24/A A "koalíciós idők" Magyarországon (1944-47) A Moszkvában tevékenykedő kommunisták 1944 októberében tárgyalásokat kezdtek az ország jövőjéről a Magyar Bizottsággal. A szovjet forgatókönyv ekkor a polgári demokratikus átalakulást és a németek elleni küzdelem nagykoalícióját tartalmazta. Ennek szellemében közölte Molotov november közepén, hogy ideiglenes kormányt kell létrehozni, melynek elnökévé Miklós Bélát jelölték. Eközben Magyaror-szág hadszíntérré vált. A nyilas rémuralom után a szovjet hadsereg rémtettei következtek. 1944 decem-ber 2-án Szegeden megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. December közepén megala- kulta az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottsága, mely megkezdte a képviselők kiválogatá-sát. December 21-én Debrecenben összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés és másnap megalakult az Ideiglenes Nemzeti Kormány, a Moszkvában elkészített lista alapján. Magyarország hadat üzent Németországnak, majd Moszkvában aláírta a fegyverszüneti egyezményt, amelyben elismerte a trianoni határokat, s kötelezte magát 300 millió dollár jóvátétel kifizetésére. Az egyezmény betartására és a megszállt országrész ellenőrzésére létrehozott Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) ügyelt, mely a szovjet politikai érdekeket képviselte, élükön Vorosilov marsallal és a Vörös Hadsereggel. Magyaror-szág nemzetközi jogi értelemben megszállt ország volt. A SZEB - azaz a Szovjetunió - ellenőrzést gya-korolt a pártok és intézmények fölött. Utasításait a magyar kormány is köteles volt betartani. A bel- és külpolitika ellenőrzése mellett a szovjetek kezükben tartották a szellemi élet felügyeletét is. Az új rend-szer igazolóbizottságokat hozott létre, melyek megkezdték a közalkalmazottak múltjának vizsgálatát, a háborús bűnösökket pedig népbíróságok elé állították. Az ideiglenes kormány legnagyobb hatású in-tézkedése a földreform végrehajtása volt. 1945 áprilisában lehetővé vált, hogy a kormány a fővárosba költözzön. 1945 nyarától egyre időszerűbbé vált a parlamenti választás., s a novemberben megtartott első - és 1990-ig az utolsó - szabad választásokon aFüggetlen Kisgazdapárt megszerezte a szavazat-ok 57 %-át. Egyedül is kormányt alakíthatott volna, de a szovjet megszállás alatt ez fel sem merülhetett. A kommunistákat ugyanis nem lehetett kihagyni a kormányból. A belügy a kommunistáké lett. 1945 november 15-én lépett hivatalba Tildy Zoltán miniszterelnök szovjet kívánságok szerint megalakult kor-mánya. 1946 február 1-én a parlament kikiáltotta hazánk történetének második köztársaságát, amely-nek elnöke Tildy lett. 1946 márciusában megalakult a Baloldali Blokk (MKP, NPP, SZDP). A kisgazdapártot külpolitikai okok késztették meghátrálásra. A feladat tehát, hogy a kormány és az ország ne adjon ürügyet a szovjeteknek a kivonulás elhalasztására, ugyanakkor - engedmények árán, de - megőrizze a demokráciát. 1946 tavaszán Rajk László lett a belügyminiszter, aki ellentmondást nem tűrve képviselte a kommunista párt érdekeit. 1946 nyarán elviselhetetlenné vált az infláció, s megjelent a világtörténelem legnagyobb címletű bank-jegye, az egymilliárd billió pengő. A kereskedelem és a pénzforgalom összeomlott, árut csak áruért lehetett cserélni. A Szovjetuniónak érdekében állt, hogy a magyar gazdaság teljesítőképes legyen, az USA pedig visszaszolgáltatta a Magyar Nemzeti bank 1944-ben Nyugatra vitt aranykészletét. Így a magyar társadalom erőfeszítésének és a koalíciós kormányzás eredményének köszönhetően 1946 au- gusztus 1-én megszületett a forint. 1946 tavaszán egyre időszerűbbé vált a béketárgyalásokra való felkészülés. A Külügyminiszterek Tanácsa elfogadta azt a szovjet álláspontot, hogy Magyarország esetében vissza kell állítani a trianoni határokat. Az új békeszerződés (1947 február 10.), az első világháborúnál is rosszabb helyzete terem-tett, ugyanis nem biztosította a kisebbségi jogokat. A kisgazdapárton és a parasztpárton belül egyaránt megerősödtek a demokrácia hívei, akik vissza akarták szorítani a pártjaikban tevékenykedő kommunista és kommunistabarát elemeket. A kialakult politikai erőegyensúlyt azonban ismét a kommunisták javára billentette a szovjet jelenlét és az immár nyílt politikai szerepet vállaló, kommunista kézben lévő belügy, mely kirobbantotta az ún. köztársaság-ellenes összeesküvés ügyét. Több kisgazdapárti politikust letartóztattak. Megtörtént tehát a Független Kisgazdapárt felszeletelése. Ez volt a hírhedt Rákosi-féle szalámi-taktika. Végül a kommunisták elérték céljukat. Szétbomlasztották a legnagyobb parlamenti pártot, megszaba-dultak legjelentősebb politikai ellenfeleiktől, s ezzel megteremtették a lehetőségét az idő előtti választás kikényszerítésének.