XXII. Ismertesse a második világháború menetét Lengyelország megtámadásától a sztálingrádi csatáig! Előzmények: Miután Hitler vezérletével 1938. március 12-13-án megtörtént az Anschluss, majd 1938-1939-ben Jugoszláviát is feloszlatta nyilvánvalóvá vált, hogy nem lehet vele egyezkedni. A Lebensraum elmélet szerint a két ország után Lengyelország jön. Így fontossá vált a lengyel-német kérdés és a Szovjetunió és a nyugati államok közötti viszony. 1939. tavaszán Hitler követelésnek álcázott javaslatot nyújtott át a varsói kormánynak, mely Gdansk visszaadását tartalmazta, valamint azt, hogy a lengyelek járuljanak hozzá egy Lengyelországon átvezető német autópálya és vasútvonal megépítéséhez, hogy így a Kelet-Poroszországgal való szárazföldi kapcsolat létrejöhessen. Ezt az "ajánlatot" a lengyel vezetés visszautasította. Közben folytak az angol, francia tárgyalások a szovjetekkel. De Moszkvában megértéssel fogadták az áprilisban érkező német ajánlatot is. Kezdetben ugyan óvatosan közelítették meg a lehetséges német megállapodást, de miután Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter jelezte, hogy hajlandó Moszkvába utazni, és ott tárgyalni, a szovjetek már bátrabbak voltak. Így miután a szovjetek megszakították a tárgyalásokat a nyugati államokkal, út nyílt a németek előtt, hogy a Szovjetunió kikapcsolásával egy német-lengyel háború alakuljon ki. 1939. augusztus 24-én rövid tárgyalások után Ribbentrop és Vjacseszláv Molotov, a szovjet külügyminiszter aláírta a szovjet-német megnemtámadási szerződést. Ez azonban nem szövetség volt, csupán egy érdekszerződés. Hatálya 10 évre szólt. Ez állt benne: tartózkodnak bármilyen, a másik fél elleni agresszív cselekedettől. Továbbá ha egy harmadik ország megtámadja egyiküket, akkor a másiknak segítenie kell. Volt egy titkos kiegészítő része is a szerződésnek, melyben felosztották egymás közt Lengyelországot (3 folyót jelöltek kis határnak), a Baltikumot (Észtország, Lettország, Litvánia) és Besszarábiát. A háború megkezdődik: 1939. szeptember 1-jén megindult a német hadigépezet (Wehrmacht) Lengyelország ellen, s ezzel kezdetét vette a második világháború. A németek még egy ürügyet is találtak a támadásra, egy határ menti lövöldözést (melyet természetesen a németek szerveztek). A lengyelek azt hitték, hogy a németeket könnyedén feltartóztatják majd, és hogy esélyük sincsen. Ezzel szemben a lengyel ellenállás csupán 2 hétig bírta. Szeptember 27-én Varsót is elfoglalták a németek. A német túlerő és technikai fölény tehát hamar érvényesült. Közel hatszor, hétszer annyi páncélost és repülőt birtokoltak a németek, mint a lengyelek. Ahogy megindult a német támadás Franciaország és Anglia is hadat üzent a németeknek, azonban Lengyelországot katonailag nem támogatta (furcsa háború). Szeptember 17-én megindult a Vörös Hadsereg is és így a lengyelek harapófogóba kerültek. 1940-ben a szovjetek Katyn térségében mintegy 4000 lengyel tisztet végeztek ki. Lengyelországot felosztották, és létrejött a német-lengyel határ. A németek kezdték begyűjteni a lengyel zsidókat. Szovjet agresszió: Észtország, Lettország és Litvánia a határain felsorakozott szovjet csapatok fenyegetésére kénytelen volt kölcsönös segítségnyújtási szerződést kötni a Szovjetunióval. Így területükön szovjet csapatok állomásozhattak. Majd ezután a szovjetek beszivárogtak a hatalomba, átvették az irányítást, és 1940. augusztusában kérték a felvételüket Szovjetunióhoz. Ezzel fél évszázadra megszűnt a balti népek függetlensége. 