, mostantól
      szénnel kell energiát előállítani
      bányákban síneken húzták az anyagokban ( szállítás forradalmasítása is
      felmerült
      közlekedés forradalmi átalakítása:
           1807: Fulton: gőzhajózás
           1825: Stevenson: első gőzvasút; Stockton és Darlington között
           közlekedett
      Mac Adam(jó minőségű utak építése, ún. makadám utak
      Vasútépítési láz indult el, mert a textilipar már telítődött, de a
      tőkét be kell fektetni(nehéziparba is áramlani kezdett a tőke
      Megindul a gépgyártás gépekkel: előfeltétele: szabványméretek
      kialakítása
      gyalugép, marógép, fúrógép, 1810: Maudslay: esztergapad
Következmények:
      Mezőgazdaság gépesítése(nő a termelékenység
                      (nő a lakosság
                      (urbanizáció
      Társadalmi következménye: egyszerűbbé válnak a társadalmi ellentétek:
      (tőkések((proletáriátus)
Változás a gondolkodásban: utópista és kispolgári szocialisták megjelenése
Munkásmozgalmak:
Okai: romlottak az életkörülmények, megjelenik a gyermekmunka stb...
 . első tiltakozási forma: gépromboló-mozgalom: úgy gondolták, hogy a gépek
   miatt kerültek ilyen helyzetbe(nem vezet eredményre
 . önsegélyező egyletek: egymás számára próbálnak segítséget nyújtani
 . fegyveres felkelések
 . a legfejlettebb: szakszervezeti forma(sztrájkjog
   szakszervezet: érdekvédelmi szervezet, szakmánkénti egyesülés jellemzi
   (aláírások gyűjtése, petícíók: törvényes kereteken belül harcolnak
   (1836: Charter: angol munkások jogbiztosító alkotmánya:
            o általános választójog
            o évenkénti választás
            o képviselőknek fizetés
            o egyenlő választási körzetek
            o titkos szavazás
            o mindenki választható legyen
(30-as évek chartisták
   1840-es évek: gyári törvények: csökkentik a munkaidőt, korlátozzák a
   gyerekmunkát


Utópista-és kispolgári szocializmus:
Anglia, Franciaország
Céljuk : az ellentmondás feloldása: gazdasági fejlődés((életszínvonal-
csökkenés
Képviselői:
Saint-Simon (francia): Azt vizsgálja, hogyan lehetséges, hogy még mindig az
      arisztokrácia gyakorolja a hatalmat. A társadalmat két csoportra
      osztja: iparosok és henyélők; szerinte az iparosoké kell, hogy legyen
      a hatalom.
Fourier (francia): A kereskedelemmel foglalkozott, szerinte a szabad
verseny következtében van anarchia(
      részletes tervet dolgozott ki(falanszterelmélet: fenntartása a
      részvénytőke segítségével; tervezett termelés kezdődne. A fizetés
      fordítottan arányos lenne a munka kellemességével.
Robert Owen (angol): Kritikával illette a gyermekmunkát. Kapcsolatban állt
a szakszervezetekkel, terveit New Lanarkban meg is valósította: olcsóbb
áruk, fizetés, 10 éven aluli gyermek nem dolgozhatott gyárában, csökkenti a
munkaidőt, óvodát, napközit hoz létre (elsőként + a korban szokatlan
nevelési forma=nincs verés), munkáslakások építése, tüzelő
biztosítása(Amerikába költözik, ott is gyárat alapít (New Harmony) Ún.
paralelogrammákat hozott volna létre, amelyek 3000 fős termelési közöségek
lettek volna, ahol az elosztás a szükségletek szerint valósult volna meg.
Proudhon (francia): nagy tulajdon lopás, akis tulajdon mindent megold.
Mindenféle erőszakszervezetet tagad.
Blanqui (francia): Köztársaságot, általános választójogot szeretne, az
erőszakszervezeteknek is helyet adott (radikális akciók, forradalmak)
Louis Blanc (francia): Általános választójogot és munkához való jogot
szeretne. A termelés anarchiájából indult ki, nemzeti műhelyeket hozna
létre, melyhez az állam kezdetben támogatást adna, majd kiután beindul,
autonómia alapján működne. Bírálja az EPJNY-ből a jogi egyenlőséget. Az
oktatáshoz tőkét kér a társadalomtól. 1848-ban a párizsi forradalom idején
a kormány tagja, az általános választójog és a munkához való jog
megvalósulása(de a radikálisokat leszavazták, a nemzeti műhelyek
tönkrementek.