24. Magyarország 1944 és 1956 között


   Mutassa be a népi demokratikus átalakulást és a kommunista
   hatalomátvételt!


Háborús veszteségek
 - 800 000 fő, kb. ugyanennyi hadifogoly
 - szövetséges légierő támadásai
    - stratégiai létesítmények (pályaudvarok, repterek) megsemmisítése
 - hatalmas pusztulás
    - elpusztul a vasútvonalak fele, az összes híd
    -  ipari  létesítmények  nagy  része,  a  többit  leszerelik   (németek,
      szovjetek)
 - jóvátétel (300 millió  $)  főként  a  SZU-nak,  elsősorban  mezőgazdasági
   termékek

Politikai helyzet a háború után
 - széthullott az államapparátus, új államhatalmi szervek
    - kommunista párt és a SZU vezetésével
 - pártok
    - FKgP (Független Kisgazda Földműves és Polgári  Párt)  -  elnök:  Tildy
      Zoltán
      - polgári demokrácia, parasztság képviselete
    - PDP (Polgári Demokrata Párt)
    - NPP (Nemzeti Paraszt Párt) - kis- és középparasztság érdekképviselete
    - SZDP (Szociáldemokrata Párt) - legrégebbi párt,  két  irányzat  (jobb,
      bal)
    - MKP (Magyar Kommunista Párt) - kis létszámú, erejét a szovjet hadsereg
      adta
      - Rákosi Mátyás, Farkas Mihály, Révai József, Nagy Imre, Vas  Zoltán,
        Gerő Ernő, Kádár János, Apró Antal, Rajk László
      - cél a hatalom korlátozás nélküli megragadása, a proletárdiktatúra
      - eszköz: fizikai és lelki megfélemlítés

Ideiglenes államhatalom
 - nem választások útján jött létre
 - előzménye a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front (Szeged, 1944. december)
    - antifasiszta gyűjtőszervezet, náci és nyilasellenes
    - háborús bűnösök bíróság elé állítása
    - államosítás, iparosítás, földreform - kommunista nyomás
 - ideiglenes nemzetgyűlés jön létre
    - kommunista többség
    - ideiglenes kormány elnöke: Dálnoki Miklós Béla
    - háborús bűnösök megbüntetése, fasizmus felszámolása
 - államhatalom első intézkedései (1945)
    - közigazgatás átszervezése
    - közéleti szereplőknek igazoló bizottságok előtt kell megjelenniük
      - szovjet befolyás, népellenes cselekedetek vizsgálata
    - népbíróságok létrehozása a háborús bűnösök megbüntetésére
      - 59 ezer per, 189 kivégzés, pl.  Imrédy,  Bárdossy,  Sztójay,  Jány,
        Szálasi
    - rendőrség és hadsereg
      -  50  ezer  fős  sereget  akartak  Németország  ellen,  de   Sztálin
        bizalmatlan
      - a rendőrség kommunista vezetés alatt szerveződik
    - földreform (1945) - Nagy Imre dolgozza ki
      - kisajátítanak minden 1000 hold feletti birtokot, utána szétosztják
      -  megszűnik  a  nagy  és   középbirtok,   meghatározóvá   válik   az
        életképtelen kisbirtok
    - új választói törvény: általános és titkos választójog
      - 1945. nov. demokratikus választások
         - FKgP (54%), MKP (16,9%), SZDP (17,4%) - elnök: Tildy Zoltán
         - belügyi, közlekedési, népjóléti tárcák a kommunistáké
    - köztársaság kikiáltása, szovjet nyomásra nem lett királyság
      -  köztársasági  elnök   jogkörét   leszűkítették   -   reprezentatív
        feladatkör
    - pénzreform (1946. aug. 1.): megjelenik a forint
      - előtte a legnagyobb címletű bankó: 1021 pengős


A kommunista diktatúra kiépítése

 - belügyminiszter Rajk László, "szalámi-taktika"
    - baloldali blokk létrehozása: MKP, SZDP, NPP, FKgP (baloldala)
 - koncepciós perek
    - letartóztatják Kovács Bélát mentelmi joga ellenére
 -  1946/VII.  törvénycikk:  a  demokratikus  államrend  és  a   köztársaság
   büntetőjogi védelméről
    - lényege: a rendőrség eltávolíthatja a politikai ellenfeleket
    - Nagy Ferenc miniszterelnök és  Varga  Béla  házelnök  Svájcba  emigrál
      tiltakozásként
 - katolikus egyletek elleni fellépés,  erőszakos  fellépés  a  Kisgazdapárt
   ellen
    - 1947-re a Kisgazdapárt centrumát rendőri eszközökkel szétverik
 - Dinnyés Lajos a miniszterelnök (baloldali kisgazda)
    - Marsall-segély elutasítása szovjet nyomásra (függőséget jelentene)
    - hároméves terv elfogadása: önerőre épít, cél az 1938-as szint elérése
    - 1946 ÁVO (Államvédelmi Osztály) felállítása
    -  1950  ÁVH  (Államvédelmi  Hivatal)  az  ÁVO-ból   és   a   honvédelmi
      minisztériumból




A "kékcédulás választások"

 - új választójogi törvény: a baloldali blokk egy listán indul
 - 1947. augusztus 31. - az utolsó szabad választások
    - MKP nyeri 22%-kal
    - SZDP 15%,  FKGP 15%,   NPP 8,3%
    - a koalíció abszolút többséget szerez a parlamentben
      - MKP a vezető, a koalíció csak a demokrácia látszata
 - választási csalásokra később derül fény
    - a lakóhelyen kívül kék cédulán lehetett leadni a szavazatot
    - az MKP szervezésében fiatalok faluról-falura járva szavaztak a kék
      cédulákon
    - az eredményeket nem semmisítik meg
 - az önálló pártok megszűnése
    - 1948 jún. az MKP és az SZDP fuzionál a kommunista program alapján
      - új név: Magyar Dolgozók Pártja
      - elnök: Szakasits Árpád, vezetők az egykori MKP-ból (Rákosi, Gerő,
        Farkas, stb.)
    - FKGP és NPP elfogadják az MDP programját
    - demokratikus és polgári pártok feloszlatása
    - a fel nem oszlatott pártokból megalakul a Magyar Függetlenségi
      Népfront


Választások 1990-ig

 - MDP (később MSZMP) meghatározza a pártprogramot, amelyet a Népfront
   átvesz
 - a párt ellenőrzése alatt a Népfront jelölteket állít
    - eleinte egy, később két jelölt azonos programmal - a demokrácia
      látszata
    - ellenzéki jelöltek nincsenek
 - a szavazáson kötelező a részvétel