1939 őszén a szovjet vezetés területi követelésekkel lépett fel Finnországgal szemben, s az elutasításra azonnali háborúval válaszolt 1939. novemberében. Finnek azonban december közepére hősiesen visszaverték a támadást, de az 1940. februári - jelentősen megnövelt erejű - támadást már nem tudták kivédeni. Így a kis ország békére kényszerült. A háborúban közel 250ezer katona esett el. A Finnország ellen elkövetett katonai agresszió miatt a Népszövetség kizárta tagjai sorából a Szovjetuniót. Magyarország fegyveres semlegessége: Teleki Pál arra törekedett, hogy Magyarország a fegyveres semlegesség politikájával kimaradjon a világháborúból, és katonai erejét őrizze meg a háború utáni rendezés idejére. Horthy ígéretet tett a Brit kormánynak, hogyha német csapatok lépnek Magyarország területére, a magyar kormány ellenállást fog tanúsítani. Így Teleki elutasította azt a német kérést is, hogy német csapatok vonulhassanak a kassai vasútvonalon Lengyelország felé. Erre Németország leállította a hadianyag szállítást Magyarország felé. A lengyel-magyar viszony amúgy is meglehetősen jó volt, s így nyitva maradt a határ a menekülő lengyelek elől, és sokan Magyarországon találtak második hazára. A német-szovjet határ létrejöttével megalakult a magyar-szovjet határ is! Hitler nyugatnak fordul: Miután keleten stabilizálódott a helyzet - Lengyelország nincs már, és a Baltikumot is felosztották - így Hitler nyugatnak vehette az irányt. 1940 a nyugati hadjárat éve! 1940 áprilisában Németország megtámadta Dániát és Norvégiát. Dániában szinte semmi ellenállás nem volt, Norvégiában már egy kicsi volt, de Hitler így is könnyen boldogult. 1940. május 10. Fontos dátum a világháború történetében. Ugyanis leváltották Angliában a megbékélés politikáját hangoztató Chamberlaint, és helyette Winston Churchill lett a miniszterelnök, aki csak "vért, gyötrelmet, könnyeket és verejtéket" ígért! Továbbá ezen a napon indult meg a német hadigépezet Hollandia, Belgium, Luxemburg és Franciaország ellen. Újra villámháborús taktikát követve. Az első három ország még májusban elesett. Franciaország azonban azt hitte, minden úgy alakul, ahogy azt ők gondolták. Hiszen a Maginot vonal védi Elzászt és Lotaringiát, az Ardenneket pedig áttörhetetlennek tartották. Így a szövetséges erőket északra csoportosították. A német páncélosok azonban május 12-én az Ardenneken át törtek be Franciaország területére. Vezetőjük Guderian tábornok volt. Így a szövetséges erők két tűz közé kerültek, és fokozatosan szorították őket a tengerpart felé. Dunkerque térségében azonban a németek megtorpantak, és így mintegy 300ezer katonát a britek ki tudtak menekíteni. Ezután a németek megindultak Párizs felé, és június 14-én elfoglalták. 1940. Június 22-én a compiegne-i erdőbe visszaállított első világháborús vasúti kocsiban aláírták a franciák a fegyverszünetet. Észak-Franciaország és a Partvidék teljes mértékben német megszállás alá került, a déli területeken azonban egy formailag független francia bábállam létesült Vichy székhellyel, Pétain marsall vezetésével. A Pétain kormány tehát együttműködött a németekkel. Franciaországban egy belső partizán mozgalom kezdett kialakulni, továbbá egy külső is Charles de Gaulle vezetésével. Június 10-én Olaszország is megtámadta a már megvert Franciaországot, de jelentős sikereket nem tudott elérni. Az angliai csata: Franciaország megszállása után Anglia egyedül maradt a németekkel szemben. Hitler 1940. nyarán parancsot adott az angliai partraszállás előkészítésére. Ezzel egy időben a német légierőnek (Luftwaffe) ki kellett volna harcolnia a légtér egyeduralmát. 