22.a. A februári népforradalom Oroszországban 41. A háború és a forradalmi válság5 Az elsô világháború megpróbáltatásai feltárták Oroszország politikai és gazdasági rendjének minden gyengeségét. Kiderült, hogy gyenge az infrastruktúra, tehetetlen a kormány, zavarosak a pénzügyek. A mezôgazdaság és az ipar képtelen volt fedezni a szükségleteket. Gondokat okozott a szakképzett munkaerô, a nyersanyag és az energia hiánya. II. Miklós továbbra is az önkényuralom, és a sovinizmus jegyé- ben kormányzott. 1916 végére már mindenki elégedetlen volt a cári kormányzattal. Az elégedetlenség átterjedt a hadseregre is. Megkezdôdött a frontbarátkozás, a tömegek békére vágytak. 1916 - 17 fordulóján a legkülönbözôbb osztályok és rétegek célja azonos volt : a cári önkényuralom megdöntése. 42. A polgári demokratikus forradalom gyôzelme5 A pétervári Putyilov gyárból 1917. február 23 - án kiinduló sztrájk 24 - ére országos méretüvé vált. 27 - én átállt a tün- tetôk oldalára a pétervári helyôrség. Március 1 - jén a felke- lôk Moszkvában is magukhoz ragadták a hatalmat. A forradalom végigsöpört az egész országon és lényegében vértelenül gyôzött. Miklós cár 1917. március 2 - án lemondott a trónról. Utolsó intézkedésével kinevezte miniszterelnöknek a liberális, polgá- ri gondolkodású Lvov herceget. Vezetésével megalakult az Ide- iglenes Kormány. A kormány társadalmi bázisa a liberális pol- gárság és a földbirtokosok voltak. Politikai támogatója a kadet párt volt. A kormány a tömegmozgalmak visszaszorítására és a burzsoá parlamentáris viszonyok megteremtésére törekedett. Elkötelezte magát a háború folytatására az antant oldalán. 43. Politikai erôviszonyok és a kettôs hatalom5 A munkások, parasztok és katonák elégedetlenek voltak az Ide- iglenes Kormánnyal. Uj hatalmi szervként megalakult Péterváron a Munkás - és Katonaküldöttek Szovjetje. Országszerte megala- kultak ezek a néphatalmi szervek. A szovjetek államhatalmi, közigazgatási feladatokat is elláttak. Oroszországban 1917 februárjában kettôs hatalom alakult ki. Az államhatalmi funk- ciókat az Ideiglenes Kormány és a Pétervári Munkás - és Katona- küldöttek Szovjetje gyakorolta. A parasztság érdekeit az eszer párt ( szociálforradalmár párt ) fejezte ki. Legjelentôsebb személyisége Kerenszkij volt. Az eszer párt balszárnya a forradalom továbbfejlesztését kívánta, elsôsorban a földesúri földtulajdon megszüntetésével. A legje- lentékenyebb ellenzéki erôt a bolsevikok alkották. 1917 márci- usában azonban még a bolsevik Sztálin és Kamenyev is az Ideig- lenes Kormány támogatása mellett döntött, amely tovább foly- tatta a háborút. 4E2.a. A februári népforradalom Oroszországban 2.5F 44. Lenin áprilisi tézisei5 A forradalom kirobbanásának hírére Lenin visszatért Svájcból Oroszországba. A forradalom továbbfejlesztésére vonatkozó né- zeteit Lenin az ún. áprilisi tézisekben foglalta össze : - a munkásosztály semmiféle támogatást ne nyújtson az Ideiglenes Kormanynak - szocialista jellegü szovjet köztársaságot kell létre- hozni - nacionalizálni kell a földeket - a földdel való rendelkezés jogát a béres - és paraszt- küldöttek szovjetjének kezébe kell adni. Lenin szerint a proletariátus e forradalomban olyan hatalmi pozícióra tehet szert, amely lehetôvé teszi, hogy magához ra- gadja a hatalmat és megvalósítsa a szocialista forradalmat. 45. A Kerenszkij - offenzíva5 1917 áprilisában az Ideiglenes Kormány külügyminisztere, Miljukov jegyzékben ígérte meg az antantnak a háború folyta- tását. A jegyzék hatására Pétervárott háborúellenes tüntetés zajlott le. Kormányválság robbant ki. Az új kormány hadügymi- nisztere Kerenszkij lett, aki a súlyos belpolitikai helyzeten katonai sikerek felmutatásával akart könnyíteni. A június kö- zepén megindított offenzíva azonban összeomlott. 46. A kettôs hatalom vége5 A katonai kudarc hírére Pétervárott félmilliós tüntetés köve- telte a szovjetek hatalomátvételét. A tömegmegmozdulást a kor- mány fegyverrel verette szét. Az Ideiglenes Kormány a tünte- tést a bolsevikokkal való leszámolásra használta fel ( betil- tották a Pravdát, letartóztatták a bolsevik vezetôket ). Lenin Finnországba menekült. Július 4. után a kormány ismét átalakult. Kerenszkij lett a miniszterelnök. A bolsevikoktól megfosztott szovjetek nem kép- viselték többé a dolgozóknak a kormányéval ellentétes osztály- érdekeiket. A kettôs hatalom megszünt. 47. Kísérlet jobboldali katonai diktatúra megteremtésére5 Lavr Kornyilov tábornok 1917. augusztus végén szélsôjobboldali lázadást robbantott ki. A kormány felismerte a puccs ellen- forradalmi jellegét, de az ellenálláshoz hiányzott az erejük. Ezt az erôt a bolsevikok nyújtották a kormánynak. Az általuk szervezett Vörös Gárda megállította a lázadó egységeket. Az ellenforradalmi puccs kudarcba fulladt.