24.a. A nemzetközi helyzet a második világháború előtt. A háború kirobbanásának körülményei és menete a sztálingrádi csatáig. 41. Társadalmi mozgalmak Európában az első világháború után5 A háború után változások történtek a belpolitikai életben. Nyugat - Európában erősödik a demokrácia. Kisebb társadalmi feszültségek. Kelet - Európában mélyebb válság, alacsony életszínvonal, elégedetlenség. Erősödtek a jobboldali radiká- lis politikai erők. A fasizmus először Olaszországban bontakozott ki. 1921 - 22 folyamán küzdelem folyt a fegyveres fasiszta alakulatok és a munkásság között, mely a munkásság vereségével végződött. 1922. okt. 29 - én III. Viktor Emánuel kinevezi Mussolinit miniszterelnöknek. Az 1920 - as évektől létrejött a korpora- tív ( hivatásrendi ) államszervezet. Mussolini 1934 - ben létrehozta a Róma - Bécs - Budapest szö- vetséget. 1923 - ban elfoglalta a Jugoszláviának ítélt Fiumét, 1939 - ben Albániát, 1935 - 36 folyamán pedig Abesszíniát. 42. Németország helyzete 1919 - tôl5 Németországban is erôsödtek a baloldali mozgalmak. Polgári demokratikus mozgalmak, megdöntötték a császárságot. 1918. nov. 9 - én Berlinben kikiáltották a demokratikus köztársasá- got. 1918. dec. 30. Németország Kommunista Pártja. A berlini munkásságot 1919 - ben leverték. 1919 januárjában, Weimarban a hatalom a szociáldemokrata - polgári koalíció kezébe került. Németország a háború után gazdaságilag tönkrement. Nem tudja fizetni a jóvátéttelt Angliának és Franciaországnak. Ekkor hozzák létre az USA - ban a Dawes - tervet : Németországnak kölcsönöket nyújtanak. 1925 - ben a locarnói és londoni szerzôdésekben Németország elfogadta nyugati határait. A kapitalista világban általános stabilizáció ment végbe a 20 - as évektôl. Gazdasági, politikai megszilárdulás. 1929 - re túltermelés alakult ki. A termelés növekedésének megfelelôen nem növelték a munkabéreket, a vásárlóerôt. Gaz- dasági válság jött létre, melyet politikai válság követett. Az egész világra hatással volt, 1933 - ig tartott. Ahol a válság erôsebben pusztított, megerôsödtek a nyíltan diktatórikus, fasiszta módszerek. 4E24.a. A nemzetközi helyzet a második világháború elôtt. 2. A háború kirobbanásának körülményei és menete a sztálingrádi csatáig.5F 43. A fasizmus uralomra jutása Németországban5 Az általános világgazdasági válság legsúlyosabban Németorszá- got érintette. A kis - és középüzemek tönkrementek. Megnôtt az NSDAP ( náci párt ) befolyása és taglétszáma. Bá- zisa a középréteg, a finánctôkére támaszkodik. 1923 - ban puccsal át akarja venni a hatalmat Münchenben, de sikertelen. Hitlert letartóztatják. Börtönbüntetése alatt megírja a Mein Kampf ( Harcom ) címü könyvét, mely összefoglalja a náci párt programját. Élettér - elmélet : egybe kell foglalni azokat a területeket, amelyeken németek élnek, pl. Ausztria, Lengyelo. nyugati része. Az NSDAP ideológiájának fô vonásai : demokrá- cia és munkásmozgalom ellenesség, antikapitalista és szociá- lis demegógia, sovinizmus és antiszemitizmus. 1931 - ben a banktôke, az iparmágnások és a vezérkar vezetôi szövetségre léptek az NSDAP - vel ( Harzburgi Front ). 1933 - ban Hindenburg köztársasági elnök kinevezte Hitlert birodalmi kancellárrá ( január 30. ). 44. A totális fasizmus kiépítése5 1933 - ban meghalt Hindenburg köztársasági elnök. Elôtte ki- nevezte Hitlert kancellárá ( 1933. január 30. ). 