1940 augusztusában kezdődtek a német bombázások. Nem számított, hogy katonai vagy polgári célpontokat lőnek. Az angolok először jelentős hátrányba kerültek, mert a németek szétbombázták a reptereket, de ezek helyreállításával a brit királyi légierő (Royal Air Force) szembe szálhatott a németekkel. Szeptember 15-én a németek összeszedték teljes erejüket, de érvényesült a brit pilóták tudása, továbbá a fejlett radarállomások is sokban segítették az angolokat, így visszaverték a támadást. Hitler így kénytelen volt elhalasztani a partraszállást. Háromhatalmi egyezmény: 1940 szeptemberében Németország, Olaszország és Japán megkötötték a háromhatalmi szerződést, melyben kötelezettséget vállaltak, hogy minden eszközzel támogatják egymást, ha bármelyiküket újabb támadás éri. Ezzel megerősödött a Berlin-Róma-Tokió-tengely. Magyarország; A második bécsi döntés: Mivel Szovjetunió minden következmény nélkül elfoglalta Besszarábiát és Észak-Bukovinát, a magyar vezetés elérkezettnek látta az időt egy újabb sikeres revízióra, ezúttal Romániával szemben. Ennek szellemében megkezdődtek a katonai előkészületek, és közel félmilliós haderőt vontak össze a Tiszántúlon. A német vezetés kétoldalú magyar-román tárgyalásokat javasolt, mivel neki fontos volt a térség békéje. Magyarország ugyanis gabonával, Románia pedig olajjal, benzinnel segítette Németországot. Mivel a tárgyalás nem hozott sikert, így a románok az olaszokat és a németeket kérték fel döntőbíráknak. Az 1940. augusztus 30-i második bécsi döntés visszaadott Magyarországnak mintegy 44ezer km2-nyi területet. Így fasiszta segédlettel kaptunk újra terülteket. Észak-Erdélyt, és Székelyföldet kaptuk vissza. 2,2 millió lakos került Magyarországhoz, akiknek 52%-a volt magyar és 42%-a román. Tehát etnikailag igazságtalan volt ez a revízió. Olyan városok kerültek hozzánk, mint Kolozsvár, Szatmárnémeti, Nagyvárad, Dés. A románok óriási tragédiaként élték meg a döntést. Hiszen 1 év alatt közel felére csökkent a területe. 1940 őszétől Magyarország számára Jugoszlávia volt az egyetlen lehetőség, hogy rajta keresztül kijárata maradjon a német élettérből, így 1940 decemberében örök baráti szerződést kötöttek egymással. Olasz kudarcoktól, Magyarországon át, a német-szovjet háborúig: Hitler 1940 decemberében kiadta utasítását a Szovjetunió elleni hadjárat előkészítésére (Barbarossza terv). Hitler itt is villámháborúban reménykedett. Ugyanis miután Európa nagy része már Hitlernek hódol (Dánia, Norvégia, Hollandia, Belgium, Luxemburg, Franciaország), továbbá Spanyolország, Olaszország, Magyarország, Románia, Bulgária német szövetségesnek számít, nyugodtan keletnek fordulhatott. Mussolini azonban, mivel megirigyelte Hitler sikereit, 1940 nyarán megnyitotta az afrikai frontot, majd Görögországot is megtámadta, azonban mindkét helyen vereséget szenvedett. Hitler nem nézhette tétlenül egyik legnagyobb szövetsége csetléseit, botlásait, ezért Afrikába küldte Erwin Rommel parancsnoksága alá tartozó Afrika-hadtestet, mely sikeres ellentámadást indított a britek ellen. Majd a németek hozzákezdtek a görögországi hadjárat előkészítéséhez. Csatlakozattak Bulgáriát és Jugoszláviát a háromhatalmi szerződéshez. Így Hitlernek a jugoszláv ellenállást is fel kellett számolni. Ekkor üzent Horthynak, hogy Magyarország engedje át a német csapatokat területén. Horthy - újabb revízióban reménykedve - belegyezett, de Teleki Pál látta, hogy ezzel elköteleznénk magunkat a németek oldalán. Így nem látva más kiutat 1941. április 3-án öngyilkos lett. Németek úgy döntöttek, hogy a kiállásunkért területet kapunk Jugoszláviából. 1941. április 11-én a IV. revízió alkalmával megkaptuk a Muraközt, a Bácskát, és a Baranyai háromszöget. Magyarországnak új miniszterelnöke lett, Bárdossy László. Miután Hitlernek sikerült megteremteni a Balkán stabilitását, minden figyelmét a Szovjetunió elleni hadjáratra fordíthatta. Sztálint figyelmeztették a német készülődésre, de ő a tudatos vakságot választotta, nem hitte el, hogy Hitler tényleg megtámadná a nagy Szovjetuniót. 