24. Magyarország 1944-45 és 1956 között A1. A népi demokratikus átalakulás és a kommunista hatalomátvétel Magyarországon 1. Függetlenségi Front ------------------- 1944. december 3. Szegeden megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. Alapítói : a kisgazdák, a kommunistáák, a polgári demokraták, a szociáldemokraták, a Nemzeti Parasztpárt és a szakszervezetek. antifasiszta jelleg, demokratikus gyüjtöszervezet. A Front programja: - elhatárolta magát a Szálasi-féle fasizmustól és a hitleri Németországtól - követelte, hogy Mo. üzenjen hadat az öt megszállva tartó Németországnak, és az ország visszafoglalása után vegyen részt No. megszállásában a SZU oldalán - a háborús bünösöket állítsák bíróság elé, tisztítsák meg a közigazgatási apparátust - államosítás, iparosítás, alkotmányozó nemzet- gyülés, földreform - baráti kapcsolat a SZU-val E program lényegében megegyezik az MKP által néhány nappal korábban kiadott programmal, mivel az MKP képviselte magát a legnagyobb számban a gyülésen. 2. Ideiglenes Nemzetgyülés ----------------------- A Vörös Hadsereg által megszállt területen megalakultak az un. nemzeti bizottságok, amelyek helyi közigazgatási teendöket láttak el, és küldötteket választottak a szervezödö Ideiglenes Nemzetgyülésbe. 1944. december 14. ------------------ Debrecenben megalakult az Ideiglenes Nemzetgyülés Elökészítö Bizottsága, kommunista többséggel. 1944.december 21-22. -------------------- Az Ideiglenes Nemzetgyülés elsö ülése Debrecenben, a Református Kollégium Oratóriumában. Választásokat nem tartottak, helyi népgyülések, nemzeti bizottságok delegálták a képviselöket. A Vörös Hadsereg árnyékában megtartott , ellenörizhetetlen népgyµlés legkevésbé sem reprezentálta az ország közvéleményét. Elôrevetítette ugyanakkor azt a tényt, hogy a következô években a Vörös Hadsereg által támogatott MKP jóval nagyobb szerepet fog játszani a politikai életben , mint amire választói száma feljogosítaná. Dálnoki Miklós Béla vezetésével ideiglenes kormány alakult. 1944.december 28-án a kormány hadat üzent Németországnak. 1945. január 20-án fegyverszüneti megállapodás született. A dokumentumot Vorosilov szovjet marsall és Gyöngyösi János írta alá. A megállapodás értelmében Magyarország visszavonul az 1937-es határok mögé. Hatálytalanítják az elsö és a második bécsi döntést. Magyarország területén a szövetséges csapatok szabadon közlekedhetnek. A háborús fôbµnösöket meg kell büntetni, jóvátételt kell fizetni. Betiltják a németbarát , fasiszta szervezeteket. A szövetséges csapatok hazánkban is megszervezték a megszálló hatalmak igazgatási apparátusát, a Szövetséges Ellenôrzô Bizottságot. A SZEB Magyarországon a szovjet megszállás intézménye volt, bár formálisan részt vettek benne a nyugati hatalmak megbízottai is. Vezetöje Vorosilov marsall. Politikai kérdésekben a SZEB szava egészen addig döntônek bizonyult, amig a feltétlen szovjetbarát erök hatalomra nem kerültek. 3. Intézkedések: ------------- 1. A közigazgatás elsö átszervezése 2. A politikai bµnösök felelôsségre vonása ( népbíróságokon történt ) 3. Rendôrség és hadsereg szervezése 4. Földreform - kidolgozása jelentôs mértékben Nagy Imre nevéhez fµzôdik - kisajátítható minden 1000 hold feletti birtok - a földesúri birtokokat 100 hold felett, a paraszti birtokokat 200 hold felett megváltás ellenében sajátították ki - elkobzandók a háborús bµnösök földjei A rendelettel megszµnt Magyarországon a nagy- és középbirtok. Uralkodóvá vált az 1-10 holdas kisbirtok. Ilyen nagyságú birtokkal nem lehetett arra számítani, hogy termelôképes kisparaszti gazdálkodás jön létre. 