25.a. Magyarország részvétele a második világháborúban 41. Magyarország háborúba sodródása5 Lengyelország lerohanásakor Magyarország megôrizte fegyveres semlegességét. Külpolitikai célja a területi revízió megvaló- sítása volt. Románia Bukovinát és Besszarábiát visszaadni kényszerült a Szovjetuniónak. A magyar kormány esélyt látott Erdély visszaszerzésére. Hitler a területi vitát német - olasz döntôbíráskodással rendezte. A második bécsi döntésben 1940 augusztusában Magyarországhoz csatolták Észak - Erdélyt a Székelyfölddel. A döntés egyik felet sem elégítette ki. Magyarország csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez. Nagy- mértékben támogatta Németországot nyersanyagokkal és élelmi- szerekkel. 1940 szeptember elejétôl a Teleki - kormány szer- zôdésszerüen csatlakozott a tengelyhatalmakhoz. 1940 ôszén Magyarország számára Jugoszlávia maradt az egyet- len ország, melyen keresztül tartani tudta kapcsolatait a nyugati hatalmakkal. A Teleki - kormány a kapcsolatok javítá- sára törekedett Jugoszláviával. 1940 decemberében létrejött a jugoszláv - magyar örökbarátsági egyezmény. Jugoszlávia ter- vezett megtámadásában azonban a németek elvárták Magyarország részvételét is. Bárdossy külügyminiszter szerint Berlin kívánságának elutasí- tása esetén a németek bevonulnának Magyarországra. Horthy ma- gatartását két tényezô befolyásolta : az esetleges terület- szerzés ( Bácska, Bánát ), valamint a magyar uralkodó körök igénye arra, hogy Németország elsô számú szövetségesei legye- nek. Nem látták súlyosnak azt aveszedelmet, hogy a német kí- vánságok teljesítése felidézheti Anglia hadüzenetét. A németekkel való szembeforduláshoz Teleki nem kapott segít- séget. Teleki Pál öngyilkosságot követett el. Ennek ellenére a kormányzó, a kormány Bárdossy László vezetésével és a ve- zérkar a Jugoszlávia elleni támadásban való részvétel mellett döntött. Magyarország 1941. április 11 - én belépett a háborúba. A magyar katonai körök a német hadvezetéssel egyetértésben 1941. június 22. után erôteljes nyomást gyakoroltak a kor- mányra a Szovjetunió elleni háborúba való bekapcsolódás érde- kében. 1941. június 26 - án felségjelzés nélküli repülôgépek bombázták Kassát. Ezt az akciót a katonai vezetés szovjet gé- peknek tulajdonította. Masnap Bárdossy bejelentette a parla- mentben a háborúba lépés tényét. A magyar kormányzatnak a szovjetellenes háborúba való bekap- csolódását befolyásolta a Romániával és Szlovákiával Hitler támogatásáért történô versenyfutás. Érdemeket kívántak sze- rezni, így akarták német segítséggel megvalósítani a bécsi döntések felülvizsgálatát. 4E25.a. Magyarország részvétele a második világháborúban 2.5F 42. Magyarország a " vonakodó szövetséges "5 Az államhatalom szélsôséges intézkedéseket hozott a háború elsô évében. Kiszélesítette a katonai bíráskodás hatáskörét, tömeges eljárásokat folytatott a legális munkásszervezetek ellen, így akarta megelôzni a háborúellenes megmozdulásokat. Bevezette a munkaszolgálatot. A propaganda ontotta a szovjet- és kommunistaellenes jelszavakat. A legális munkásmozgalom tengelyellenes propagandát folyta- tott. Az SZDP politikájának alapvetô célja volt, hogy megô- rizze erôit a fasizmus vereségét követô idôszakra, a demok- ratikus átalakítás megvalósítására. Az Országos Ifjúsági Bizottság 1941. október 6 - án az aradi vértanúk napján háborúellenes tüntetést szervezett a Batthyány - örömécsesnél. November 1 - jén a Kerepesi temetô- ben Kossuth és Táncsics sírját több ezres tömeg koszorúzta meg. A Népszava 1941. december 25 - i karácsonyi kiadásában az antifasiszta harcban érdekelt erôk nyíltan, együtt és egy- szerre szólaltak meg. 1942 márciusában az antifasiszta erôket összefogó legális testületet hoztak létre Magyar Történelmi Emlékbizottság né- ven. A Petôfi - szoborhoz március 15 - ére szervezett háború- ellenes tüntetést a rendôrség szétverte. A hitleri villámháború kudarca miatt 1941 ôszén a frontra küldött magyar csapatokat igyekezték visszahozni. Az 1941 jú- liusában bevetett Gyorshadtest hazatért, de a Keleti Megszál- ló Csoport továbbra is a Szovjetunió területén maradt. London Szovjetunió kérésére ultimátumban követelte a magyar csapatok visszavonását. A magyar kormány elutasító válaszára 1941 de- cember elején beállt a hadiállapot. Pearl Harbor ( dec.7. ) után német - olasz követelésre Magyarország kinyilvánította a hadiállapotot az Egyesült Ćllamokkal. 1942 március elején felmentették tisztségébôl Bárdossyt. Az új kormányfô 1942 tavaszán Kállay Miklós lett. 1942 ápri- lisában a frontra küldte a 2. magyar hadsereget. Támadást in- dított a függetlenségi mozgalom ellen. Katonai behívót kaptak a baloldali szociáldemokrata párt- és szakszervezeti vezetôk. Letartóztattak több baloldali szociáldemokratát. Feloszlott a Történelmi Emlékbizottság. Lényegi változást a magyar kül- és belpolitikában csak a szö- vetségesek észak - afrikai partraszállása, a sztálingrádi fo- dulat és a 2. magyar hadsereg katasztrófális doni veresége hozott. 4E25.a. Magyarország részvétele a második világháborúban 3.5F 42. Magyarország a " vonakodó szövetséges "5 A magyar csapatoknak a sztálingrádi offenzívában a német had- sereg északi szárnyát kellett volna fedezniük, rendkívül ke- vés lôszerrel, hiányos felszereléssel. A Don - kanyarban kié- pített állásaikat a Vörös Hadsereg 1943 januárjában érte el. Heves harcokban február elejére megsemmisült az egész 2. ma- gyar hadsereg. A voronyezsi katasztrófa után titkos tárgyalások kezdôdtek az angolszász hatalmakkal, miközben szövetségesi kötelezettsége- it is teljesítette a kormány Németországgal szemben. 1943 szeptemberében elôzetes fegyverszüneti feltételeket fogadtak el. A fegyverszünet akkor lépett volna életbe, amikor a Bal- kánon elôrenyomuló angolszász csapatok elérték volna a ma- gyar határt. Kállay nem volt hajlandó fegyverszüneti tárgyalásokat foly- tatni a Szovjetunióval. Komoly érdeklôdés kísérte az 1943 augusztus végi balatonszár- szói ifjúsági és értelmiségi találkozót. A résztvevôk egyet- értettek abban, hogy a háborút be kell fejezni. A találkozó hozzájárult ahhoz, hogy a jelenlévôk többsége késôbb aktívan résztvettek az antifasiszta harcban. A Kállay - kormány kiugrási szándékáról a németek is tudomást szereztek. Hitler az ország katonai megszállása mellett dön- tött. 1944. március 19 - én német csapatok szállták meg ha- zánkat. Horthy német követelésre a németbarát Sztójay Dömét nevezte ki miniszterelnöknek.