1941. Június 22-én megindult a nagyarányú német támadás! Németekkel együtt Románia, Finnország, Szlovákia, Olaszország, majd Magyarország is hadba lépett. A magyar politikusok többnyire a német hódítások bűvöletében ténykedett. Így Bárdossy 1941. június 27-én bejelenti a hadiállapotot Szovjetunió és Magyarország között. Kassa bombázása volt az ürügy. A magyar gyorshadtest indult a frontra, 45ezer katonával. Német-szovjet háború: Sztálin a német támadást követő napokban pánikba esett, vétkeseket keresett. Azonban a kezdetei fejetlenséget lassan felváltotta a megfontolt cselekvés. A német támadás megindulását követően Churchill azonnal együttműködést ajánlott a Szovjetuniónak, és július 12-én aláírták a kölcsönös segítségnyújtási szerződést. A németek télre eljutottak Moszkva peremvárosáig. 1941. december 6-án Zsukov vezérletével ellentámadásba lendültek az oroszok. 100-150 kilométerrel szorították vissza a németeket. A németeknek meg kellett küzdeniük a hideg téllel. Nem volt ugyanis téli felszerelésük. Ezután Hitler elfoglalta a Donyec-medencét, és a Kaukázust is. Ezek legalább olyan fontosak voltak, mint Moszkva, vagy Leningrád. Közben az Egyesült Államok is belépett a háborúba az 1941. december 7-ei japán légitámadás után. A japánok ugyanis ekkor megtámadták Pearl Harbort, az Usa legfontosabb csendes-óceáni támaszpontját, és meg is semmisítették. Az Egyesült Államok csak 1942 júniusában tudják megállítani őket a Midway- szigeteknél. A szövetségesek Afrikában is sikereket érnek el. 1942. November 8-án Dwight Eisenhower amerikai tábornok parancsnoksága alatt brit és amerikai katonák szálltak partra Marokkóban. Ezzel véget ért a németek és olaszok afrikai kalandja. A szovjet-német háború azonban még mindig tartott. 1942 június elején újra támadásba lendült a német hadierő, melynek célja Dél-Oroszország, majd a Kaszpi-tenger melléki olajmezők elfoglalása volt. Sztálingrád környékén azonban jelentős szovjet erők gyülekeztek. Hitler ekkor kettéosztotta támadó erejét, s az egyiket Sztálingrád felé, a másikat pedig dél felé irányította. 1942 augusztusában kezdődött meg Sztálingrád ostroma. A város fontos volt mindkét félnek, hiszen Sztálin nevét viselte, továbbá a Volga partján feküdt, melynek a vízi útja jelentős volt. A német 6. Hadsereg Paulus tábornok vezetésével novemberre elfoglalta a város 9/10-ét, de uralni nem tudta. A várost a szovjet 62. Hadsereg védte, Csujkov vezérletével. Majd 1943. január 12-én a szovjet haderő általános támadást indított. A németeket bekerítették, akik megadták magukat, és hadifogságba estek. És 1943. február 4-én vége lett a Sztálingrádi csatának. 1943 júliusában még a németek megpróbálták áttörni a frontot, de ez nem sikerült nekik. A Kurszk környéki páncéloscsatában mintegy hatezer harckocsi csapott össze. A sztálingrádi csata mellékhadszíntere a Don-kanyar volt. 1942 áprilisában a magyar kormánynak mintegy 250ezer katonát kellett kiküldeni a szovjet frontra. A 2. Magyar hadseregnek mintegy 200km hosszú védelmi vonalat kellett kialakítania a Don folyó mentén. Azonban mikor megindult az általános szovjet támadás, akkor egyszerűen elsöpörték a Jány Gusztáv parancsnoksága alá tartozó magyar katonákat. Voronyezs környéki összecsapásokban mintegy 41ezer magyar katona esett el, és 20ezer került fogságba. A tengelyhatalmak 1942 őszén még a csúcson voltak (13millió km2-t birtokoltak), azonban a Sztálingrádi csata fordulópontot jelentett a háború menetében. Ugyanis ekkor már látszott, hogy a tengelyhatalmak kezdenek gazdaságilag, katonailag. kimerülni.