24. tétel A proletár diktatúra kiépülése Magyarországon 1944 végén még folytak a harcok. Az ország egy része felszabadult a német megszállás alól. A polgári pártok készültek a háború utáni polgári demokratikus Magyarország kiépítésére. 1944 december 3-ám megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front a Kisgazda Párt, a Kommunista Párt, a Polgári Demokratikus Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a szakszervezetek részvételével. Céljuk a demokrácia megteremtése és a fasizmus kiirtása volt. A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt (FKgP) biztosítani kívánta a demokráciát, mindenféle diktatúrával szemben állt. Elsősorban a parasztságot kívánta megnyerni. Elnöke Tildy Zoltán volt. A Nemzeti Parasztpárt (NPP) a kis- és középparasztság, valamint a szegényparasztság tömegeit kívánta megnyerni. Céljuk a parasztság gazdasági, kulturális felemelése, és a földreform. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) két irányzatra bomlott: a jobb oldal nyugati típusú politikát folytatott. A bal oldal a szocialista állam megteremtését akarta a kommunistákkal. A Magyar Kommunista Párt (MKP) Marx, Engels, Lenin és Sztálin tanait követő munkáspárt. Célja a demokratikus Magyarország megteremtése, harc a kommunizmusért, a szocializmusért, egypártrendszerű proletárállam felépítése. Vezető politikusa Rákosi Mátyás volt. A Polgári Demokrata Párt az értelmiséget kívánta képviselni. Vezető politikusai Szent-Iványi Sándort, Supka Géza volt. 1944 december 21-én megalakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés Debrecenben. 1944 december 22-én megalakult az Ideiglenes kormány. 1945 január 20-án fegyverszünet, melyben a trianoni határokat kellett visszaállítani, 300 millió jóvátételt kellett fizetni. 200 milliót a Szovjetuniónak, 30 milliót a cseheknek és 70 milliót Jugoszláviának. A szövetséges ellenőrző bizottság gyakorolja a fő hatalmat (SZEB), ez a szovjet megszállást jelenti. 1945-ben a legfontosabb feladat az újjáépítés, a hatalmas gazdasági kár helyreállítása, az élet megindítása volt. Átszervezték a közigazgatást. Igazoló bizottságok jöttek létre, hogy nem követtek-e el háborús bűnöket. Népbizottságokat állítottak fel. A rendőrség és a hadsereg megszervezése szovjet ellenőrzésre és nyomásra alakult meg. 1945-ben kiadják a földreformról szóló törvényt Nagy Imre által. 1000 hold felett kisajátítják a földbirtokot, a háborús bűnösök földjét elkobozzák. 1945 novemberében választás zajlott le. Koalíciós kormány alakult, ráadásul a SZEB beleszól. A belügyi tárcát és a közlekedési tárcát a kommunisták kapták meg. A kommunisták vezetésével megalakul a gazdasági főtanács. A kormányfő Tildy Zoltán lesz. 1946 márciusában megalakul a Baloldali Blokk (szociáldemokrata, kommunista és a parasztpárt összefogása). Fő feladatuk a földreform védelme, közigazgatás megtisztítása. Igazi céljuk azonban a kisgazdák lejáratása, kiszorítása a hatalomból. Szalámi taktika: a Kisgazda Párt felszeletelése. 1946-ban államosították a szénbányákat és az erőműveket. megalakul a "B" lista, melyen azok szerepelnek, akik szülei "rossz " politikai úton jártak. 1946 tavaszán Rajk László belügyminiszter felszámolja a társadalmi egyesületeket. 1946 augusztusában bevezetik a forintot az infláció letörése miatt. A kisgazdák külpolitikai okok miatt meghátrálnak a kommunistákkal szemben. 1946-ban indul meg a németek kitelepítése. A pártok kísérletet tettek a kommunizmus visszaszorítására. A kisgazda és szociáldemokrata párton belül vissza akarták szorítani a pártjaikban tevékenykedő kommunistákat, kommunista barát képviselőket. 1946-ban Kovács Béla kisgazdapárti politikust a nyílt utcán elrabolják, és a Szovjetunióba viszik. 1947-ben Nagy Ferencet lemondatták. 1947-ben új választásokat írnak ki új választótörvény alapján. Eredmények: MKP 22,3 %, SZDP 15,1%, FKP 14,95%. A választási csalások árán is csak ennyi szavazatot tudtak összegyűjteni. Ezt a választást Kékcédulás választásnak nevezzük. A következő hónapokban a kommunista vezetők a parlamentális demokrácia felszámolására törekedtek. 1947-49-ig államosítások. Következményei: a nehézipar 100%-án az állam kezébe kerül. Megindult a tervgazdálkodás. Mindenhol a párt bizalmi emberei vannak. 1948-ban a Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesülésével jön létre a Magyar Dolgozók Pártja. 3 lépésben valósult meg az egypártrendszer. 1., a kisgazdákra és a parasztpártiakra rákényszerítik a kommunisták programját. 2., Létrehoznak egy népfrontot, ahol látszólag több párt van, vezetőik a kommunisták. 3., A többi polgári párt vezetői vagy emigrálnak, vagy lecsukják őket. 1948-ban államosítják az iskolákat. Marx, Engels, Lenin és Sztálin ideológiáján nevelnek. 1948 decemberében Mindszenty József hercegprímást letartóztatják. Ő volt a katolikus egyház feje. 6 évre börtönbe került. Szabadulása után 15 évet az Amerikai Nagykövetségen töltött. Egyházüldözés indult meg. Külpolitika: a hidegháború kiéleződik. Koncepciós perek megkezdődnek. 1949-ben volt a Rajk-per. A Rajk-pert még számos más per követi. 850 ezer embert ítélnek el így. 1949 augusztus 18-án adják ki a Népköztársaság új Alkotmányát. 20-ára tették, hogy Szent István ünnepe helyett ezt ünnepeljék. Megindulnak a kitelepítések, Recsken és Hortobágyon hoznak létre internáló táborokat. Az új rendszer megszilárdult. Eszköze a megfélemlítés volt. Egyoldalú iparosítás folyt, amely súlyos torzulásokhoz vezetett a gazdasági életben. Munkaverseny, sztahanovista mozgalom folyt. Erőszakos szövetkezeteket hoztak létre, kollektivizáltak a mezőgazdaságban, felléptek a kulákok ellen. A szakszervezet és a párt egy volt. A szakszervezet nem töltött be érdekvédelmi szerepet. A mezőgazdaságot háttérbe szorították, a lakossági fogyasztást csökkentették. 1950-ben létrejött az Államvédelmi hatóság, az ÁVH, később ÁVO. Bírósági ítélet nélkül bárkit internáló táborba küldhettek. Az életszínvonal 1949 és 1952 között 20%-kal csökkent. A kultúrát és a tudományt kisajátították. Kialakult a személyi kultusz. 1952-ben Rákosi Mátyás lesz a miniszterelnök. 1953-ban kiéleződik a politikai helyzet. Nőtt az elégedetlenség. 1953-ban Sztálin meghalt. Ez elindított változásokat a Szovjetunióban és itthon.