21. tétel USA , Németország és Olaszország a két világháború között 1929 október 24-én összeomlott a New Yorki tőzsde, ami egy soha nem látott négyéve válságot vont maga után. Oka: túltermelés, eladhatatlan áruk a raktárban, csökkentik a termelést, bezárják az üzemeket. Nő a munkanélküliség, szűkül a belső piac. Ezen okok miatt az USA ipari termelése 50%-kal, Németországé 40%-kal csökken. Őket érinti a legjobban. Az ipari üzemek tönkremennek. Éleződnek a gazdasági feszültségek, erősödik a politikai és a társadalmi feszültség is. Az állam megpróbálja a válságot visszaszorítani, olyan munkahelyeket teremt, ami megélhetést biztosít, de nem növelte az árukínálatot. A válságot követően az USA, Franciaország és Anglia fenn tudták tartani a demokráciát. A másik kivezető út: Németországban, Olaszországban, Japánban és Romániában megerősödtek a nyílt diktatúrára épülő kormányzási formák. Az 1929-33 gazdasági világválság elősegítette az új gazdaságpolitika kibontakozását. Ennek elméleti megalapozója Keynes brit közgazdász. A munkanélküliséget nem lehet megszüntetni. A világpiacon a telítettség miatt a visszafogott termeléssel nagyobb munkanélküliség jár együtt. A szabadversenyes kapitalizmus jegyében a kormány nem avatkozik bele a gazdaságba. Keynes szerint a kormánynak be kell avatkozni a gazdaságba, akár az államháztartás túlköltekezése árán is. Szabadversenyes kapitalizmus vége, a munkás fogyasztóvá váljon. A II. világháború után kialakul a szociális piacon. 1920-as évek Amerikája Föllendülés figyelhető meg a gazdasági életben. 1929-ben kitör a világgazdasági válság. 1932-ben új elnököt választanak. Roosevelt-et 1933- ban iktatják be. Új gazdaságpolitikát vezet be New Deal néven. Ez új irányvonalat mutat. Létrehozza a polgári tartalékhadtestet. Tagjai lehetnek a munkanélküli fiatalok. Szállást, ételt, zsebpénzt kaptak, cserébe közmunkákat végeztek. Az állam erősen beleavatkozott a gazdasági életbe. Az ipart az állam szabályozta, a termelés mértékét, a munkaidőt és a béreket is ő határozta meg. A tisztességes verseny elve alapján felosztották a piacokat. A mezőgazdaságban a farmereknek azért fizettek, hogy kevesebbet termeljenek. A munkások és a kistermelők engedményeket kaptak. Szakszervezetek alakultak, joguk volt a sztrájkoláshoz, kollektív szerződés, társadalombiztosítás. A munkanélküliség elkerülése végett állami építkezéseken építettek. Roosevelt gazdasági és társadalmi reformjait csak a közvélemény támogatásával tudta elérni. Ezért nagy gondot fordított az amerikai tömegtájékoztatásra, és az emberek önbizalmának növelésére. A rádióban nemegyszer beszámolt reformjai állapotáról. Az új gazdaságpolitika elfogadására és a törvények betartására rákényszerítette a gyárak és üzemek tulajdonosait. Csak a kék sassal ellátott árut vásárolhatták. 1935-ben a konzervatív gazdaságpolitika hívei sikeres ellentámadásokat indítottak Roosevelt politikája ellen, de hirtelen megtorpanás után folytatta reformpolitikáját. Keynes elméleti javaslatait valósította meg a gyakorlatban. Általánossá vált az állami beavatkozás politikája. Németország története a '20-as, '30-as években Hitler hatalomrajutása Egyes városokban a kommunisták kerültek hatalomra, kivívták a proletárdiktatúrát, de leverték. 1918 november 9-én a kieli matrózlázadás és az országszerte zajló megmozdulások hatására Vilmos lemondott. 1919- ben Németországban a Szociáldemokrata Párt került hatalomra. Kikiáltják a köztársaságot. Összehívták az Alkotmányozó Gyűlést Weimarban. Itt fogadták el az új alkotmányt, melynek főbb pontjai: - a polgári demokratikus jogok biztosítása - szövetségi köztársaság A háborút követő válsághelyzetből nem találtak kiutat. Jóvátétel fizetése szempontjából két út áll Németország előtt. A szembeszegülés politikájának elve a versailles-i pontok nem teljesítése. A teljesítés politikájának elve a diktátumok teljesítése. Streeseman ez utóbbit választotta. A '20-as években nagymértékű átalakulás indult meg Németországban. A jóvátétel fizetésével nehézségek támadtak. 1923-ban francia és belga csapatok szállták meg a Ruhr vidéket. 1924-ben a Dawes terv: a német fizetőképesség helyreállítása. A terv alapján 1924-25-ben az USA milliárdos nagyságrendű hitelt ad Németországnak. Ezáltal megszilárdult a márka, stabilizálódott a gazdaság és politikai konszolidáció következett be. Ennek segítségével törlesztik a franciáknak a háborús jóvátételt is. 1925: Locarnói szerződés: Németország, Belgium, Franciaország, Nagy- Britannia és Olaszország kölcsönösen garantálja a német-francia és német- belga határokat. Németország garantálta a rajnai övezet demilitalizálását. 