22. tétel II. Világháború Lengyelország megtámadásától a fordulat évéig Előzmények: - Igazságtalan versaillesi békerendszer: elveszti Elzász- Lotaringiát, jóvátétel fizetése, hadsereg lét számát 100.000 főre maximalizálják - Hitler hatalomrajutása 1933-ban, és a németek megkezdik a fegyverkezést - 1935-ben elfoglalják a Saar vidéket, demilitalizálják a Rajna vidéket - 1933 anschluss - 1938 szeptember 29-30: Müncheni egyezmény, ahol megálla- podnak Csehszlovákia feldarabolásáról. - A németek célja a németlakta területek egyesüljenek. 1939 augusztus 23: Szovjet német megnemtámadási egyezmény. Molotov- Ribbentrop tájékoztatják egymást a katonai tevékenységükről. Ennek van egy titkos záradék, amelyben megegyeznek Közép-kelet Európa felosztásáról. Szovjetunió célja: az időszerzés a háborúra való felkészülés miatt. Nem voltak tábornokok. Németország célja: elkerüljék a kétfrontos háborút, keleten biztosítsák a hátterüket. A II. Világháború I. szakasza 1939 szeptember 1 - 1941 június 22 1939 szeptember 1-én Lengyelországot megtámadja Németország. A németek katonai fölénye rövid időn belül érvényesül. A lengyel hadsereg védelem helyett támadó hadműveleteket készített elő. Szeptember 1-én Olaszország, szeptember 5-én az USA bejelenti semlegességét. Szeptember 3-án Anglia és Franciaország belépett a háborúba Lengyelország oldalán. Kialakul a "Furcsa háború", ugyanis a hadüzenet küldése megtörtént, de katonai összecsapásra nem került sor 1940 áprilisáig. 1939 szeptember 17-én Szovjetunió bevonul Lengyelországba. Ezáltal 17 millió ukrán és belorusz, 2-3 millió lengyel kerül szovjet fennhatóság alá. 1939 szeptember 30-án Angliában Lengyel Emigráns Kormány alakult. A lengyel hadsereg és a polgári lakosság nagy része Magyarországra menekül. 1939 szeptember 30-án a lengyel kapituláció után Nyugat-Lengyelországot beolvasztják a Német Birodalomba. Német pénz, német jogrend bevezetése. A lengyelek nem járhattak színházba, moziba, nem végezhettek irányító munkát. Kelet-Lengyelország a Szovjet unió fennhatósága alá került, a maradék terület pedig Lengyel Főkormányzóságként működött. Szovjetunió: Sztálin jobb viszonyra törekedett Hitlerrel, amíg fel nem készül Szovjetunió a háborúra. Területszerzés háború nélkül: Kelet- Lengyelország bekebelezése. Észtország és Litvánia csatlakoztatása. 1939 szeptemberében segítségnyújtási szerződés jön létre. Szovjet katonai megszállás. Kommunista kormány kerül hatalomra, amely illegálisan mondta ki Szovjetunióhoz való csatlakozásukat 1940 augusztusában. Szovjet-finn háború oka: a felajánlott területcserét a finnek nem fogadták el. 1939 november 30-án a szovjetek támadást indítottak Finnország ellen. Szovjetuniót kizárják a Népszövetségből. 1940 március 12-én a finnek békét kértek és átengedték a kért területeket. Európa: 1940 áprilisában Dániát megtámadják a németek, és el is foglalják. A németek megtámadják Norvégiát is. Ennek oka az, hogy a norvég Narvik kikötőjéből szállítják az acélt Németországba. 1940 májusában a németek elfoglalják a semleges Hollandiát és Belgiumot, ezáltal szabad az út Franciaország felé. 1940 május 12-én áttörnek az Ardenneken, és német győzelemmel zárul. 1940 júniusában az angol katonákat átmentik a franciáktól Dankerque-nél. Szabad az út Franciaország felé. 1940 június 5-én megindul a csata Franciaországért. 1940 június 11-én az olaszok hátbatámadják az összeomlás szélén álló Franciaországot. Mussolini úgy vélte, hogy a háborúnak nemsokára vége lesz. Ahhoz, hogy az olaszok a győztesek között legyenek, szükség van néhányezer halottra. 1940 június 14-én a németek bevonulnak Párizsba. 1940 június 21-én a franciák aláírják a fegyverszünetet. Franciaország 2/3 része megszállás alá került. A hadsereget leszerelik. A hadianyagot átengedték a németeknek. 