XXIII. Ismertesse a nemzetközi viszonyok alakulását 1945-1956 között! A világháború után: A második világháború nemcsak méreteiben, de hatásában is sokkal nagyobb volt az elsőnél. A vesztes tengelyhatalmak (Németország, Olaszország, Japán) kiszorultak a nemzetközi politikából. A győztes szövetségesek közül Nagy-Britannia visszasüllyedt középhatalommá, s csupán két nagyhatalom maradt, az Egyesült Államok és Szovjetunió. Bomlásnak indult a gyarmati rendszer, és új, független államok sora alakult. Tehát nemcsak Európa, de az egész világ térképét át kellett rajzolni. Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ): A két világháború között a békét a genfi székhelyű Népszövetségnek kellett volna fenn tartania. Azonban - hiszen kitört a második világháború - ennek a célnak nem tudott megfelelni. Így felmerült egy újabb, az eddiginél átfogóbb szervezet létrehozása. 1944 augusztusában Washington közelében, Dumbarton Oaks-ban, ült össze az Egyesült Nemzetek Szervezetét előkészítő tanácskozás, melyen 4 győztes hatalom vett részt: Egyesült Államok, Szovjetunió, Nagy-Britannia, Kína. Franciaország azért nem, mert ekkor még német megszállás alatt volt. Itt dolgozták ki az ENSZ alapelveit. Ezután 1945 áprilisától júniusig tanácskozott az ENSZ San Franciscóba összehívott konferenciája, és 1945. Június 26-án mintegy 50 ország aláírta az ENSZ alapokmányát. A szervezet célja a világbéke fenntartása, az emberei jogok védelme, és valamennyi nép egyenjogúságának biztosítása. Akik aláírták, beleegyeztek abba, hogy diplomáciai úton biztosítják a békét. Időnként azonban katonailag is fel kellett lépniük már: Jugoszlávia. De az ENSZ más országok belügyeibe nem avatkozhat bele. Az ENSZ székhelye New York. A szervezet 2 legfontosabb szerve a Közgyűlés és a Biztonsági Tanács. A közgyűlés évente legalább egyszer összeül. Határozatokat hoznak, melyek nem kötelező érvényűek, azonban a legtöbb tagország betartja azokat. A Biztonsági Tanács évente többször is ülésezhet. Öt állandó (USA, Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína) és hat választott tagja van (2 évenként cserélődnek). Az öt állandó tagnak vétójoga van. Tehát ha már csak az egyik nemet mond, akkor a döntés nemleges. Több szakosított szervezet létezik az ENSZ-en belül: UNESCO (Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezet), FAO (Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet), WHO (Egészségügyi Szervezet) IMF (Nemzetközi Valutaalap). Világbank. Az ENSZ-et egy titkárság irányítja, melyet a mindenkori Főtitkár irányít. Költségvetését a tagállamok teremtik elő. A legtöbbet a leggazdagabb ország fizet, tehát az Egyesült Államok. A két igazi győztes: Amerikai Egyesült Államok: Veszteségei és kárai ellenére hatalmas gazdasági fölénnyel került ki a háborúból. Az amerikai ipar ugyanis kihasználta a háborús konjunktúrát, és így az amerikai gazdaságon szinte alig látszott az, hogy világháború zajlik. Így a fogyasztást nem kellett visszavonni a háború alatt sem, ami egyedülálló volt. A háború után gyors életszínvonal növekedés figyelhető meg. Az egy főre eső nemzeti jövedelem (GDP) 550$-ról 1300$-ra növekedett. Alacsony volt a munkanélküliség, és kezdett kialakulni a fogyasztói társadalom. Azaz terjedt a TV, a rádió, az autó, a mosógép. Az Egyesült Államoknak volt a legnagyobb flottája, és a világtermelés 50%-át, továbbá a világexport 1/3-dát ő adta. 1945-től Truman lett az elnök. Ő intézkedések sorával kívánta elérni, hogy az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező rétegek életszínvonala javuljon. Ezen kívül próbálta az indiánok és a sötétbőrűek helyzetét is javítani. Ekkor egészítették ki az amerikai alkotmányt is: egy elnököt csak kétszer lehet megválasztani, tehát az elnöki megbízatás csak kétszer 4évre szólhat maximum. Tehát USA gazdaságilag, katonailag, és politikailag is győztesen került ki a világháborúból. 