1934 - tôl Hitler államfô, miniszterelnök, 1938 - tól a fegyveres erôk parancsnoka: a Führer. A nácik feloszlatták a birodalmi gyülést. 1934. február 27-én felgyújtották a birodalmi gyülés épületét, a Reichstag - ot és alaptalanul a kommunistákat vádolták. Provokáció volt, felhívta a világ figyelmét a náci pártra. A nácik korlátozták a polgári szabadságjogokat, betiltották a pártokat, feloszlatták a szakszervezeteket. Bevezették a kö- telezô munkaszolgálatot. Németország 1933 - ban kilépett a Népszövetségbôl. Megkezdte a haditermelést. 1935 - ben a Saar - vidéket Németországhoz csatolták népszavazással. Felállították a légierôt, bevezet- ték az általános hadkötelezettséget. 1936 - ban megszállta a Rajna - vidéket, felbontotta a locarnói egyezményt. 4E24.a. A nemzetközi helyzet a második világháború elôtt. 3. A háború kirobbanásának körülményei és menete a sztálingrádi csatáig.5F 45. A fasiszta agresszió megindulása5 A 20 - as években Japán hatalmi helyzete meggyöngült a Távol- Keleten. 1927 - ben a császár Tanaka tábornokot nevezte ki miniszterelnöknek, aki agresszív külpolitikát folytatott. 1931 - ben megtámadták Kínát, majd elfoglalták Mandzsúriát. A 30 - as évekre kibontakozott a japán - kínai háború. 1936 - ban hivatalos formát öltött a Berlin - Róma tengely. Németország és Japán aláírta az antikomintern paktumot, ehhez a következô évben csatlakozott Olaszország. Az egyezmény a világ újrafelosztására törekvô hatalmak összefogását célozta. Hitler 1936 - tól német ellenôrzés alá vonta Ausztria gazda- sági és politikai életét. 1938 februárjában utasította az osztrák kancellárt, Schuschnigg - et, hogy az osztrák nácik vezérét, Seiss - Inquart - ot nevezze ki belügyminiszternek. A sikertelen népszavazás után Seiss - Inquart kancellári ki- nevezését is kierôszakolták. 1938. március 13 - án kimondták Ausztria csatlakozását Németországhoz ( Anschluss ). Hitler következô célja Csehszlovákia feldarabolása volt. A Szudéta - vidékn hárommilliónyi német kisebbség élt. A Szu- détenémet Párt szabad nácipropagandát és autonóm kormányt kö- vetelt. Lengyelország és Magyarország is területi igényekkel lépett fel. 1938. szeptember 29 - én Münchenben találkozott négy kormány- fô : Chamberlain, Daladier, Mussolini, Hitler. Szept. 30 - án aláírták a müncheni szerzôdést, melyben felszólították Cseh- szlovákiát a Szudéta - vidék átadására. Lengyelország meg- szállta Teschent. Nov. 2 - án, az elsô bécsi döntés alapján Magyarországhoz csatolták a Felvidék magyar lakta részét. Cserébe Magyarország csatlakozott az antikomintern paktumhoz. 1939. március 15 - én a németek bevonultak Prágába, és Cseh- szlovákiát " Cseh - Morva Protektorátus " néven a birodalom- hoz csatolták. A magyar hadsereg elfoglalta Kárpátalját. 1939. március végén Németország megkapta Litvániától a Memel- vidéket. Ćprilis elején Olaszország megszállta Albániát. A Szovjetunió távol - keleti határait fenyegette a japán tá- madás. A kétfrontos háborútól tartva 1939. augusztus 23 - án aláírták a szovjet - német megnemtámadási egyezményt. 4E24.a. A nemzetközi helyzet a második világháború elôtt. 4. A háború kirobbanásának körülményei és menete a sztálingrádi csatáig.5F 46. A háború kirobbanása és elsô szakasza ( 1939. szeptember 1 - 1939. június 21. )5 1939. szeptember 1 - én német csapatok lépték át a lengyel határt. Két nap múlva Anglia és Franciaország háborúba bo- csátkozott Lengyelország oldalán : kitört a második világhá- ború. Németország villámháborúban legyôzte Lengyelországot. Nyugat - Lengyelországot beolvasztották a német birodalomba. A maradékot Lengyel Fôkormányzóság néven szerveztek újjá. A szovjet hadsereg szeptember 17 - én, a lengyel kapituláció elôtt bevonult Lengyelországba. A Szovjetunió barátsági szer- zôdést kötött Németországgal, rögzítették a Szovjetunió új nyugati határát. 