2 millió francia katona maradt fogságban. Vichy központtal a meg nem szállt területeken németbarát politikát folytatott Peter Marsall vezetésével. 1940 augusztustól októberig tartott az angliai csata. Hitler először békejobbot nyújtott Churchilnek, de az nem fogadta el. Churchill: "Nem ígérhetek mást, mint vért és gyötrelmet, könnyeket és szenvedést." Megindul a fegyverkezés. Anglia gyorsítja a haditermelést. Kiképezték a polgári lakosságot, őrséget állítottak az ejtőernyősök ellen. Az angol gépeket a támaszpontok közelsége miatt többször is bevetették. A lelőtt angol gépek személyzetét legtöbbször meg tudták menteni. Az angoloknak volt radarjuk. 1940 októberében a németek abbahagyták a légitámadást, lemondtak a partraszállásról, mert nem tudták biztosítani a fölényt. Balkáni hadszíntér: 1940 augusztusban jött létre a Német-román Egyezmény. A román olajkutak német ellenőrzés alá kerültek. 1940 októberben az olaszok támadást indítottak Görögország ellen. Az angoloktól kérnek segítséget a görögök. 1941 március 25-én Magyarország, Szlovákia és Románia után Jugoszlávia is csatlakozott a három hatalmi egyezményhez. 2 nappal később megbuktatják az egyezményt aláíró németbarát kormányt, és mivel Jugoszláviát nem sikerül bevonni a tengelyhatalmak körébe, Németország megtámadja Jugoszláviát 1941 április 6-án. 11 nap alatt végeznek Jugoszláviával, majd felosztják Németország, Bulgária, Olaszország és Magyarország között. Létrejön az önálló fasiszta Horvátország. 1941 április végén a németek elfoglalják Görögországot. Afrikai hadszíntér: 1940 szeptemberében az olaszok megtámadják Egyiptomot, amely az angolok partnere volt. 1940 decemberében az egész olasz afrikai hadsereget felszámolják az angolok. A németek az olaszok segítségére sietnek. 1941 februárjában Rommell hadserege partra száll Tripoliban. 2 hét alatt visszaszorítja az angolokat Egyiptom határáig. 1943-ig tart a sivatagi háború. A II. Világháború II. szakasza 1941 június 22-től 1943 február 2-ig 1941 június 22-én a németek megtámadják Szovjetuniót a Barbarossa terv kapcsán Leningrád (kikötő), Moszkva (főváros) és a Kaukázus (nyersanyagban gazdag hely) irányban. Júniustól decemberig a németek szétromboló taktikát folytattak. A légi fölény megszerzése után a gépesített alakulatok áttörték az arcvonalakat, szétválasztották, bekerítették, majd legyőzték a hadsereget. Szeptemberben elérték Kijevet. 1941 szeptemberben Leningrádot is elérik és közbezárják. Az elfoglalt területeken a németek írtóhadjáratot végeznek. Nincs szovjet ellentmondás. Ennek oka az, hogy Sztálin provokációnak minősítette a német támadást előrejelző figyelmeztetéseket. A tisztikar 75%-a új, illetve nem megfelelő képzettségű volt. Nem készítették elő a haditermelést, nem volt védelmi hadművelet előre kidolgozva. 1941 augusztusában a szovjet-német háború kezdete után Churchill és Roosevelt létrehozzák az Atlanti Chartát. Közös céljuk az, hogy Hitler legyőzzék és visszaállítsák a háború előtti Európát. A polgári demokrácia védelme a diktatúrákkal szemben. Ennek hatására 1942 január 1-én létrejön az Egyesült Nemzetek Deklarációja a fasizmus felszámolására. 23 ország lett a tagja. 1941 decemberétől szovjet ellentámadás indul. 1941 decemberében volt az első német szárazföldi vereség Moszkvánál. 1942-ben Hitler célja Leningrád elfoglalása után ezen a frontszakaszon a passzív védekezés. , Donyec medence elfoglalása, Sztálingrád, a Kaukázus és az olajmezők megszerzése. Nem számoltak előre Szovjetunió embertartalékaival. 1941 szeptemberében körülveszik Leningrádot, a németek folyamatosan bombázzák. Nem szervezik meg a polgári lakosság kitelepítését. 1942 februárjában a Ladoga-tó jegére vasúti vonalat építettek, az utánpótlást megszervezték. Sztálingrád kereskedelmi és ipari központ, ezért 1942 augusztusában a németek meg akarják szerezni. Átkaroló hadműveletekkel próbálkoznak. 