21. tétel
            Az 1929-32-es gazdasági világválság és következményei




A világválság

1920-as években gazdasági konjunktúra. USA vezető gazdasági szerepe
(kölcsönök, hatalmas fogyasztópiac).
Nőtt a spekuláció (részvényekkel való üzletelés). Az értékpapírok árfolyama
megsokszorozódott.
1929 második felében csökken az építkezések száma és a fogyasztási cikkek
eladása.
Mezőgazdaságban értékesítési gondok.
Derűlátás(bizonytalanság(aggodalom
Árcsökkenés(eladási pánik(nincs kereslet
1929. 10. 29. "fekete kedd" - 16 millió részvény, árfolyam -40% (New York)
Fizetésképtelenné váltak a bankok, csődbe jutottak, összeomlott a
hitelrendszer, óriási munkanélküliség.
USA-ból megszűnt a tőkeexport, felmondták a hiteleket, német és osztrák
bankok mentek először tönkre.
30 millió munkanélküli a világon.
1929-35. -65% világkereskedelem

Helyreállítási elméletek
   1. J.M. Keynes - új állami magatartás: állami munkalehetőségeket kell
      biztosítani, infrastrukturális beruházások, szociális intézkedések,
      fegyverkezés
   2. Franklin D. Roosevelt - New Deal
      Banki ügyletek szabályozása, közmunkák, farmerek anyagi támogatása
      Megszabták a minimálbért, a legmagasabb munkaidőt és a gyerekmunkát
      megtiltották.
      Törvényesítették a kollektív szerződéseket, elismerték a munkások
      jogát az önálló szervezkedésre.
      Második szakasz (1936-37): munkanélküli segély, nyugdíj, gyes, gyed


A világválság hatása Magyarországon

1931 nyarán a Magyar Nemzeti Bank 200 millió pengőnyi aranyat és devizát
fizetett ki.
A készletek kimerültek, fizetésképtelenség, államcsőd.
1931. 07. 13. 3 napos bankzárlat, korlátozta a betétek kifizetését, kötött
devizagazdálkodás
Zárolták az arany- és devizakészleteket, pénzváltás csak a Nemzeti Bank
engedélyével.
Mezőgazdasági termékek nem voltak versenyképesek. Nyílt az agrárolló.
Nőtt a munkanélküliség, az elégedetlenség.