23. tétel A hidegháború Előzmények: A világméretű háborúban a szövetségesek még összefogtak a közös ellenséggel szemben. Erőfölényük biztosította a katonai győzelmet. Régióként tárgyalták a politikai változásokat, ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy ki szállja meg Kelet-Európát és ki Nyugat-Európát. Új történelmi korszak kezdődött. Európa sorsát olyan hatalmak döntötték el, melyek kívül estek az európai történelem fő sodrán. Két világhatalom lett: az USA és a Szovjetunió. 1945-ben 51 ország képviselői elfogadják az ENSZ alapokmányát. Az ENSZ feladata a béke fenntartása, a konfliktusok diplomáciai úton való megoldása, emberi jogok tiszteletben tartása, a faji megkülönböztetés elítélése. Felépítése: - Közgyűlés: a tagállamok küldöttjeinek fóruma - Biztonsági Tanács: fő feladata a tagok közötti béke fenntartása - Nemzetközi Bíróság - Gyámsági Tanács - Gazdasági és Szociális Tanács - Titkárság, élén az ENSZ főtitkára Főbb szakosodott szervei: - FAO: az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete - UNESCO: az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete - WHO: Egészségügyi Világszervezet - Világbank - Nemzetközi Valutaalap - GATT: Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény. Új hatalmi viszonyok alakulnak ki a II. világháború után. A vesztesek: Németország és Olaszország gazdaság tönkre ment, megfélemlítve éltek a SZEB által megszállva. Közép-kelet Európa népei: a Szovjetunió által megszállva a kommunizmus építésére kényszerítve, gazdaságilag tönkretéve éltek. Bár különböző országok, más-más okból a Szovjetunió "baráti országai" lettek. Az ideiglenes fegyverszüneteket rendezni kívánó konferencia 1946 nyarán ült össze Párizsban. Meghallgatták a vesztes országokat is, de ez az aktus formálisnak bizonyult. A békeszerződést Párizsban 1847 február 10-én írta alá Magyarország, Finnország, Bulgária, Románia és Olaszország. Ezeknek az országoknak jóvátételt kellett fizetniük. Magyarország a trianoni határok közé szorult vissza, ezen felül 3 községet Csehszlovákiának kellett adnia. A Szovjetunió 1940-es határaihoz térhetett vissza, és ezek kívül még megkapta a Kuril-szigeteket, Dél-Szahalint, Kárpátalját, valamint a volt lengyelországi területeket és Kelet- Poroszországot. Olaszország elvesztette afrikai gyarmatait, Trieszt az övé lett. Ismét Romániáé lett Erdély, a magyar Alföld egy része. A békeszerződésből kimaradtak a kisebbségi jogok védelmét garantáló cikkelyek. Nem született békeszerződés Japánnal és Németországgal. A győztesek: Franciaország felszabadult 1944 június 6-a után, de nem tért magához nemzeti kudarcából. Gazdaságilag hanyatlott, tekintélye megcsorbult. Nagy-Britannia: látszólag erős állam, de eladósodott. Ekkor zárult le világhatalmi korszaka. 1947-ben India független lett. USA háborús vesztesége csekély. Hatalmas hadsereggel rendelkezik, gazdaságilag megerősödött. A világ első számú gazdasági hatalma és hitelezője lett. Az USA kötelezettsége, hogy a világot a jólét irányába kormányozza. Szovjetunió a legsúlyosabb áldozatokat hozta. Gazdasági ereje csökkent, de ennek ellenére a célja az volt, hogy az USA-hoz hasonlóan szuperhatalommá váljon, ami katonai tekinteben a 70-es, 80-as években sikerült is. A hidegháború kibontakozása A háborúban még együtt harcoló koalíciós államok egymás ellen fordultak, a világ kettészakadt. Lett egy szocialista világ, melynek célja a kommunista rendszer kiépítése Közép-kelet Európában. Az USA vezetésével egy kapitalista világ jött létre Európa nyugati részén. 1946 márciusában Churchill felhívja a világ figyelmét a szovjet terjeszkedés veszélyére. 1947 januárjában Németország amerikai-angol megszállási övezeteit Bizónia néven gazdaságilag egyesítették, majd Franciaországot is kapcsolták, és Trizónia lett a neve. 1947 március 12-én meghirdették a Truman elvet (amerikai elnök, aki megfogalmazta: az USA erős világhatalom, az USA segítséget ad a kommunizmus és a Szovjetunió ellen harcoló államoknak a demokrácia védelmében). A Szovjetunió és az USA szemben állt egymással, innen indult a hidegháború, leereszkedett a vasfüggöny. 