24. tétel
                   Az 1956-os forradalom és szabadságharc







Előzmények

 - 1956. 02. SZKP 20. kongresszusa - Hruscsov szakít a sztálini politikával
   Rákosinak távoznia kell, helyette Gerő Ernő
 - 1956. 10. Magyar kormányküldöttség  Belgrádban  (normalizálni  a  magyar-
   jugoszláv kapcsolatot)
 -   Lengyelország   -   Wladislaw   Gomulka   reformjai,    függetlenedési,
   demokratizálási törekvések
   1956. 10. 23. szolidaritási tüntetést szerveznek  az  egyetemisták  és  a
   Petőfi Kör




A forradalom

 -  Követeléseik:  16  pont  (politikai,  gazdasági   függetlenség,   szabad
   választások,    sajtószabadság,    Kossuth-címer,     nemzeti     ünnepek
   visszaállítása
Előbb betiltották, majd engedélyezték a tüntetést(bizonytalanság
Tömegmegmozdulások: Petőfi-szobor(Bem-szobor(Parlament  (Nagy  Imre  csitító
beszéde)(ledöntötték a Sztálin-szobrot(megostromolták a Rádió épületét
1956. 10. 23. éjszaka MDP Központi Vezetőségének ülése
    - Nagy Imre a kormány élén, de Gerő marad a párt élén
    - Szovjet csapatok segítségül hívása
Napokon át véres utcai harcok (10. 25. Kossuth téri vérfürdő - a  háztetőről
belelőttek a békés tüntetőkbe)
Forradalmi bizottságok és munkástanácsok alakultak országszerte.
Kétféle konszolidálási kísérlet: vagy véres  leverés,  vagy  engedmények  és
kompromisszumok.
A probléma az, hogy a két lehetőséget Nagy Imre egyszerre akarta  alkalmazni
(kiadta a statáriális rendeleteket, de felfüggesztette őket.
1956. 10. 25. Gerő helyett Kádár
1956. 10. 28. Nagy Imre elrendelte  a  tűzszünetet,  a  forradalmat  nemzeti
demokratikus mozgalomnak nyilvánítja, ÁVH megszüntetése.
MDP ( Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP)
Folytak a fegyveres összecsapások: 10. 30. Köztársaság  téren  meglincselték
a pártház védőit
1956.  10.  30.  szovjet  nyilatkozat  a  forradalom  elismeréséről   és   a
csapatkivonásról.
Ekkor még úgy tűnt, hogy Nagy Imréék konszolidálni tudják a helyzetet




A szovjet intervenció és a szabadságharc

1956. 10. 29.  szuezi  válság:  a  világ  le  van  foglalva,  Szu  nyugodtan
foglalkozhat Mo-gal
1956. 11. 01. Nagy Imre bejelentette  a  Varsói  Szerződés  felmondását,  és
kinyilvánította a semlegességet. Kádár Jánost és Münnich Ferencet  Moszkvába
viszik
1956. 11. 03. Szakminiszterek nélküli kormány alakul Nagy Imre vezetésével
1956. 11. 03. szovjetek letartóztatják  Maléter  Pált,  aki  tárgyalni  megy
Tökölre
1956. 11. 04. Megkezdődik a szovjet csapatok beözönlése
Nagy Imre bejelentette, hogy  szovjet  támadás  indult  a  törvényes  magyar
kormány megdöntésére. Bemenekülnek a jugoszláv nagykövetségre
Kádár bejelentette Szolnokon, hogy megalakult  a  Forradalmi  Munkás-Paraszt
Kormány
1956. 11. 07. Vége a fegyveres harcoknak, Kádár bevonul Budapestre
Nagy Imre nem volt hajlandó elismerni a Kádár-kormányt
1956. 11. 12. Dobi István (Elnöki Tanács) leváltja a Nagy Imre-kormányt
1956. 11. 22. Nagy Imréék elhagyják a követséget, sértetlenség  fejében,  de
a szovjetek elviszik, és Romániába szállítják őket.
Az ellenállás legfontosabb  elemei:  Nagy-Budapesti  Központi  Munkástanács,
Magyar Értelmiség  Forradalmi  Tanácsa,  Magyar  Demokratikus  Függetlenségi
Mozgalom, Írószövetség.
1956. 12-től vére megtorlások, statáriális  rendeletek,  bebörtönzések  (25-
26e), internálások (13e), kivégzések (300)
Disszidensek - Nyugat-Európa, USA (bűntudat), Kanada, Ausztrália
Kádár-kormány intézkedései: se nem Rákosi, se nem Nagy Imre
A  forradalom  ellenforradalommá  minősítése.   Négy   ok:   Rákosi   bűnei,
imperialista összeesküvés, Nagy Imre árulása, külső és belső reakció
1958. 06.  15.  Nagy  Imre-per:  Nagy  Imre,  Gimes  Miklós,  Maléter  Pált,
Szilágyi Józsefet kivégezték, Losonczy Géza  titokzatos  körülmények  között
meghalt a börtönben.
1963. ENSZ levette napirendjéről a "magyar kérdést", U Thant  Magyarországra
látogatott.