2. "B" tétel

                 A Római vallás fejlődése


   A római vallás első szakaszában a latin népek természeti, és családi
isteneiben való hit volt a jellemző. Az egyszerü pásztornépek hitvilágában
külön istene volt a mezöknek, a lakásnak, a tüznek a víznek stb.
Minten család életére egy szellem az úgynevezett géniusz vigyázott
más szellemek az élelmezésről, illetve a termékenységröl gondoskodtak.
Penátesz  és Láresz.
 Ebben a korban még nem ábrázolták isteneiket csak áldozatokat mutattak be
nekik jóindulatuk megnyerésére.
  Az állam fejlődése fojtán erős etruszk befojás hatására az istenek meg-
személyesítették és feladataikat is  fokozatos kibővítették.
Róma társadalmi fejlődése miatt főleg a helenizálódás korában a görög
isteneket azonosították a római istenekkel.
Jupiter: eredetileg a világosság, az ég, és a nappal istene volt, de már a
         helenizmus korszaka előtt azonosították Zeusszal.
Júnó: a termékenység istennöje volt.
Minerva: ľ már a városi élet szülötte volt, hiszen a kézmüvesek, és
müvészek
         istennőjeként tisztelték.

ľk hárman lettek a római vallás legfőbb istenei.
Tiszteletükre emelték a kapitólium dombon róma legfőbb templomát.

Jánusz :    az ősi világosság és a kezdet istene volt. Kétarcúnak
ábrázolták,
            de templomának is két ajtaja volt. Ezeket a kapukat háboró
idején
            kinyitották, béke idején pedig bezárták.
            Az ő nevét viseli "január" hónapunk neve.
Szaturnusz: Az egyik legrégibb isten hiszen a vetés védelmezőének
tartották.
            A tiszteletére rendezett ünnepek ( Szaturnáliák,) is vidám
            hangulatúak voltak. Ilyenkor  az emberek megajándékozták
egymást,
            így ünnepelve a téli napfordulót, és az új élet megindulását.
Az
            ünnepség fénypontjának az számított, amikor a körmenet végén,
egy
            vesszőből font bábút a Tiberisz folyóba dobtak. Ez a tény arra
            enged következtetni, hogy régebben Szaturnusznak akár embert is
            áldoztak.
Mars :      Eredetileg a földmüvelés védelmezője volt ľ biztosította a
            növények fejlődését, valamint az állatok növekedését.
            Ezért áldoztak neki tavasszal a marsmezön juhot, ökröt és
disznót,
            majd körbejárták a határt, hogy minden bajt elhárítsanak.
            Késöbb már az egész haza védelmezőévé vált. ¬gy  alakult át
            hadistenné, akit már könnyű volt azonosítani a görög
            Ćrésszal.
  Apru :    A mai április hónap névadója a római  istenek között mint
ősanya
            kapott nagy szerepet. egyébként a szépség és a virágzó
természet
            istennője volt akit később  a rómaiak vénusznak  neveztek el.
            görög megfelelője Afrodíté volt.
Apollón :   Elsősorban a gyógítás gondviselője lett, és már az ie V.
            században templomot emeltek neki.
Hermész :   A görög tolvaj és kereskedőistent ie 495-ben tudatosan
            azonosították a latin Merkúriusszal.
Dionüszosz: A bor és mámor istene ie II. században hódított rómában Bahhusz
            néven.  Követői azonban olyan botrányosan viselkedtek, hogy a
            szenátus ie 186-ban betiltotta a tiszteletét.


  Isteneiknek nem önzetlenül áldoztak, hanem segítséget szolgáltatásokat
vártak el tőlükk. ezeket az áldozásokat papi testületek végezték.
Ezek közül is az egyik legfontosabb testület az úgyneveuett Pontifexek
voltak,
akik minden fontosabb vallási kérdésben döntöttek, valamint a vesztaszüzek,
a vesztatemplom szent tüzének örzői.

fontosak voltak a jósoló papok is
A madár reptéböl vagy az állati belek állásából jósoló papok.