10. Tétel Az 1606. évi bécsi béke a magyar rendek megerősödését hozta. Az 1608. évi törvények megerősítették ezt. Az uralkodó helyettesítését teljes jogkörrel a nádorra bízták. Amíg a magyar rendek egységesen léptek fel Béccsel szemben, addig Erdély politikai érdekének megítélésében különböző álláspontra helyezkedtek. Báthori Gábor fejedelemsége alkalmat adott, hogy beavatkozzanak Erdély zavaros belpolitikai életébe. Bocskai halála után Rákóczi Zsigmond, majd Báthori Gábor lett Erdély fejedelme, akit botrányos élete és kalandor politikája miatt a Porta mellőzött, és Bethlen Gábort nevezte ki Erdély fejedelmévé. A száműzött fejedelmet Váradon megölték. Bethlen célja az ország egyesítése volt a törököktől való függés fenntartása mellett. a belső rend megteremtését tekintette. Rendezte a szászokkal való viszonyt, ezzel megszilárdított a a három nemzet unióját. Csökkentette az országgyűlések számát, gyakorlatilag szabadon alakította összetételét. Ugyanakkor a rendi szervek megmaradtak, de alig korlátozták a fejedelmi hatalmat. Anyagiakban is függetlenítette magát a rendi erőforrásoktól. A kincstári javak visszaszerzésér e törekedett, ezzel a főurakat középnemesi szintre sűlyesztette. Szabályozta az állami adóztatást. A kereskedelem fejedelmi monopólium lett. A szarvasmarhával , mézzel, vassal, sóval, higannyal való kereskedés joga csak a fejedelmet illette meg. igyekezett betörni az itáliai piacra, A jövedelmek jelentős hányada nyersanyagok vagy félkésztermékek forgalmából származott. intézkedéseivel korlátlan fejedelmi hatalmat épített ki, szilárd gazdasági alappal, jól fizetett fegyelmezett hadsereggel. Uralkodás kedvezően hatott a társadalom egészére. Külső támadás nem érte megszűntek a belpolitikai küzdelmek. Jövedelméből jelentős összeget fordított kultúrális célokra. A tehetséges jobbágyfiatalok at. Gyors és határozott intézkedései voltak, s képes volt a nemzetközi politikába is beleszólni. külpolitikájába n a török bizalmát igyekezett megnyerni, felvette a kapcsolatot a román vajdákkal. 1618-ban, amikor a cseh rendek Prágában Habsburg- ellenes felkelést robbantottak ki, Bethlen nemzetközi szövetség tagjaként indult II. Ferdinánd ellen. Hadai csekély ellenállásba ütköztek a királyi Mo. területén. A magyar főurak örömmel fogadták, de katonai segítséget nem adtak. Az egyesült cseh, morva és erdélyi hadsereg Bécs ostromára készülődött. 1620-ban a besztercebányai ogy. királlyá választotta Bethlen Gábort, Ő azonban nem látta biztosítva helyzetét sem a török, sem a magyar rendek oldaláról, így nem koronáztatta meg magát. A csehek fehérhegyi veresége után a magyar rendek sietve visszatértek a király mellé. Így Bethlen békekötésre kényszerült. 1621-ben Nikolsburgban kedvező feltételekkel kötött békét. Bethlen lemondott az általa megszállt területekről és a királyi címről. Megkapott két sziléziai hercegséget, valamint hét felső-mo.-i vármegyét. Ferdinánd ugyanakkor az 1606. évi bécsi béke és az 1608. évi törvények megtartására kötelezte magát. B. utóda I. Rákóczi György megfontolt megbízható politikus volt. Fejedelmi hatalmát magánbirtokaira alapozta, jó gazda módjára irányította az ország ügyeit. 1643-ban a svédekkel szövetkezve a Habsburgok ellen kapcsolódott be a 30 éve háborúba. 1645- ben az erdélyi hadak Nagyszombatot elfoglalva folytatták az előrenyomulást, s Brünn-nél egyesültek a svéd sereggel. Rákóczi azt a hadjáratot csak egy kedvező béketárgyalás nyomatékának szánta, tovább nem folytatta. Az 1645. évi linzi béke megerősítette az 1606-os bécsi békét, s a hét vármegyét ismét Erdélyhez csatolta, sőt a protestánsok vallásszabadság át kiterjesztette a mezővárosok és a falvak lakosságára is. az erdélyi állam megerősödését A vesztfáliai békétől (1648) a katolikus főurak a török kiűzését remélték. Ezt várták a fejedelemtől is. Tekintélyét katonai és diplomáciai sikerek növelték. 1657- ben a svédek és franciák szövetségesekén t betört Lengyelo.