21.b. Az "áprilisi törvények" a márciusban kivivott függetlenség és polgári átalakulás dokumentuma. A 31 cikkelybôl álló 1848-i törvénykönyv a márciusban kiví- vott függetlenség és polgári álalakulás dokumentuma. A törvénycikkek bár formailag a meglévô jogokat fejlesztik tovább, nem mutatnak tartalmi rokonságot a rendi elôzmények- kel. Nem túlzás az áprilisi törvényeket, mint alkotmányt jellemezni. A törvényhozási nyelv a magyar. Legfontosabb cikkek: - független felelôs minisztérium alakulása: az uralkodó tá- vollétében a nádor és a királyi helytartó a királyí ha- talmat a független minisztérium által gyakorolják - az országgyülés évenkénti gyüléseirôl: az uralkodó az or- szággyülést évenként Pestre hívja össze, az uralkodónak joga van az ülést berekeszteni, az országgyülést felosz- latni és új választást rendelni - az országgyülési követ választásról: magyar, 20 éven felü- li, büntetlen elôéletü, legalább 300 ezüst forint értékkel vagy saját gyárral, kereskedelmi teleppel rendelkezô, le- het saját falujában köztisztviselô, orvos, ügyész (értel- miség) - közös teherviselés: az országban és a hozzá kapcsolódó ré- szeiben minden lakos minden terhet különbség nélkül egyen- lôen és arányosan visel - sajtótörvény: a cenzúra eltörlése, sajtószabadság vissza- állítása; gondolatait mindenki sajtó útján szabadon közöl- heti és terjesztheti. Megszünik a nemesek adómentessége. A törvényeket az országgyü- lésen hozzák. A végrehajtó hatalom a minisztérium. Választójog: 20 éves kor, de nem választhat, aki bírósági elí- télt, vagy elmebeteg. A vagyonhoz kötést a parasztoknál 1/4 telek és a városban 300 ezüst forint jelenti. Kimarad a választójogból a zsellér (föld nélkül szabadul fel) és az iparosnál dolgozó szakmunkás. A zsellér problémája úgy jelentkezik, hogy 1848. márciusában a földmüves lakosság 40 %-a volt zsellér. Ezen kitételek ellenére egy nagy formátumú törvénykönyvvel ál- lunk szemben.