1947-ben indult meg Európa újjáépítési programja. Ezt nevezzük Marshall tervnek. Célja, hogy az európai országoknak segélyt ad az USA a gazdasági stabilizációhoz. 90%-a segély, 10%-a hitel. Az USA így megerősítette gazdasági és politikai hatalmát és megtartotta az európai piacot. 1948: berlini válság (1961-ben felépítik a berlini falat, és 1989-ben lebontják). 1949-ben 12 országgal közösen létrejött a NATO, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete elnevezésű katonai szövetséget. Alapokmánya szerint védelmi jellegű, megóvja a rendet és a békét, s megakadályozza a Szovjetunió diktatórikus uralmának további kiterjedését. 1949-ben létrejött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST). Ez a szocialista államok gazdasági szövetsége a Szovjetunió vezetésével. 1949- ben létrejött az NSZK, s erre válaszul az NDK. 1949-1950-ben a hidegháború kiéleződik. Az USA-ban megjelennek a kommunizmus elleni kampányok. Európán kívüli világ 1945-ben Albániában kommunista rendszer alakult ki. 1946-49-ig tartott a görög polgárháború. A kommunisták vették át a hatalmat, de a nyugati segítség hatására 1949-re visszaverik őket. Vietnamban Ho Si Minh vezetésével kommunisták veszik át a hatalmat. 1954-ig tart a francia-vietnami háború. Az ekkor kötött békeszerződésben Vietnamot kettéosztják. Észak-Vietnam kommunista állam lesz a Szovjetunió befolyása alatt, míg Dél-Vietnamban az USA berendezkedése figyelhető meg. 1947-ben Izrael megalakult. 1947-ben India független lett, Pakisztán létrejött. Gandit, a nagy indiai békeharcost egy hindu meggyilkolja. 1946-1946: Kínában polgárháború dúlt. A nemzeti kínaiak vezetője Csang Kaj- se, a kommunisták vezetője Mao Ce-tung. A kommunisták győztek, és megalakult a Kínai Népköztársaság. 1945-ben a Japán uralom alól felszabadult Korea. Északon a Szovjetunió érdekszférája lett, délen pedig az USA-é. 1950-51: koreai háború. Az északiak megtámadták a délieket, akiknek segítségére siettek az ENSZ csapatai, majd visszaverték őket. 1954-ben visszaállították az eredeti megszállást. 1947 szeptemberében szovjet kezdeményezésre megalakult a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája, a Kominform, amely immár szervezetileg is biztosította a kommunista pártok moszkvai irányítását. A szovjetuniónak atomfegyvere lett. 1953-ban a háborús hisztéria enyhülése figyelhető meg. Sztálin utódja Hruscsov lett. Ezt az időszakot az olvadás időszakának nevezzük. 1953 június 17-én robbant ki a keletnémet felkelés. A németek tüntetésekkel és sztrájkokkal követelték életkörülményeik javítását, szabad választást, és a kommunista kormánylemondását. A szovjet harckocsik bevetésével sikerült elfojtani a kibontakozó felkelést. 1955-ben Ausztria szovjet megszállása megszűnt, és elengedték a további jóvátétel fizetését. Ausztria önálló állam lett. 1955-ben jött létre a Varsói Szerződés, ami a szocialista államok katonai szerződése. Ezzel a Szovjetunió felszámoltaa közép-európai országok önálló véderejét. 1956 nyarán Nasszer államosította a Szuezi-csatornát. Ez a már formálódó Dél-Egyiptom kihívása volt a fejletlen Északkal szemben, amelynek országai, főleg Nagy-Britannia, hatalmi eszközökkel próbáltak válaszolni. Katonai erővel támadtak Egyiptomra (Szuezi válság). 1960-as évek elején kiújulnak az ellentétek. 1963-ban Kennedy elnököt meggyilkolták. 1964-ben Brezsnyev kerül a szovjet vezetés élére. A brezsnyevi időszak alatt megindult a fegyverkezés. 1964-ben a vietnami háború kirobbant, aminek 1973-ban lett vége. 1968-ban a Csehszlovák Kommunista Párt vezetősége átfogó reformfolyamatot és általános demokratizálást indított el. A tervezett változtatásokat a Szovjetunió ellenforradalminak nevezte, és bevonult az országba (prágai tavasz). A '60-as évek végére enyhülés következett be. Erre a korszakra a "békés együttélés" a jellemző. 1979-ben a Szovjetunió bevonult Afganisztánba. A hidegháború újjáéledt, olajválság és gazdasági válság alakult ki. 1985-ben Gorbacsov került a Szovjetunió élére. Új reformokat teremtett. Megindult a Szovjetunió, és Közép-kelet Európa felbomlása. 1989-ben lebontották a vasfüggönyt. Ez forradalmak és rendszerváltozás követte.