4. A Tildy-kormány --------------- 1945. november 4. - választások A kisgazdapárt abszolút többséget szerzett, ám ezt nem tudta értékesíteni , mert a SZEB ragaszkodott a koalíciós kormányzáshoz. 1945. november 15-én megalakult a kormány. Elnöke Tildy Zoltán. Az ország gazdasági helyzete ----------------------------- Ipar - a létesítmények többsége romokban hevert - hiányoztak az alapvetô élelmiszerek - jegyrendszert vezettek be -virágzott a feketekereskedelem Mezôgazdaság A földreform végrehajtásával az életképes középbirtokok nagy része megszµnt. Az új kisbirtokosok híján voltak gépeknek, állatoknak, szaktudásnak. A legnagyobb terhet a parasztságra a Vörös Hadsereg ellátása és a beszolgáltatások rótták. Kereskedelem Az áruforgalmat lehetetlenné tették a lebombázott vasútvonalak, a felrobbantott hidak, a megrongá- lódott utak és a szén-, valamint a benzinhiány. Infláció Az áruhiány miatt a pénz elértéktelenedett, ez megbontotta az államháztartás egyensúlyát. A fokozódó hiány miatt az állam újabb és újabb papírpénzmennyiséget bocsátott ki. Az áremelkedés üteme napi 20% volt. 1946. január 31-én kikiáltották a köztársaságot. ------------------ A köztársasági elnök Tildy Zoltán lett, miniszterelnökké Nagy Ferencet nevezték ki. 1946. augusztus 1-én pénzreformot hajtottak végre: az elértéktelenedett pengô helyett bevezették a forintot. 5. A többpártrendszer felszámolása -------------------------------- 1947 elsö felében az MKP a SZEB támogatásával, a politikai rendôrség eszközeivel szétzilálta az FKGP centrumát. ( koncepciós perben letartóztatták a parasztszövetség vezetôit, és számos kisgazda képviselôt eltávolítottak a parlamentbôl ) Bebizonyosodott , hogy céljaik eléréséhez semmilyen eszközöktôl sem riadnak vissza. Törvénysértéseikkel megfélemlítették a politikusokat és az állampolgárokat. 1947. július 25-én Tildy Zoltán feloszlatta az Országgyµlést , és választásokat írt ki. Az MKP folytatni kívánta a szalámitaktikát. A választásoktól, azt remélte, hogy újabb polgári demokratikus erôket sikerül kiszorítani a közéletböl. Ezt célozta az új választójogi törvény is: - szµkítették az aktív és a passzív választójogot - a koalíciós pártok közös listán indultak ( FKGP, NPP, MKP, SZDP ) - megnehezítették a parlamenten kívüli ellenzék helyzetét 1947. augusztus 1-én bonyolították le a koalíciós évek utolsó, viszonylag szabad választását. Ezt követôen évtizedeken át nem választhatott a magyar nép szabadon. Választási csalás és eröszak: A választók, amennyiben nem lakhelyükön tartózkodtak, a kék szinµ névjegyzékkivonattal bárhol szavazhattak az országban. Az MKP hamis kék cédulákkal ellátott csoportokat szállított faluról falura, akik minden urnánál az MKP-ra voksoltak. A csalás kiderült, ám a hamis szavazatokat nem érvénytelenítették. A koalíció 60%-os szavazotot kapott. A következö hónapokban az MKP vezetöi a parlamentáris demokrácia teljes megsemmisítését vitték véghez. - az MFP mandátumait a Választási Bizottság megsemmisítette -> Pfeiffer Zoltán emigrált - a kormányfô ismét Dinnyés Lajos lett A koalíció már csak látszatra volt meg, mert az MKP mint a legnegyobb parlamenti párt kijelentette, hogy ô a parlament, a kormány, sôt az egész társadalom vezetô ereje. A koalíciós pártoknak csak a baloldali elemei jutottak szóhoz. 