2/A Augusztusz principátusának pozitív és negatív vonásai. A Caesar ellen elkövetett merénylet után kevés elképzelés volt a birodalom további irányításával kapcsolatban. Felmerült a kérdés: ki legyen Caesar örököse ? A három jelölt: Antonius (consul), Lepidus (Caesar veteránja) és Octavianus (Caesar fogadott fia), akik megkötik a II. Triumvirátust. A Triumvirátus a Philippi ütközet után (ahol leverik Brutust és Cassius) felosztják maguk közt a birodalmat (Afrika-Lepidus, Kelet- Antonius, Nyugat- Octavianus). A Triumvirátus azonban elég hamar bomlani kezd. Lepidust lemondatják, majd az actiumi csata után Antonius és szerelme, Cleopatra öngyilkosak lesznek. Octavianus elfoglalja Egyiptomot, de nem teszi provinciává, hanem a mindenkori császár örökös tuéajdonává. Rómába visszatérve a következő tisztségeket veszi fel: consul, néptribunus, szenator (szenátus feje), imperator, pontifex maximus (papi tisztség), princeps (Róma első polgára, övé az első szavazat), de a dictatori tisztséget nem fogadja el. Új államforma alakul ki, a császárság, melynek az első 300 éve a principátus (monarchikus hatalom). Alapja a hadsereg és a testőrség. Kettő irányítás alakul ki. Rómában megmarad a köztársasági alkotmány, a birodalom többi pontján új szisztéma szerint irányítanak. Külpolitikájára a természetes határok elve jellemző. Lezárja a hódító háborúkat (Pax Auguszta), kiterjeszti a római jogot a provinciákra (Pax Romana). Belpolitikájára a: megbocsájtás elve, telepítés, földosztás, bűnözés felszámolása, gabona, pénz osztása, ősi hagyományok felelevenítése, házasságtörés büntetése, cirkuszi játékok. Provinciák irányítása: az értékesebb provinciákat a császár hatáskörébe tartozó legatusok irányítják, míg a kevésbé értékesebbeket a szenátus. Az i. sz. 14-ben bekövetkezett halála újabb utódlási problémákat vet fel. Gazdaság: a principátus gazdasági fellendülést hozott. Jó lét és szervezettség uralkodott, melynek alapját a birodalom nagysága és a Pax Romana adta. A földművelés meghatározó volt, mely nagyon megbecsült foglalkozás volt. A gabonatermelés a háttérbe szorul, helyébe a gyümölcstermelés lép. Ipar: nem volt megbecsült szakma, művelői hivatalt nem viselhettek. A megbecsülést csak néhány szakma vívta ki (pl: építész). A kézművesek egy utcába tömörültek, s ez egy sajátos szervezet lett: a collégium. A birodalmon belül munkamegosztás alakult ki. Kereskedelem: a szárazföldi dinamikusabban fejlődik az utak építése miatt, mint a tengeri. A kereskedők itt is collégiumba tömörültek.Jelentős bevételt hoztak az adók is Ennek két fajtája az egyenes adó - föld, megtermelt érték után fizették, és a közvetett adó - örökösödéskor, rabszolgák után, büntetéskor és a vámokból jött ki. Az adókat a császári provinciákban a hadsereg, hivatalok gabona ellátására fordították, a szenátusi provinciákban a közigazgatás fenntartására. A principátus utolsó 100 évében megtorpanás tapasztalható. Ennek okai: - nincs technikai előrehaladás - a hódító háborúk megszűnésével nincs munkaerő utánpótlás. Megjelenik a szabad munkaerő, a nagy birtokokat bérbe adják (colonus-bérlő). - Itália ellátási gondokkal küzd. Közellátási hivatalok alakulnak a gabona szétosztására - Itália elveszti vezető szerepét - csökken a bevétel - barbár törzsek betörése - pestisjárvány pusztítaz országban