1939 - ben a Szovjetunióhoz csatlakoztatták Észtországot, Litvániát és Lettországot. Szovjet csapatok szállták meg eze- ket az országokat. Leningrádtól 30 km - re húzódott a finn határ. A Szovjetunió területcseréjét a finnek elutasították, ezért 1939 novemberé- ben a Szovjetunió megtámadta Finnországot, 1940 márciusára gyôz. 1940 - ben Románia Besszarábia átadására kényszerült. A németek 1940 áprilisában megszállták Dániát és megtámadták Norvégiát. A németek gyôztek az angol és francia csapatok harcba szállása ellenére is. Májusban a németek megtámadták a semleges Belgiumot és Hollandiát, hogy rajtuk keresztül nyo- muljanak be Franciaországba. A francia vezetés összeomlott. A francia, angol és belga csapatokat evakuálták. A németek 1940. június 14 - én bevonultak Párizsba. Egy héttel késôbb Franciaország aláírta a fegyverszüneti egyezményt. Hitler javaslatot tett Angliának a megegyezésre. Ha Anglia elismeri Németország kontinentális uralmát, és visszaadja az elsô világháborúban után elvett német gyarmatokat, megtart- hatja a flottáját és gyarmatbirodalmát. Nem tükrözte a tény- leges erôviszonyokat. Angliában Winston Churcill lett a mi- niszterelnök, aki a németekkel való végsô leszámolás híve volt. 1940 augusztusában kezdôdött a történelembe angliai csata néven bevonuló légiháború. Októberben ért véget, a né- meteknek nem sikerült szétzúzni az angol légierôt. Hitler végleg elvetette az angliai partraszállás tervét. Olaszország a háború kirobbanásakor nem hadviselônek nyilvá- nította magát. 1940. június 11 - én megtámadta a már összeom- lás szélén álló Franciaországot. A fasiszta hatalmak ( Német- ország, Olaszország és Japán ) együttmüködésüket 1940. szept. 27 - én az ún. háromhatalmi egyezményben fonták szorosabbra. 4E24.a. A nemzetközi helyzet a második világháború elôtt. 5. A háború kirobbanásának körülményei és menete a sztálingrádi csatáig.5F 46. A háború kirobbanása és elsô szakasza ( 1939. szeptember 1 - 1939. június 21. )5 1940 szeptemberében olasz támadás indult az akkor angol part- nernek Egyiptom ellen, a támadás azonban kifulladt. A fel- ajánlott német segítséget az olaszok ekkor elutasították. Olaszország október végén megtámadta Görögországot. A görögök azonban ellentámadást indítottak, sôt Albániába is behatol- tak. A görög kormány Angliához fordult segítségért. Decemberben az egyiptomi fronton angol ellentámadás bontako- zott ki. Megsemmisítették az afrikai olasz hadsereget. 1941 februárjában Tripoliban partra szállt Rommel hadserege, és a meglepett angolokat Egyiptom határáig szorította vissza. Miután Magyarország, Szovákia és Románia csatlakozott a há- romhatalmi egyezményhez, Németország Jugoszláviát és Bulgári- át akarta megnyerni. A bolgár csatlakozást Görögországtól el- foglalandó területek ígéretével sikerült elérni. 1941. márc. 25 - én a jugoszláv kormány is aláírta a háromhatalmi egyez- ményt. Két nappal késôbb azonban Jugoszláviában katonai hata- lomátvétel buktatta meg a tengelybarát kormányt. A németek elhatározták Jugoszlávia megtámadását, és bevonták Olaszországot, Bulgáriát és Magyarországot. Az agresszió 1941. április 6 - án indult meg. Jugoszláviával 11 nap alatt végeztek. Ezután a németek behatoltak Görögországba és elfog- lalták. 