1945-49 között még az atombomba egyedüli birtokosa. Erre építették védelmi taktikájukat is. Szovjetunió: Csak katonai és politikai tekintetben nevezhető igazán győztesnek. Ugyanis hatalmas anyagi és emberveszteségeket szenvedve vált a világ második legerősebb hatalmává. A szovjet terjeszkedési törekvéseket szentesítette a győzelem. Az Európa szívéig hatoló 12 milliós Vörös Hadsereget fegyverben tartó Szovjetunió vált a kontinens legerősebb hatalmává. De a katonai óriás gazdaságilag nyomorúságos helyzetben volt. 1945-ben a szovjetek a nyugatiak értésére adták, hogy az általa megszállt országokban egyedül rá tartozik a békefeltételek megszabása. Így 1945-46 fordulóján a Szovjetunió erőteljesebb politizálásra sarkallta a közép- és kelet-európai országokban tevékenykedő kommunista pártokat. A nürnbergi per: 1945-ben egyre erőteljesebben követelték a háborús bűnösök felelősségre vonását. Így 1945. november és 1946. október között sor került a nürnbergi perre. A város azért volt fontos, mert az volt a nácik fontos városa. Jó néhány főbűnös elmenekült, meghalt, öngyilkos lett. Azonban még így is 22 náci főbűnöst állítottak bíróság elé (Keitel, Ribbentrop, Göring), akik közül 12 embert halálraítéltek. Ebből 10-et fel is akasztottak. Ezután a holttesteket Auschwitzba vitték, ahol is elégették azokat. 1946-ban a japán bűnösöket is felelősségre vonták. Hidegháború: 1945 után egyre nyilvánvalóbba vált a két nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok szembenállása. Európában két hatalmi érdekszféra jött létre 1945-47 között. Az egyik a keleten lévő szocialista blokk. Itt találhatóak azok az országok, melyet a Szovjetunió szállt meg. A másik a nyugati kapitalista országok, melyek az USA legfőbb szövetségesei voltak. Így Európa fokozatosan kettéosztódott. A hidegháború elnevezés a Szovjetunió és az Egyesül Államok fokozatos elhidegülését jelenti egymástól. Kezdetét az 1946. március 5-én elhangzott Churchill fultoni beszédétől számítják. Itt már mint magánember tartott beszédet. Kemény szavakkal illette Szovjetuniót, és ő használta először a vasfüggöny elnevezést. "A Szovjetunió totális diktatúra olyan, mint a náciké" Agresszívnek és terjeszkedőnek titulálta a szovjeteket, és azt mondta, hogy a "sztálini politika gátolja az angolszászok és a szovjetek közötti kapcsolatot". Truman elnök 1947. március 12.-i kongresszusi beszédében fogalmazta meg az USA külpolitikáját. Ezt Truman-elvnek nevezzük. I. Tétel: a feltartóztatás elve. Azaz a szovjet terjeszkedés feltartóztatása. Elejét kell venni a további terjeszkedésnek politikai, gazdasági és katonai szempontból is. Ugyanis a szovjetek veszélyeztetik a szabad világot, a világbékét, a polgári demokráciákat. II. Tétel: a dominó elv. Azaz meg kel akadályozni a kommunisták hatalom átvételét a polgári demokratikus országokban. Ugyanis ha egy ilyen országban bekövetkezik a változás, akkor lehet, hogy a környező országokban is a kommunisták kerülnének a hatalomra. Az Egyesült Államok határozott fellépésének szerepe volt abban, hogy 1947 tavaszán Franciaországban, Olaszországban, majd a Benelux államokban sorra kiszorították a kommunista pártokat az addigi nagykoalíciókból. A szovjetek és az amerikaiak is kettéosztották a világot. Truman szerint az egyik csoport a demokrácia, a polgári demokratikus országok, ahol érvényesülnek a szabadságjogok, az emberi jogok. Ezzel szemben áll a kommunista diktatúra, azaz Szovjetunió. Ahol terror és agresszió uralkodik. 1947-ben, Szovjetunióban megalakult a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája, a Kominform. Ez a szervezet adta közre a Sztálin- Zsdanov két tábor elméletet. Szerintük a világ két táborra osztható. Az egyik tábor az imperialista (kapitalista), melynek fő vezetője az Egyesült Államok. A népek kizsákmányolója, a szocializmus ellenfele. Minden rosszat elmondtak róla. Míg a másik tábor, a béketábor, az antiimperialista, a Szovjetunió vezetésével, akik a haladás a jólét megtestesítői. 1949-ben létrejött a KGST, mely gazdasági szervezet a szocialista országok között. Ez azt jelentette, hogy a kis országok kereskednek a Szovjetunióval! Párizsi békekonferencia: 1946 áprilisában, Párizsban megkezdődött a 21 győztes ország részvételével a béke előkészítő értekezlet. 