1948. június 12-én az MKP és az SZDP egyesült. A pártfúzió a valóságban az SZDP szétverését jelentette. Az SZDP Kéthly Anna vezette jobbszárnyát likvidálták: Kéthly Annát kizáratták a parlamentbôl, párthíveit megfélemlítették. Az egyesülés után az SZDP baloldali vezetôi látszathatalmat kaptak, ám közülük is sokat eltávolítottak. Az új párt neve: Magyar Dolgozók Pártja Fôtitkár: Rákosi Mátyás Elnök: Szakasits Ćrpád, akinek tényleges befolyása nem volt Vezetôk: Gerô Ernô, Farkas Mihály, Kádár János, Marosán György Az MDP a szovjet megszálló hatalom magyarországi kiszolgálója , illetve bábpártja lett. Az MDP semmilyen vonatkozásban nem lehetett független a Szovjetúnió Kommunista Pártjától. A2. A proletárdiktatúra kiépülése és müködése hazánkban 1. A kommunista hegemónia kiépítése -------------------------------- - a kisgazdapárt és a parasztpárt kongresszusain elfogadták az MDP programját - a Demokrata Néppárt és a Keresztény Nôi Tábor az egyre jobban kibontakozó vallásüldözés áldozata lett. Barankovics István és Slachta Margit emigrált. - 1949. február 1-én megelkult a Magyar Függetlenségi Népfront, amelynek tagjai a fel nem oszlatott pártok és szervezetek voltak. Az MFN már elsö kongresszusán hitet tett a szocializmus építése mellett. Megállapodtak, hogy a választásokon közös listán indulnak. Ennek értelmében az 1949-es választásokon a lakosság csak az MDP vezette népfrontlistára szavazhatott , következésképpen választásról többé nem lehetett beszélni. - Egészen 1990-ig a "választások" a következôképpen zajlottak: - a párt ( MDP ; MSZMP ) meghatározta programját - e programot átvette a párt által irányított népfront - ezek után a népfront megrendezte a választásokat, de jelölt csak az lehetett, aki azonosult a népfront programjával, tehát lényegileg a párt programjával E módszer demokráciát hazudva , kiszµrte a népképviseleti szervekbôl az ellenzéket. 2. Ćllamosítások ------------- - 1947-ben a nagybankokat és a hozzájuk kapcsolódó ipari, kereskedelmi vállalatokat államosították - 1948 februárjában az Ipari Minisztérium kommunista irányítás alá került - 1948 márciusában minden 100 fôt foglalkoztató üzemet, gyárat államosítottak - 1949. december 28-án minden 10 fônél többalkalmazottat foglalkoztaó kisipari mµhelyt, üzletet államosítottak Bevezették a tervgazdálkodási , tervutasítási rendszert, ennek értelmében a párt kezében koncentrálták a teljes gazdaságirányítást. Létrehozták az Országos Tervhivatalt, a Nehézipari Központot és az Ćllami Biztosítót. Az államosítások során a nehézipar 100%-át, a könnyµipar 75%-át államosították. Hamarosan feloszlatták a gazdasági érdekképviseleti szervezeteket is, és új, pártvezetéssel irányított szakszervezeteket hoztak létre, amelyek nem védték a munkások érdekeit. A megalakult SZOT - Szakszervezetek Országos Tanácsa - mindvégig a párthatalom hµ szekértolójának bizonyult. 3.Megfélemlítés --------------- Eszköze a fizikai és a lelki terror. 1946-ban megalakult a Magyar Ćllamrendôrség Ćllamvédelmi Osztálya , az ĆVO. 1950. január 1-én a Honvédelmi Minisztérium katonapolitikai osztályát és az ĆVO-t is magába foglaló hatóságként létrejött az Ćllamvédelmi Hatóság, az ĆVH, Péter Gábor vezetésével. A szervezet gyakorlatilag függetlenül mµködô szerv lett, amely a Rákosi- Gerô-Farkas-Révai "négyesfogat" utasításait, illetve Péter Gábor saját kezdeményezéseit hajtotta végre. Az ĆVH fizetett emberei ôrködtek a szocializmus és a marxista ideológia kizárólagosságának fenntartásán, rettegésben tartva az egész országot. Az ĆVH vizsgálati módszerei közé tartozott a fizikai és a pszichológiai kínzás. Az ĆVH az elítélteket börtönbe, internálótáborokba és munkatáborokba szállította, Recskre , a Hortobágyra. 