-ba. A Porta engedje nélkül vezette az erdélyi hadakat. A svéd szövetségesek visszavonultak a kozák és román csapatok is elhagyták Rákóczit. fogsába ejtették, a Székelyföldet pedig földúlták. A szászfenesi csatában a fejedelem is életét vesztette. 1660-ban Erdélyre sorozatos török-tatár támadások zúdultak. 13. Tétel I. Előzmények a polgárháború kirobbanásáig: A gazdaság és a társadalom a XVII. század első felében: A meggazdagodott kereskedők miatt több az ipari vállalkozás. A fő iparcikkek a finomposztó és a kőszén. Megnőtt a kereslet a finomkohászat iránt is. A külkereskedelem lebonyolításár a létrejövő részvénytársasá gok hatalmas hasznot hajtottak be. A fejlődés kulcsa a mezőgazdaság tőkés átalakulása volt. Megindul a társadalom szerkezetének az átalakulása: újnemesség, polgárság, bérmunkások (földjüket vesztett parasztok). II. Az angol polgári forradalom: 1. Stuart abszolutizmus (1603-1640) Az abszolutizmus válsága Angliában: 1603-ban I. Jakab lépett trónra. Felborul a korona és a parlament közötti kényes egyensúly. A politikai mozgalmak vallásos formában jelentkeznek. A puritánok (purus = tisyta) követelték a teljes személyi és vagyonbiztonság ot, valamint a gyűlölt római hitre emlékeztető külsőségek kisöprését a templomokból. Az egyház vezetését egy választott testületre, a presbiterekre bízták. De még a presbiteriánuso knál is messzebb mentek, az independensek (függetlenek). Minden egyházközössége t önállónak tekintettek. I. Károly ezért kegyetlenül üldözte a puritánokat. 2. A forradalom kezdete (1640- 1642): I. Károly meg ak. szüntetni a Skót egyház önállóságát, -- - a skótok fegyvert ragadtak és csapatait szétkergették, ezért az uralkodó 1640 tavaszán (majd 12 év szünet után) összehívta a parlamentet (3 hét - rövid parlament). I. Károly a háború folytatása érdekében a parlamentet újra összehívta, amely 1653-ig együtt is maradt. (hosszú parlament). Angliában a forradalom központja a parlament alsóháza, amely kimondta, hogy csak saját határozata alapján lehet feloszlatni és adót a parlament beleegyezése nélkül nem lehet szedni. A minisztereket és a hadsereget a parlament ellenőrizze. A király által Londonba hívott gavallérok az utcákon véres jeleneteket rendeztek. Az összecsapásokat egyébként a "gavallérok" kezdeményezték. A király, amikor az ellenzék vezetőit személyesen akarta letartóztani, kudarcot vallott. 1642 jan. 10-én elmenekült 3. A forradalom kiteljesedése (polgárháború Angliában 1642- 49): A parlament egysége, az abszolutizmus felszámolása után megbomlott. A presbiteriánuso k a királlyal való megegyezést keresik. A parlament independens szárnya Cromwell vezetésével megszervezte az "új mintájú hadsereget". Cromwell összefogott a levellerekkel és bevonult Londonba (1648. december 2.). A felsőházat feloszlatták. Stuart Károlyt letartóztatják és kivégzik 1649-ben. Anglia 49-ben köztársaság lett. 4. A köztársaság és a protektorátus évei (1649- 1660) Cromwell felszámolja a leveller irányzatot. A népi mozgalmak letörése a fordulópontot jelenti a forradalom történetében. Az Angol katonai sikerek hatására létrejön Anglia, Skócia és Írország egysége a későbbi Nagy- Britannia. Az utolsó években Cromwell katonai diktatúrát 5. A királyság visszaállítása (restauráció) - 1660-tól 1685-ig II. Károly - 1685- től 1688-ig II. Jakab uralkodik. .megindul a párttá szerveződés. Később 1688- ben II. Jakabot megfosztják a trónjától. Orániai Vilmost koronázzák meg. 19. Tétel 1919. jún. 28- án Versailles- ban Hermann Müller aláírásával kötötték meg a békét a nagyhatalmak No.-gal. Elzász- Lotaringia Franciaországho z került, a Saar vidéket 15 évre nemzetközi felügyelet alá helyezték, ásványkincseit a franciák aknázhatták ki. A döntés értelmében a 15 éve eltelte után népszavazást kell kiírni e terület hovatartozásról . A Rajna folyó bal partja nemzetközi felügyelet alá került, jobb partját pedig demilitarizált övezetté nyilvánították 50 kilóméteres sávban. Gdansk (Danzig) szabad városi státuszt kapott, a német hadsereget létszámát 100 ezer főben maximálták (ami alkalmas volt a tisztikar átmentésére) és megtiltották az általános hadkötelezettsé get. A hadiflottát át kellett adni az antanthatalmakn ak, a német gyarmatbirodalo m megszűnt. Rendelkeztek a német háborús bűnösök bíróság elé állításáról, II. Vilmos császár kiadatását azonban Hollandia megtagadta. Lengyelország megkapta Pomerániát, Kelet- Poroszországot No.