1947. február 10-én Párizsban a vesztes országok aláírták a békeszerződést: Románia, Bulgária, Magyarország, Finnország, Olaszország. Gyöngyösi János külügy-miniszter írta alá magyar részről. Magyarország nagyjából a trianoni határokat kapta vissza. Azonban még 3 falut elcsatoltak tőlünk Szlovákiához, hogy Pozsonynak nagyobb területe legyen. Magyarországnak 300millió$ jóvátételt kellett fizetnie. Továbbá a szovjet csapatok magyar területeken maradhattak, azzal az indokkal, hogy csak így tudják az Ausztriában állomásozó szovjet csapatokat ellátni. Marshall-segély: 1947 júniusában hirdette ki George Marshall az Egyesült Államok külügyminisztere a bostoni Harvard egyetemen. Lényege, az európai gazdaság talpra állítása segélyekkel. Más néven ez az Európai Újjáépítési Program. Az első tárgyalásokon még Szovjetunió is részt vett, azonban egyre inkább eltávolodott a programtól. Az 1947 júliusában, Párizsban megrendezett konferencián már nem is volt jelen. 16 ország képviselője azonban jelen volt, akik megvitatták a tervvel kapcsolatos kérdéseket. Kezdetben még a segély egész Európát érintette volna, azonban a Szovjetunió kiválásával a kelet-európai országok sem kaptak a pénzből. Így 16 ország azonban összesen 16milliárd$ segélyt kapott. Nagy szerepe van ennek a pénznek abban, hogy még ma is jóval fejlettebbek a nyugati országok. A pénz elosztása: Nagy- Britannia 23%, Franciaország 20%, Olaszország 10%, Német megszállási zónák 10%. A többit más nyugati országok kapták meg. Németország: A második világháború után Németország romokban hevert. 7 millió lakosa vesztette életét. A négy nagy győztes hatalom megszállási övezetekre osztotta az országot: Angol-zóna (Észak-nyugat), Francia-zóna (Dél-nyugat), Amerikai zóna (Középső, és Dél. Délkeleti rész), Szovjetunió (Keleti). Még Berlint is négyfelé osztották. A szövetségesek által megszállt területek irányítása a Szövetségesek Ellenőrző Tanácsának (SZET) volt a feladata. De mindegyik megszálló hatalom külön intézte az ő területének ügyeit. 1947-ben egyesült az amerikai és az angol zóna, így létrejött bizónia. Ehhez 1948- ban csatlakozott a Francia-terület is, és létrejött a trizónia. Egyre látszott az ellentét a nyugati államok és a Szovjetunió között. A nyugatiak a trizóniának ezután adtak a Marshall-segélyből, majd a gazdaság talpra állításának érdekében valutareformot hajtottak végre. Erre válaszol, és a szovjet-angolszász ellentétek elmérgesedése miatt, a szovjetek blokád alá vonták Berlint. Elzártak minden szárazföldi utat. Ezt nevezzük berlini válságnak. A nyugatiak azonban légihidat létesíttet az elzárt területek között, és így 11 hónapon át ezen keresztül látták el a várost élelemmel, és fűtőanyaggal. Több mint 2 millió tonna árut juttattak így Nyugat- Berlinbe. De mivel látták, hogy semmi értelme az egésznek, így 1949-ben kölcsönösen feloldották a blokádot. Németország kettéválása felgyorsult. 1949-ben létrejött az NSZK, azaz a Német Szövetségi Köztársaság a nyugati területeken. A keleti területeken pedig létrejött az NDK, azaz a Német Demokratikus Köztársaság, mely szovjet ellenőrzés alatt állt, és cseppet sem volt demokratikus. Németországgal együtt Berlint is kettéosztották. NSZK-ban, 1949-ben választásokat tartottak. A Kereszténydemokrata és a Keresztény-szociális Unió nyert, második a Szociáldemokrata, harmadik pedig a Szabaddemokrata Párt lett. A kancellár Adenauer lett, aki koalíciós kormányt alakított. Ezután megválasztották a köztársaság elnökét, és eldöntötték, hogy az ideiglenes főváros Bonn lesz. Majd elkezdték kiépíteni a piacgazdaságot. Majd az 1950-es évek elején az NSZK visszakapta szuverenitását. Később, 1961-ben építették fel a híres berlini-falat. Jugoszlávia: A második világháború idején és után, a Joszip Broz Tito vezette partizánmozgalom harcolt a megszállókkal szemben. Azonban nemcsak a németek és a szövetségeseik ellen harcoltak, hanem véres öldöklést folytattak egymást közt a szerbek, horvátok és bosnyákok is. A vérengzést tökéletesen bemutatja, hogy közel 30-40 ezer magyar civilt öltek meg a Vajdaság területén, pusztán azért mert magyarok. Tito volt a Jugoszláv Kommunista Párt vezére (JKP), és 1945-ben tartott választáson több mint 90%-ot kaptak. Így létrejöhetett az egypártrendszer. Ezután kikiáltották a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságot. Tito vad Nyugat-ellenes politikába kezdett, de túl nagy önállóságot engedett meg magának, s ez egyre jobban bosszantotta Sztálint. 