4. Egyházüldözés ---------------- 4.1 Egyházi ellenállás a diktatúrával szemben Az MKP kezdettôl fogva gyµlölt ellenségei voltak az egyházak. Ennek okai: - A kommunista mozgalom az ateizmus kizárólagosságát hirdette. - A szovjet megszállás és a fokozódó kommunista hatalomátvétel elln az egyik leghatározottabban fellépô ember Mindszenty József hercegprímás, bíboros érsek volt. - Mindszenty püspöktársaival már a nyilas uralom elln is szót emelt. A háború után élsen tiltakozott a magyarok kitelepítése és a lakosságcsere ellen. Elítélte a polgári rend felépítése ellen dolgozó pártokat, személyeket. A '45-ös és '47-es választásokon a polgári pártok melletti állásfoglalásra buzdította a lakosságot. 4.2 Ideológiai hegemónia A KALOT, a cserkészet és kb. 1500 egyesület felosztását rendelte el Rajk László belügyminiszter 1946-ban, a SZEB utasításainak megfelelôen. 1948-ban az egyházi iskolákat államosították. A tantervekbe, tankönyvekbe beépült a marxista ideológia, bármiféle vallásos világintézeti nevelést megtiltottak. 4.3 A Mindszenty-per 1948. december 23-án koholt vádak alapján letartóztatták Mindszenty József hercegprímást. A hosszasan tartó, kínzásokkal teli vizsgálati fogság után a bíborost életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték. 4.4 Az egyházak szétzilálása A Mindszenty-per nyomán megindult a papok , szerzetesek. lelkészek megtörését célzó kampány. - Az aktívan ellenálló papság nagy részét bebörtönözték. - Lemondatták és meghurcolták Ravasz László református püspököt. - 1951-ben látványos koncepciós pert indítottak Grôsz József kalocsai érsek ellen. - A beépített emberek titkon figyelték a misére, istentiszteletre járókat. - A megfélemlített , üldözött hívôk körében Mindszenty, a rab bíboros személye a diktatúra áldozatainak jelképévé vált. Lelkierjét az ĆVH nem tudta megtörni. 5. 1949-es alkotmány -------------------- 1949. augusztus 18-án az országgyµlés elfogadta az új alkotmányt. A társadalmi fejlôdés célja a teljes egyenlôség rendszerének, a kommunizmusnak a felépítése. Ezt csak a tulajdonnal nem rendelkezô, dolgozó osztály , a munkásosztály tudja megvalósítani. A munkásosztályt a kommunista párt képviselte. 5.1 Az alkotmány megállapításai - Magyarország a munkások és dolgozó parsztok állama - Minden hatalom a dolgozó népé - A termelôeszközök társadalmi tulajdonban vannak - Köztársasági elnök helyett Elnöki Tanács áll az ország élén - A legfôbb államhatalmi szerv az országgyµlés - A társadalom vezetô ereje az MDP - Az alkotmányban felsorolás szintjén jelen voltak a szabadságjogok is. 5.2 A szabadság eszméjének meggyalázása Az alkotmány szabadságot és parlamentarizmust hirdetett, miközben az MDP minden hivatalt, minden képviseleti szervet ellenôrzése alá vont. A szocialista rendszer szabadságot, egyetértést, demokráciát színlelt és deklarált, miközben a legkeményebb diktatúra mµködött. 5.3 Közigazgatási reform - tanácsrendszer - 19 megye 5.4 Kitelepítések 5.5 Koncepciós perek Ćltalában azokat az értelmiségieket ítélték el , akik veszélyeztették a gazdasági és kultúrális egyeduralmat. A terror ellen nem jelentett védelmet a kommunista múlt és az MDP-tagság sem : - 1949 októberében kivégezték Rajk Lászlót és számos társát, a jugoszlávok részére történô kémkedés ürügyével - börtönbe zárták a baloldali szociáldemokratákat is, Marosánt, Szakasitsot - számos kommunista, a hatalmi harcban hosszabb-rövidebb idöt töltött börtönben pl. Kádár János, Losonczy Géza 6. Erôltetett iparosítás ------------------------ 6.1 Az elsö ötéves terv A terv a nehézipar egyoldalú és elsôdleges fejlesztését irányozta elô. A nehézipar fejlesztésének elsôsorban katonai céljai voltak, az ország termelése lényegében hadigazdasággá vált. Az ôrületig fokozott termelés alapja nem a mµszaki fejlesztés, hanem az emberi munka korlátlan kizsákmányolása volt. A mezôgazdaság finanszírozását és a lakosság fogyasztását a minimálisra csökkentették. 