-tól pedig egy folyosó (korridor) választotta el. A jóvátétel összege 1920- ban 400 milliárd aranymárkában állapították meg (ez a német nemzeti vagyon kétszeresét jelentette volna), ezen összeget 1921- ben 132 milliárdra mérsékelték. (ténylegesen 32 és 50 milliárd márka között fizetettek, ennél valószínűleg több hitelt nyújtott az USA a német gazdaság feltámasztására ) 1919. szeptember 10- én Saint- Germain-ben Ausztriával kötöttek békét a nagyhatalmak. Deklarálták a Habsburg monarchia megszűnését. Trieszt, Isztria és Dél- Tirol Olaszo.- hoz került. Klagenfurtban népszavazást tartottak, ahol a szlovén többségű lakosság az Ausztriához való csatlakozást választotta. Az osztrák kormányt kötelezték a független Mo., Csehszlovákia és Szerb- Horvát-Szlovén Királyság elismerésére. Hadseregét 30 ezer főben maximálták és nem túl magas jóvátétel fizetésére kötelezték. El kellett fogadnia a No.- gal való egyesülés (anschluss) tilalmát. A békeszerződés pontjainak némi megváltoztatásá t jelentette az 1921. évi soproni népszavazás, ahol a lakosság a Mo.- hoz való tartozás mellett döntött. 1919. november 27-én Neully- ben kötöttek békét Bulgáriával. A 7 ezer négyzetkilométe r területvesztesé g, főleg a tengeri szigetek elvesztését jelentette. Hadseregét 40 ezer főben maximálták, illetve nem túl magas jóvátételi kötelezettséget írtak elő. 1920. augusztus 10- én Sevres-ben kötöttek békét Törökországgal. Európai területeit elveszítette, egyéb területeit felosztották nagyhatalmak (un. mandátumrendsze r), olajmezői főleg angol fennhatóság alá került. A sok vitára okot adó tengerszorosoka t nemzetközi ellenőrzés alá helyezték. A komoly tiltakozás hatására 1923. júliusában Lausanne-ban felülvizsgálják a béke pontjait, ebben a szultanátus eltörlését is lehetővé tették. Ennek következtében 1923. októberében Musztafa Kemál vezetésével kitört forradalom győzelmét követően kikiáltják a parlamentáris köztársaságot. 1920. június 4- én a Versailles-i Kis-Trianon palotában kötötték meg a békét Magyarországgal . A béke aláírói Drasche Lázár Alfréd rendkívüli követ, Bénárd Ágost munkaügyi miniszter voltak. Az ország hatalmas területek veszítette, hadseregét 35 ezer főben maximálták. A párizsi békekonferencia nem igazán foglakozott az Európán kívüli történésekkel. Ezek orvoslására ülésezett 1921- 22-ben a Washingtoni konferencia, melyen a távol- keleti kérdések rendezésére került sor. 1919-ben a béke szavatolására a wilsoni pontok alapján létrehozták a Nemzetek Szövetségét (League of Nations). Ennek célja lett volna, hogy garantálja az új rendet, vitás esetekben közvetítsen, a béke megsértőivel szemben pedig fellépjen. A népszövetségi alapokmány nem különálló dokumentum volt, hanem beleillesztetté k az egyes békeszerződések be. Így a német békeszerződés aláírásával, ratifikálásával és 1920. január 10-i érvénybe lépésével az első fejezetőt képező Nemzetek Szövetsége alapokmány is érvénybe lépett, 1920. január 18-án a Nemzetek Szövetsége Tanács meg is tartotta első ülését. 11. Tétel Lipót császár abszolutizmusa már 1697-ben kiváltotta az első komoly fegyveres ellenállást a Hegyalján. A vidék szőlőtermelő parasztjai különösen sokat szenvedtek az átvonuló vagy beszállásolt császári csapatoktól, s ezért azonnal csatlakoztak Thököly egykori tisztjei által vezetett felkeléshez. A nemesség azonban távol tartotta magát a mozgalomtól, sőt a császáriakat támogatta. Így a felkelést néhány hét alatt vérbe fojtották. Az abszolutizmus elviselhetetlen módon terhelte a lakosságot. 