1929-ben csatlakozik a Kellog-Briand szerződéshez is. 1929-es gazdasági világválság miatt a németek gazdasági stabilizációja összeomlik. Az életszínvonal csökken, kis és középüzemek tönkremennek. Az I. világháborút követő nemzeti elégtelenség újból növekedett. 1919-ben létrejött az NSDAP, a Német Nemzetszocialista Munkáspárt. Új rendre volt szükség, az erőre és a hatalomra, a hatalom tiszteletére. Programja a német területek egyesítése, gyarmatosítás, a kommunisták visszaszorítása, idegenek eltávolítása. Új munkahelyek teremtése, adócsökkentés, szociális juttatások. 1923-ban a náci párt hatalomátvételre törekszik, de leverik. Ez a sörpuccs. Hitler börtönbe kerül, és itt írja meg a párt programját "Mein Kampf", Harcom címmel. Létrejön az SA (Rohamosztag), amely katonaviselt emberekből állt. Vezetőjük Ernst Rommel volt. 1930-as években megindul a törvényes rend felbomlása, és a politikai egyensúly felbomlik. A náci párt népszerűsége egyre nőtt, így 1933-ban Hindenburg köztársasági elnök kénytelen kinevezni birodalmi kancellárrá. 1934-ben a felgyújtották a Reistagot, amit a kommunistákra fogtak. A választási eredményeket a nácik megsemmisítik. Feloszlatják a pártokat. 92%-os lett a náci párt. 1934 június 29-30: "hosszú kések éjszakája": Hitler a saját embereit öleti meg, akik számonkérték ígéreteit. Az SA helyébe az SS lép. Megakadályozza a parasztgazdaságok elaprózódását. Támogatja a monopóliumokat. Nő a hadiiparban dolgozók száma. Kialakul az egypártrendszer, a pártállam. Hindenburg halála után Hitler lesz a köztársasági elnök, a kancellár, a pártvezér, a fegyveres erők főparancsnoka. Igy kialakul a totális diktatúra, ami a népre támaszkodik. A demokráciát elutasítja, mert szerinte megújíthatatlan. Kommunistaellenes. Az embereket faj alapján minősíti. Külpolitika: 1933-ban Németország kilépett a Népszövetségből. Bevezette az általános hadkötelezettséget. 1935-ben a Saar vidékért népszavazást rendeznek, majd ismét Németországhoz csatolják. 1936-ban megszállják a Rajna vidéket. Olasz német közeledés: Berlin-Róma tengely. 1936-ban jött létre az Antikominterm paktum (komunistaellenes paktum). 1938 március 13: Anschluss: a németajkú területek egyesítése. 1938 szeptember 29-30: Müncheni konferencia: olasz, angol, német és francia miniszterek megegyeztek Csehszlovákia feldarabolását illetően. Első lépésben a Szudéta vidéket Németországhoz cstolták. 1938 november 2: Az első bécsi döntés kapcsán a Felvidék egy részét visszakapjuk. 1939 március 15-én Prágába bevonulnak, és létrejön a cseh-morva protektorátus. 1939-ben Kárpátalját visszakapjuk. Olasz fasizmus Az olaszok keveselék az I. világháborút követő eredményeket. Az 19320-as években föld és gyárfoglaló mozgalmak indultak meg. Nem volt olyan társadalmi csoport, amely meg tudná oldani a problémákat. A polgári pártok gyengék, nem tudták megszervezni az irányításat. Kiemelkedett programjával a jobboldali radikális párt, aki hódításokat ígért, választ a nemzetközi kérdésekre. Kommunistaellenes. 1919-ben Benito Mussolini vezetésével Harci Szövetség, majd 1921-ben Nemzeti Fasiszta Párt néven jön létre a párt. Jelszavuk : rend, fegyelem, munka. Menetelés Róma felé: Mussolini azzal fenyegette e királyt, Viktor Emanuelt, hogyha nem teljesíti követeléseit, bevonult Rómába. 1922-ben a király kinevezi Mussolinit miniszterelnöknek. 1922-1925: Parlamentális fasizmus: Ekkor még volt ellenzék, de 1924-ben Mateotti ellenzéki képviselőt meggyilkolták, mert felszólalt a fasiszták túlkapásai miatt. Az ellenzéki képviselők kivonultak a parlamentből, és Mussolini lemondását követelték, de nem mondott le. 1925: Totális fasiszta diktatúra: Létrejön a Fasiszta Nagytanács, ahol a párt és az állam vezetése osszeolvad, ez a pártállam. A fasiszta szellemi és emberi értékeken kívül más nem létezett az államban. A miniszterelnök csa a királynak volt felelős, a parlamentnek nem. Csak olyan törvényeket lehetett előterjeszteni, amit a miniszterelnök engedélyezett. Rendeletekkel kormányzott. Az ellenzéket megszűntette, csak a Fasiszta Párt létezett. Nem volt sajtószabadság. Nem volt szervezett üldözés, nincs antiszemitizmus. 1927: Korporatív rendszer: hivatásrendi szervezet. Egyes termelési ágakban a munkaadók, a munkavállalók és az értelmiség közös szervezetet hoztak létre. 1929: Lateráni szerződés: katolikus lesz az államvallás. Olasz törvények nem érvényesek a pápai államra. Külpolitika: hódításokra törekszik. A Római Birodalom újáélesztését tűzte ki célul. 1923-ban elfoglalták Etiópiát és Fiumet.