6.2 Társadalmi következmények Az iparban a munkaerôhiányt a vidékrôl városokba költöztetett emberek százezreivel kívánták megoldani. Mo. az elsôk közé tartozik a válás, az alkoholizmus, az öngyilkosság, az abortusz gyakoriságának tekintetében. 6.3 Kétes eredmények Mindezeket figyelembe véve kétes eredménynek tekinthetjük, amire a Rákosi- rendszer büszke volt: - az ipari termelés a kétszeresére nôtt - Mo. ipari-agrár ország lett, "a vas és az acél országa" - felépültek a "szocialista városok", elkészült számos nagyberuházás - a tömegközlekedés fejlesztésén túl katonai célokat is szolgált az épülô metró 6.4 A parasztság helyzete Sztálin óhajára az MDP 1948 novemberében elhatározta a mezôgazdaság gyors kollektivizálását és a kulákok elleni fellépést. 6.5 Lélekölô zsarnokság 7. A diktatúra elbizonytalanodása --------------------------------- 7.1 A párturalom mechanizmusa A párton belül a fô hatalmat a Központi Vezetôség gyakorolta, a tényleges irányítás azonban Rákosi Mátyás, Gerô Ernô és Farkas Mihály, az un. Honvédelmi Bizottság kezében volt. Bizalmukat vesztett elvtársaikat, pl. Rajkot, Kádárt az osztályharc élesedésének elméletére hivatkozva, az ĆVO segítségével távolították el. Rákosi, mint a legfôbb diktátor, személye küré óriási kultuszt szervezett. 7.2 Nagy Imre elsô miniszterelnöksége Miután meghalt Sztálin, 1953. június 12-én az MDP vezetôit Moszkvába hívták. Az MDP Központi Vezetôsége júliusban határozatot hozott az új irányelvekrôl. Ennek hatására: - csökkent a termelés túlhajszolása - új beszolgáltatási rendszer lépett életbe - több munkatábor megszµnt, számos ember kapott "közkegyelmet" - a börtönben ülô kommunisták kártérítést kaptak, megkezdôdött Rajk László rehabilitálása 1954 májusában, az MDP III. kongrasszusán a Nagy Imre vezette csoport jóváhagyta a mérsékeltebb második ötéves tervet, és megerôsítette a kollektív vezetés szükségességét. Októberben megalakult a Hazafias Népfront, amely a Rákosi-ellenes erôket kívánta tömöríteni, és fórumot biztosított a reformmozgalmaknak. 7.3 Rákosi felülkerekedik A hidegháború fokozúdása, ill. a szovjet belpolitikai változások hatására 1955 áprilisára ismét Rákosi csoportja kerekedett felül. Nagy Imrét kizárták a pártvezetésbôl és a pártból, a miniszterelnök Hegedüs András lett. Az SZKP XX. kongresszusán elmondott Hruscsov-beszéd viszont arra bátorította a sztálini vonal ellenfeleit, ill. a pártban Nagy Imre híveit, hogy fellépjenek Rákosi ellen. - Létrejött a DISZ Petôfi Köre, ahol megszólalhattak a sztálinizmust bíráló hangok - ¬róink memorandumban követelték a "hibák" kijavítását 7.4 Látszólagos változások, álreformok -------------------------------------- 1956. június 28-án Poznanban munkásfelkelés tört ki, amelyet vérbe fojtottak. A júliusi MDP KV ülésen Rákosi helyett Gerôt választották fôtitkárrá. A pártvezetésbe visszavettek számos, börtönben ült kommunistát is, így a politikai bizottságba Kádár János, Marosán Györgyöt. Hruscsov kívánságára rendezni kellett a kapcsolatokat Jugoszláviával. Ennek hatására rehabilitálták, majd október 6-án újratemették Rajk Lászlót. ???????????????????????????????????????????????????????????????????????????? ???????????????????????????????????ÇĹG ???????????????????????????????????? ???????????????????????????????????????????????????????????????????????????? ?????[pic]Çę ş [pic][pic] [pic] 1[pic] D[pic] +[pic]x2[?]x[pic]ŕ@­[pic] ŕ@­[?]