1703 tavaszán a tiszaháti parasztfelkelés . Vezetője Esze Tamás volt. A felkelők a hegyaljai mozgalom bukásán okulva a nemesség támogatását keresték. Így került sor II. Rákóczi Ferenc és a felkelők követeinek találkozójára. A parasztfelkelés főnemesi vezetőt kapott. Rákóczi még a hegyaljai felkelés idején sietve elhagyta az országot, a látszatát is kerülve a gyanúnak, hogy a felkeléshez köze lenne. cselekednie kell. Rákóczi császárellenes mozgalmat szervezett, s kapcsolatot keresett XIV. Lajossal. Árulás következtében letartóztatták, börtönéből Lengyelországba szökött. Az időpont alkalmasnak látszott a Habsburg-iga lerázására, mert a spanyol örökösödési háború miatt csak kevés császári haderő állomásozott az országban. A mozgalom sikere azon múlott, csatlakozik e Rákóczihoz a nemesség. A felkelők első katonai sikerei Rákóczi oldalára állították a nemességet. Egy részük azonban csak a körülmények kényszerének engedve cselekedett így. Rákóczi úgy intézkedett, hogy a harcoló jobbágyok és családtagjaik mentesüljenek a földesúri terhektől. Az idegen abszolutizmus nyomása ideiglenesen háttérbe szorította a földesúr és jobbágy osztályellentét eit. Az ország jelentős része 1703-ban a kurucok kezébe került. 1704- ben Rákóczit az erdélyi rendek fejedelemmé választották. Központosító, az abszolutizmus vonásait hordozó államépítő elképzelései voltak. pénzügy biztosítása nehéz feladat A pénzszűkén rézpénz kibocsátásával igyekezett enyhíteni. Kedvező külpolitikai helyzet: XIV. Lajos támogatta a felkelést. 1705-re nyilvánvalóvá vált, hogy Rákóczi államának hosszú háborúra kell számítani. A felhalmozódott kérdések rendezésére hívta össze Rákóczi a szécsényi országgyűlést. A rendek konföderációt kötöttek a szabadságharc folytatására. Rákóczit vezérlő fejedelemmé választották. trónfosztásáról nem esett szó, a megegyezést utódával, I. Józseffel???nem . 1705 végén a szabadságharc legkiemelkedőbb hadvezére, Bottyán János (Vak Bottyán) elfoglalta a Dunántúlt. 1707-ben Ónodon újabb országgyűlés ült össze és felszínre kerültek a fejedelem és a rendek egy részének ellentétei. A fejedelem híveinek kemény fellépésére az országgyűlés megszavazta a Habsburg-ház trónfosztását. Az országgyűlés után tovább mélyültek a szabadságharc belső ellentmondásai. A rendek egyre inkább sérelmezték, hogy az ország jövedelmeivel, hadseregével a fejedelem rendelkezik, s akaratát a hadseregre támaszkodva az országgyűlésen és a vármegyékben is érvényesíti. A földesurakat veszteség érte Rákóczi jobbágypolitiká ja következtében is, mivel a harcoló jobbágyoknak és családjuknak megadott szabadság (1708), legalább 10 000 jobbágycsaládot vont ki a földesúri hatalom köréből. Amit a földbirtokosok túl soknak, azt a jobbágyok túl kevésnek érezték, mert Rákóczi soha nem gondolt teljes jobbágyfelszaba dításra. Romlott a gazdasági helyzet. A rézpénz fokozatosan elértéktelenede tt, az árak emelkedtek. A háború mellett pestisjárvány. a termelés visszaesése a hadsereg ellátását is komolyan veszélyeztette. Kiütköztek a kuruc hadsereg gyengéi. az ország mind nagyobb területei, fontod várai, városai kerültek az ellenség kezébe. A hadsereg vezetése nem felelt meg a követelményekne k, zavarba jöttek, fegyelmezetlene k voltak. a trencsényi csatában (1708) a szabadságharc legerősebb, jól felszerelt hadserege szenvedett vereséget. Rákóczi ugyanis Szilézióba akarta áttenni a háború színterét, de Frencsénynél az engedetlenség és Rákóczi álhalálhíre miatt a sereg vereséget szenvedett. 1711-ben megegyezést sürgető körök. Magyar főparancsnok a császári sereg élén: Gróf Pálffy János, aki kiegyezik Károlyi Sándorral. Károlyi elérte, hogy a békekötés közkegyelmet adjon mindenkinek. 1711. április 30-án aláírták szatmáron a békét. Másnap a majtényi síkon a kurucok letették a fegyvert. Rákóczi soha nem fogadta el a békét a neki fölkínált kegyelem ellenére sem. A rodostói száműzetésben érte a halál 1735-ben. -nemesség számára amnesztiát -udvar biztosítja a nemesség kiváltságait -jobbágyok helyzetében nincs változás