20. Tétel Politikai válság 1918. okt. 17.-én gróf Tisza István a képviselőházban bejelentette, hogy a központi hatalmak elvesztették a háborút. A Károlyi-párt (Egyesült Függetlenségi és 48-as párt - 1916 júl.), az Országos Polgári Radikális Párt, (1914, elnök - Jászi Oszkár; programja - "Keleti Svájc") és az MSZDP okt. 24.-én létrehozta a Nemzeti Tanácsot, amelynek elnöke Károlyi Mihály lett. Programjuk: - háború azonnali beszüntetése, - új választások, - földreform, szociálpolitikai reform, - egyesülési- és gyülekezési szabadság, - nemzetiségi önrendelkezési jog. A nemzeti tanács pártjai 1918. okt. 25.-én megalakult a Forradalmi Katonatanács , melynek irányításában nagy szerepe volt Szántó Béla hadnagynak. A polgári demokratikus forradalom győzelme 1918. okt. 28.-án hatalmas tömeg indult meg a budai várba, hogy József főhercegtől, kierőszakolják Károlyi miniszterelnöki kinevezését, és a Nemzeti Tanács kormányának elismerését, azonban a lánchídnál a rendőrség a tömegbe lőtt. Másnap (okt. 29.) munkássztrájkok törtek ki. Okt. 30.-i tüntetésen (Keleti-pu.) a Nemzeti Tanács hatalomátvételét követelték. Vér nélkül sikerült elfoglalniuk a stratégiai pontokat. Okt. 31.-én győzött a forradalom (a katonák a sapkájukra kitűzték a fehér őszirózsát) ( József főherceg Károlyit nevezte ki min.elnöknek, Tisza + (tisztázatlan körülmények között). 1918 októberében polgári demokratikus forradalom zajlott le, s ennek következtében a hatalom a szociáldemokrata párttal szövetkezett liberális és demokratikus polgárság kezébe került. Cél: modern polgári Mo. megteremtése. Független Magyarország Nov. 1.-én a kormány esküt tett a Nemzeti Tanács előtt. Ezzel kinyilvánította a teljes elszakadást Ausztriától, és kinyilvánította Mo. függetlenségét (400 év után). Nov. 16.-án az I. néptörvény kinyilvánította, hogy Magyarország Népköztársaság. . választójogi törv. (nőkre is), . sajtószabadság, . esküdtbíráskodás, . gyülekezési szabadság, . földreform. A fegyverszünet Nov. 3.-án megkötötték a fegyverszüneti egyezményt, ami nem tartalmazta Mo. akkori határainak megváltoztatását. A hátáraikkal elégedetlen utódállamok megkezdték a történelmi Mo. területeinek elfoglalását. Az antant hozzájárulásával 5-én a szerb hadsereg bevonult a Szerémségbe és a Bácskába, nov. 8.-án a csehek Nagyszombatnál és Trencsén térségében átlépték a magyar határt. A magyar kormány legfontosabb feladata a fegyverszünet megkötése az antanttal. Franchet d(Esperey tábornok Belgrádban fogadta a Károlyi vezette magyar küldöttséget (Belgrádi konvenció). Követelték: Erdély déli részét, a Bánátot, a Bácskát és Baranya megye déli részét, valamint az ország területén szükség szerinti átvonulást. Dec. 2.-án a román kir. hadsereg elkezdte D-Erdély elfoglalását. December elején az antant a Felvidék teljes átadását követelte a cseh állam javára. Gazdasági nehézségek Az antant gazdasági blokádja szén-, nyersanyag és élelmiszerhiányt (kajajegy) okozott. Tovább nőtt a munkanélküliség. Áruhiány, infláció és adósságok jellemzőek az országra. 1919. feb.-ben született meg a földreformról szóló néptörv. Jellemző az általános elégedetlenség, ez kedvező a kommunisták számára. 1918. nov. 24. - Kommunisták Magyarországi Pártja (Kun Béla) Programjuk: - fölbirtokok kártalanítás nélküli kisajátítása, - az ipar munkásellenőrzése, - nemzeti kérdés, - antantbarátsággal való szakítás. Kormányválság és a baloldal térnyerése 1918 december végén kormányválság alakul ki. 1919. jan. - Berinkey Dénes lesz a kormány miniszterelnöke (Megduplázódott az MSZDP képviselőinek aránya). Betiltják a KMP-t, vezetői börtönbe kerültek. Nőtt a feszültség a falvakban: februárban és márciusban erőszakos földfoglalások (Somogy - Latinca Sándor). Vix-jegyzék Ultimátumban felszólítják a magyar kormányt, hogy Szatmárnémeti-Nagyvárad- Arad vonaltól vonja vissza csapatait márc. 23-ig. ( kiürített terület keleti részét megszállják a románok ( politikai határként értelmezik (Károlyiék) ( márc. 20-án lemond a kormány. (Vix - francia alezredes) A proletárdiktatúra kikiáltása A kormány lemondásával felbomlik a koalíció a tömegek rokonszenve az KMP felé fordul, aki szerint az antanttal való szembeszállás egyetlen lehetősége a Szovjet-Oroszországra támaszkodó rendszer kiépítése. Márc. 18-19.-én többezres munkástüntetéseken követelték a proletárdiktatúra azonnali kikiáltását. Márc. 23.-ra naggyűlést szerveznek a letartóztatott kommunista vezetők szabadonbocsájtásáért. A kommunisták követelték, hogy minden hatalom a proletáriátus kezébe kerüljön és tanácsköztársaságot hozhassanak létre. Az MSZDP vezetőinek többsége márc. 21.-én aláírta az egységokmányt. Az MSZDP és a KMP egyesül, létrehozzák a magyar Vörös Hadsereget, megvalósítják a proletárdiktatúrát, szövetséget kötnek Sz- Oo-val. Az új kormány: Forradalmi Kormányzótanács, tagjai a népbiztosok. Az új államszervezet Az új hatalom alapja a tanácsrendszer volt. (ápr. 2. Ideiglenes alkotmány). A legfőbb hatalmi szervek a Munkás-, Katona-, és Földművestanácsok Országos Gyűlése. Végrehajtó hatalom: Forradalmi Kormányzótanács (elnöke Garbai Sándor, MSZDP). A (nem csak) külügyi népbiztos Kun Béla volt. Valójában ő irányította a Tanácsköztársaság bel- és külpolitikáját. Az ügyek közvetlen intézésére Intézőbizottságok - direktóriumok alakulnak. Bírói hatalom: forradalmi törvényszékek. A rendőrséget és a csendőrséget a Vörös Őrség váltotta fel. Gazdaság átszervezése FK - márc. 26.-án elrendelte a bányák, gyárak, üzemek stb. Köztulajdonba vételét. A 100 holdnál nagyobb birtokokat kártérítés nélkül kisajátították és - felosztás helyett - termelőszövetkezetté alakították át. A TSZ élén a termelőbiztos állt. Az FK eltörölte a földadót, de rekviválások folytak. Szociális és kultúrpolitika - nyolcórás munkaidő - betegségi- és balesetbiztosítás - egységes oktatási rendszer - iskolák államosítása, pedagógus átképzés.