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­ŕ@­[pic]ŕ@­????????????[?]< 2[?]F[?]b|[?]E«[?]EË[?]E E[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[?]ŕ<-­­đ[?]@ <-­­@ I^|[<[ń[ [[Ě[[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­ŕ@­­[?]<<- ­­đ[?]@ |Ě+xŇx˝x+x¤xŃxDxFx\xrx[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[?]ŕ@­[pic] ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[?]< r+ |x- |xtxvx|xÁx­xq xş x> xŕ@­[pic]ŕ@­ |ŕ@­[pic]ŕ@­[?]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­ŕ@­ŕ@­[pic]ŕ@­[?]< > Q xS xe xw x» x+ xŕ x x- xT xŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­ [?]< T a xö x+ x x x@ xxx*x>x[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic] ŕ@­[?]< >_xÓx!x#xAx`xfxôx+x+x[pic]ŕ@­ŕ@­[?]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ @­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[?]< +űx x9xmxˇxŞx´xx&xZx[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic] ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[?]< Zĺx+xĎxˇxEx[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[?]ŕ@­ [pic]ŕ@­[?]< E|xÁx+x+xÝxÄxÉxĘxŢx x[?]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­ŕ@­ŕ@­[pic]ŕ@­ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[?]< )x\xkxmxx- u[?]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[?]ŕ@­[pic]ŕ@­[?]ŕ@­ŕ@­[?]ŕ@­ŕ[?]<[?] < -[.x].xw.x/x±/xľ/xŻ/xë0xő0xę0xŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­ŕ@­ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­ŕ@­[pic] ŕ@­[pic]ŕ@­[?]< ę0 |1xB1xů1x+1x'2xă2x+2x?2 §2 83 [?]ŕ@­[?]ŕ@­[?]ŕ@­[?]ŕ@­[?]ŕ@­ŕ@­[pic]ŕ@­[pic] ŕ@­[pic]ŕ@­[?]ŕ@­[?]< 834 %4 '4 N4 ç4 ę4bŢ4b5bŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic] ŕ@­[?]ŕ@­[pic]<- ­­h[pic]5N5bs5bŻ5b+5bÚ5bu6b÷6b°6b[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[?]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­ŕ@­ŕ@ ­[pic]ŕ@­[pic]<- ­­h[pic]°67b%7b27b47bG7bI7b_7b¤7b[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic] ŕ@­[pic]ŕ@­[?]ŕ@­[pic]<- ­­h[pic]¤78bÉ8bŮ8bO9bR9bl9 ć9 č9 [?]ŕ@­[?]ŕ@­[?]ŕ@­ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic] ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]<- ­­h[pic]č9X:x+:x&;x(; G; >; C> \> ^> [pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­ŕ@­[pic] ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]<-­­h[pic]^>ü> ˇ> +> M@xO@ v@ - @ "A HA vA [pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[?]ŕ@­[?]ŕ@­[pic]ŕ @­[pic]ŕ@­[?]< vAĘA +A ·A #B đBx[Cx]CxxC Eu[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­ŕ@­ŕ@­[pic] ŕ@­[pic]ŕ@­ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ[?]<[?]< E:Eb[EbµEb¶Eb+E ŔE űF ÄG [pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@ ­ŕ@­ŕ@­[pic]<- ­­h[pic]ÄGÉG ĹG ĺG űF ÄG [pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ@­[pic]ŕ @­ŕ@­ŕ@­[pic]<-­­h[pic]-Ď[?]ÇCů. á@8 |u [pic]đ[?] @đ[?]đ[?]|+????????????????????????????????????????????????????????????????? ???????????????????????????????? poř¦$¸-±6©>G[?][pic][pic][?][pic][?])[?][pic]Ú[?][pic][?][pic]U[?][pic] [?][pic] |ą[?][pic]????????[?][?]G[?]YG ???????????????????????????????????????? ????????????????????????????????????????????????????????????????"*04/24/9404 /01/94G????????????????????????????????????????????????????????????????????? ???????????????????????????????????????????????????????????????????????????? ???????????????????????????????????????????????????????????????????????????? ???????????????????????????????????????????????????????????????????????????? ?????????????????????????????????????????