22/A Jelemezze az európai hadszíntér fő katonai, diplomáciai eredményeit 1939-1943 között Nagy Britannia és Franciaország 1939 áprilisától tárgyalásokat folytatott a Szovjetunióval a közös németellenes fellépés lehetőségéről. Ugyanakkor egyik fél sem zárta ki, hogy a másik rovására megegyezzen Hitlerrel. Hitler a megszakadt brit-német titkos tárgyalások után minden figyelmét kelet felé fordította. Így került sor a német-szovjet megnemtámadási szerződés aláírására, melyet augusztus 24-re virradó éjjel írt alá Ribbentrop és Molotov. 1939 szeptember 1-én a német haderő megindította támadását Lengyelország ellen, és ezzel kezdetét vette a II. Világháború. Szeptember 17-én a Vörös Hadsereg átlépte a lengyel határt, s ezzel a két tűz közé szorult lengyelek helyzete reménytelenné vált. Ősszel a szovjet vezetés területi követelésekkel lépett fel Finnországgal szemben, s az elutasításra hadüzenet nélküli háborúval válaszolt. 1940 áprilisában Németország megtámadta Dániát és Norvégiát, s meg is szerezte azokat. Májusban a náci birodalom kérlelhetetlen ellenfele, Wintston Churchill alakított koalíciós kormányt. Ugyanezen a napon a német haderő támadást indított Hollandia, a semleges Belgium és Luxemburg ellen. Május 12-én a német páncélos főerők átkeltek az Ardenneken és megindultak a tengerpart irányába. Ezzel a franca- brit erők hátába kerültek, két tűz közé szorítva azokat. Június 5-én a német csapatok megindultak Párizs irányába, és 14-én bevonultak a francia fővárosba. Június 22-én Franciaország képviselői aláírták a fegyverszünetet. Június 10-én Olaszország is megtámadta a már megvert Franciaországot, de csupán egy kis határmenti sávot tudott magának elfoglalni. A francia kapitulációtól a Szovjetunió elleni támadásig Nagy-Britannia egyedül maradt Németországgal szemben. Hitler többször célzott a Nagy- Britanniával megkötendő békeszerződés lehetőségére, ugyanakkor parancsot adott az angliai partraszállás előkészületeire is. A német légitámadások 1940 augusztus közepén indultak. Szeptember 15-én a németek még egyszer összeszedték minden erejüket, de a brit királyi légierő visszaverte a támadást. Ezzel véget ért az angliai csata. 1940 szeptemberében Németország, Olaszország és Japán megkötötte a háromhatalmi szerződést. Ezzel megerősödött a Berlin-Róma-Tokió tengely, amely körül a világnak forogni kellett volna. Hitler 1940 decemberében kiadta utasítását a Szovjetunió elleni hadjárat előkészítésére. 1941 márciusának elején a németek hozzákezdtek a görögországi hadjárat előkészítéséhez. A német haderő hetek alatt lerohanta Jugoszláviát és Görögországot, ráadásul egy mintaszeűen végrehajtott ejtőernyős akcióval elfoglalta az angoloktól Kréta szigetét is. Hitler most már minden figyelmét a Szovjetunió elleni hadjáratra fordította. A hatalmas előkészületek nem maradtak észrevétlenek, Sztálin azonban a tudatos vakságot választotta. Így sikerült a németeknek e nagyarányú támadást 1941 június 22-én meglepetés-szerüen indítaniuk. Velük együtt Románia, Olaszország, Finnország és Szlovákia is hadba lépett a Szovjetunió ellen. December 7-én a japán légierő támadást intézett Pearl Harbor ellen, s megsemmisítette az Egyesült Államok legfontosabb csendes-óceáni támaszpontját. Amerika hadviselő féllé vált. Még tartott a kurszki csata, amikor a brit és amerikai erők partraszálltak Szicíliában. 1943 végén már a szövetségesek kezén volt Észak-Afrika, Dél- Olaszország, a szovjet haderő pedig visszafoglalta Kijevet, a Donyec- medencét és az Észak-Kaukázust. Szükségessé vált egy legfelső szintű tanácskozás. Így került sor 1943 végén a teheráni konferenciára, Chuchill, Sztálin és Roosevelt első találkozójára, ahol Észak-Franciaországot jelölték ki a partraszállás színhelyéül, az időpontot 1944 májusára tűzték ki.