1943 február 2-án Paulus, német tábornagy megadja magát, aláírja a fegyverszüneti megállapodást. Ezt az évet nevezzük a fordulat évének. 1942 novemberében El Alamein-nél Montgomerry tábornok legyőzi Rommelt. Távolkeleti hadszíntér: A japánok is isteni eredetű fajnak tartották magukat. Céljuk a világuralom megszerzése volt. 1941 decemberében a japánok hadat üzentek az USA-nak. A japán flotta 10 nappal előbb indult el a célhoz, ezért az amerikaiakat váratlanul érte a támadás. Pearl Harbor támadása az amerikaiak súlyos vereségével záródott. 1942 júniusában a Midway szigeteknél elszenvedett japán vereség miatt a japán tengeri fölény megszűnik. A II. Világháború III. szakasza 1943 februárjától decemberéig 1943 júliusában volt a kurszki csata, amely a világháború legnagyobb tankcsatája volt. 1943 októbere és novembere között a Donyec vidék és Kijev felszabadult. A németeket beloruszia határáig szorítják vissza. A keleti fronton egyértelműen Szovjetunió veszi át a kezdeményezést. A szovjetek követelik az angol-szászoktól a II. front megnyitását. Célja a német erők megosztása. A szovjetek a francia partokon akarták a II. front megnyitását, az angolok a Balkánon v. Itáliában, hogy Kelet-Európa ne kerüljön a Szovjetunió befolyása alá. 1943 júliusában nyitották meg a II. frontot. Angol-amerikai csapatok szálltak partra Szicíliában (csiga offenzíva). 1944 nyarán elérik Rómát. III. Viktor Emánuel leváltotta és letartóztatta Mussolinit. Betiltotta a fasiszta pártot. Mussolinit kiszabadítják, és Észak-Olaszországban fasiszta köztársaság alakul. 1943 november 29-30-án volt a teheráni konferencia. Churchill, Roosevelt és Sztálin vett rajta részt. Céljuk a fasizmus legyőzése. Megállapodást kötnek, hogy a II. frontot nyugaton nyitják meg, Németország leverése után a szovjetek csatlakoznak a japánellenes harchoz. Megállapodnak abban, hogy Szovjetunió az 1941-es határok mögé fog visszahúzódni. Magyarország a II. világháborúban Előzmények: 1938 november 2: I. Bécsi döntés 1941 április 3-án Teleki-kormány alakul. Veszélyesnek tartották a háborúba való belépést, németellenesek voltak és fegyveres semlegességet akartak. A háború I. szakasza Lengyelország lerohanásakor a németek nem indíthattak támadást Magyarországról. 1940 augusztus 30-án II. bécsi döntés. Hitler volt a döntőbíró a magyar-román ellenségeskedésekben. Nem akart háborút a Balkánon. Számított az olajszállításra a románoktól, és a mezőgazdasági cikkekre Magyarországról. 1940 szeptemberében Magyarország csatlakozott a három hatalmi egyezményhez, s ezzel megszűnt a fegyveres semlegességünk. 1940 december 12-én kötöttünk meg a magyar-jugoszláv örök barátság szerződést. A németek követelték Magyarország részvételét a Jugoszlávia elleni harcban. 1941 április 11-én Magyarország belépett a háborúba. Horvátország kikiáltotta függetlenségét. Jugoszlávia szétesett, és a magyarok megtámadták. Elfoglalták Bácskát, Dél-Baranyát, Muraközt. A háború II. szakasza 1941 június 22 - 1943 február 2 1941 június 6-án ismeretlen felségjelzésű repülők bombázzák Kassát, ez ürügy arra, hogy Bárdossy miniszterelnök bejelenti a háborúba való belépést. 1942 őszén a németek követelésére a II. magyar hadsereget kivezénylik a Don kanyarhoz, Voronyezshez. Feladatuk, hogy a két ütköző hadsereg között védelmi vonalat töltsön be fegyver és felszerelés nélkül. Jáni Gusztáv vezérőrnagy nem merte vállalni a felelősséget a hadsereg visszahívása miatt. Később ki is végezték. 1943 januárjában súlyos vereséget szenved a magyar hadsereg. Rengeteg ember meghalt, fogságba került, megsebesült. A vereség hatására Horthy feleleveníti az angol kapcsolatokat. Még bíznak abban, hogy a II. frontot a Balkánon nyitják meg.