47. A Szovjetunió honvédô háborúja. Fordulat a háború menetében5 1941. június 22 - én német, finn és román hadosztályok támad- ták meg a Szovjetuniót, amelyet ez váratlanul ért. A németek egyszerre három irányban támadtak. Északon Leningrá- dot, középen Moszkvát, délen a Donyec - vidéket és a Kauká- zust akarták villámháborúban, 3 hónap alatt elfoglalni ( Bar- barossa - terv ). Szeptember elején a németek elérték Lenin- grád elôterét és a hónap végén elesett Kijev. A német elôrenyomulás megtorpant Moszkva alatt. December ele- jén a szovjetek ellentámadásba lendültek és elôször arattak gyôzelemet a német hadsereg felett. Japán kelet - ázsiai vezetô szerepre törekedett. Ez a törek- vés az Egyesült Ćllamok csendes - óceáni érdekeit veszélyez- tette, ezért gazdasági fegyverekhez nyúlt ( olaj embargó ). Japán 1941. december 7 - én megtámadta a Hawaiiban lévô Pearl Harbor amerikai támaszpontot. Ez adta az utolsó lökést ahhoz, hogy az Egyesült Ćllamok fegyveresen is részt vegyen a második vilégháborúban. A fordulatot a csendes - óceáni hadmüveletekben a Midway - szigetnél 1941. június elején vívott csata hozta meg. Meg- szünt a japán tengeri fölény és megkezdôdhetett az amerikai elôrenyomulás. 4E24.a. A nemzetközi helyzet a második világháború elôtt. 6. A háború kirobbanásának körülményei és menete a sztálingrádi csatáig.5F 47. A Szovjetunió honvédô háborúja. Fordulat a háború menetében5 1941 júliusában szovjet - angol kölcsönös segélynyújtási szerzôdést írtak alá. Augusztusban Churcill és Roosevelt Atlanti Charta néven közös nyiltkozatot tett közzé Anglia és az USA politikájának alapelveirôl. 1942. január 1 - én jelent meg az Egyesült Nemzetek deklará- ciója, melyet aláírt Anglia, USA, Szovjetunió, Kina és rajtuk kívül még 22 hadviselô ország kormánya. A németek célja a keleti fronton az volt, hogy északon elfog- lalják Leningrádot, középen passzívan védekeznek és a gyôzel- met délen csikarják ki. El kell foglalni a Donyec - medencét, eljutni a Donhoz, megszerezni Sztálingrádot és birtokba venni a Kaukázust, a bakui olajmezôket. Északon a németek 1941 szeptemberében elérték a 3 milliós Le- ningrádot. Hitler a város kiéheztetése mellett döntött. A termelés ennek ellenére nem állt meg. A német támadás 1942 augusztus elején elérte Sztálingrád elô- terét. A város stratégiailag igen jelentôs ( közlekedési cso- mópont, legnagyobb ipari város ). Szeptember elejére a néme- tek elfoglalták a város déli és középsô területeinek nagy ré- szét. November elején a németek egyes helyeken már 100 m - re megközelítették a Volgát. 1942. nov. 19 - én megindult a Vörös Hadsereg ellentámadása. Néhány nap alatt 300000 katonát zártak katlanba. 1943. febr. 2 - án a bekerített Paulus tábornagy megadta magát. Februárban felszabadult Rosztov és a Kaukázus. Az észak - afrikai háború célja a Közel - Kelet megszerzése, ill. megvédése volt. 1942 ôszén Montgomery tábornok El Ala- meinnél stratégiai gyôzelmet aratott Rommel felett. 1942 novemberében az angol és amarikai csapatok partra száll- tak Marokkóban és Algériában. A németek megszállták egész Franciaországot. Afrikában a németek Tuniszig hátráltak. 1943 májusában angol - amerikai csapatok szálltak partra Tu- niszban. Megnyílt az út Szicília és Olaszország felé.