1948-ban Sztálin elérkezettnek látta az időt Tito megrendszabályozására. Tito egy balkáni és Duna menti népek föderációjában gondolkodott, melyet Sztálin azonban határozottan elutasított. 1948-ban a Kominform élesen elítélte a jugoszláv kommunisták politikáját, majd Sztálin 1949-ben kizárta Jugoszláviát a Kominformból. NATO és a Varsói Szerződés: 1949-ben alakult meg a NATO, azaz az Észak-atlanti Szerződés Szervezete. 12 ország írta alá, Benelux államok, Dánia, Norvégia, Izland, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Portugália, USA és Kanada. "Bármely tagország elleni fegyveres támadást, valamennyiük elleni támadásnak tekintik". Tehát kölcsönös védelmi, és katonai segítségnyújtási kötelezettsége van a tagországoknak. 1999-től Magyarország is a tagja. 1955-ben alakult meg a Varsói Szerződés. Ezt a Szovjetunió hozta létre, ugyanis úgy látták, hogy a NATO egy olyan katonai szervezet, mely háborúkat robbant ki, és veszélyes Szovjetunióra. Tehát a NATO-val állt szemben. A Varsói szerződés a szocialista országok katonai szervezete. Az aláíró országok (Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, NDK, Románia, Szovjetunió) kötelezték magukat, hogy kölcsönös katonai segítségben részesítik egymást, haderőiket közös parancsnokság alá helyezik, melynek élén szovjet főparancsnok áll. Ázsia: A második világháború alatt megerősödött a függetlenné válni akaró India helyzete. Nagy-Britannia és India között 1946-ban újra megkezdődtek a függetlenségi tárgyalások. Így az angoloknak engednie kellett, hogy Nehru vezetésével ideiglenes kormány alakuljon Indiában. Ezután vallási háború következtében kettészakadt az ország, egy hindu Indiára és egy muzulmán Pakisztánra, melyek 1947-ben elnyerték függetlenségüket. Jelentős volt a palesztini kérdés is. Az ENSZ 1947-ben Palesztinát egy arab és egy zsidó részre osztotta. Itt is vallási háború volt, mely után megalakult Izrael. Felbomlott a régi gyarmatrendszer. Olyan önálló államok jöttek létre, mint Burma, Ceylon, Indonézia, Vietnam. Kína: Kína is szocialista ország lesz, miután Mao Ce-tung és fegyveresei - szovjet segítséggel - birtokukba vették Kína egyes területeit. Csang Kaj- sek szembenállt Mao Ce-tunggal. Míg az előbbi amerikai támogatással polgári demokráciát kívánt létrehozni, addig az utóbbi szovjet mintára szocializmust. Azért is volt ez fontos kérdés, mert Kína a világ legnépesebb országa. Végül a kommunisták kezébe került a hatalom, és 1949- ben kikiáltották Kínai Népköztársaságot. Tehát Kínában kegyetlen diktatúra alakult ki, és több mint 50millió ember haláláért felelős Mao Ce-tung. Csang Kaj-sek híveivel Tajvan szigetére húzódott vissza, ahol kapitalista országot alakított ki. A koreai háború: Korea 1945-ben szabadult fel a japán uralom alól. Az ország északi részét a szovjetek, a délit az amerikaiak szállták meg. Így északon kommunizmus alakult ki, délen pedig demokrácia. Ezután mind a szovjet, mind az amerikai csapatok elhagyták Koreát. 1950-ben azonban váratlanul Észak-Korea lerohanta Dél-Koreát. Az ENSZ csapatokat küldött a déliek segítségére, melyben zömmel amerikaiak voltak. 1950-51-ben véres ütközetek voltak, változó frontvonalakkal. 1953 júliusában Panmindzsonban kötötték meg a fegyverszünetet, és a két állam határát a 38°-adik szélességi fokhoz kötötték. Így Északon megalakult a KNDK, azaz a Koreai Nép Demokratikus Köztársaság, mely szovjetbarát volt. Délen pedig a KK, azaz a Koreai Köztársaság. A háború, helyi háború volt, azonban mégis a két nagyhatalom, Szovjetunió és az Egyesült Államok álltak egymással szemben. Az osztrák államszerződés: Ausztriát, ugyanúgy, mint Németországot négy megszállási területre osztották. 1955-ben - szovjet kezdeményezésre - a négy nagyhatalom megállapodott Ausztria függetlenségének helyreállításában. Kivonták megszálló csapataikat az országból, és elengedték a további jóvátételt. Ausztria pedig örök semlegességet vállalt, és kijelentette, hogy nem tartozik egyetlen katonai tömbhöz sem.