23.b. Mutassa be a reneszánsz képzőművészet jellemző stílusát!



       A gazdasági és társadalmi fejlődés lehetővé tette még a feu-
       dalizmus keretein belül egy új osztálynak, a polgárságnak a
       megszületését és fokozatos megerősödését. Legkorábban Észak-
       -Itáliában indult meg ez a folyamat. A városi polgárságnak
       sok esetben sikerült leráznia a feudalizmus bilincseit, a
       városok ezután fokozatosan erős városállamokká szerveződtek.
       Az olasz városállamok meggazdagodott, saját sorsát, államát
       irányítani tudó, saját lehetőségének büszke tudatára ébredt
       polgárság, vagyona birtokában szabadon akarta élvezni az é-
       letet, és boldogan fedezte fel újra mindazt, amit a termé-
       szet és a művészet nyújthat neki. A kapitalizálódó polgár-
       ság feltámasztotta a antisztikus kultúrát.

       A reneszánsz az európai fejlôdés egy egész korszakát és a
       müvészetek ugyanazon korszakát jellemzô egyetemes stílusát
       jelölô történeti kategória.

       Ez az új polgári müveltség magatartási stílusa és hamarosan
       a nemzeti kereteket lépte át és közkinccsé lett Európa többi
       országai polgárságának is, de a társadalmi határokon is túl-
       nôve más osztályoknak is sajátja lett.

       A humanizmus a reneszánsz szerves része, de annál szükebb fo-
       galom. Elsôsorban a reneszánsz polgárság világi ideológiáját
       jelenti. Mivel ez szorosan összefonódott a klasszikus ókori
       birodalom újra felfedezett értékeinek kultúrájával, a huma-
       nizmus jelent bizonyos klasszikus irodalmi müveltséget, tu-
       dós magatartást is. A humanizmus mindenek elôtt az egyéniség
       sokoldalú kifejlesztését, az ember harmónikus kimüvelését
       hirdette meg programjában.

       A képzômüvészet vált az új gondolati és érzelmi tartalmak
       hordozójává. A középkori müvészet személytelensége után meg-
       jelentek az önálló arculatú, összetéveszthetetlen müvésze-
       gyéniségek. A középkorból örökölt hagyományos, bibliai témá-
       kat újszerü, világi szellemben dolgozták fel a festôk, de e-
       mellett mind nagyobb szerepet kaptak az antik mitológia té-
       mái.

       Az élethübb ábrázolás érdekében elmélyülten tanulmányozták
       az anatómiát, s legnagyobb diadaluknak a perspektíva elmé-
       letének felfedezését tekintették. A szobrokról lehullott a
       lepel. A festményeken az alakok szabadon mozognak, tér van
       közöttük, a kompozíció harmónikus, megmutatják az emberi
       test szépségét.