20. Tétel Magyarország a két világháború között - Hogyan vezetett az "őszirózsás forradalom" kísérlete a kommunista hatalomátvételhez 1919-ben Mo.-n? - Melyek voltak a Horthy-rendszer konszolidációjának legfontosabb elemei? - Mutassa be a jobbratolódást és a német befolyás növekedését a harmincas évek Magyarországán! Hogyan vezetett az "őszirózsás forradalom" kísérlete a kommunista hatalomátvételhez 1919-ben Magyarországon? Politikai válság 1918. okt. 17.-én gróf Tisza István a képviselőházban bejelentette, hogy a központi hatalmak elvesztették a háborút. A Károlyi-párt (Egyesült Függetlenségi és 48-as párt - 1916 júl.), az Országos Polgári Radikális Párt, (1914, elnök - Jászi Oszkár; programja - "Keleti Svájc") és az MSZDP okt. 24.-én létrehozta a Nemzeti Tanácsot, amelynek elnöke Károlyi Mihály lett. Programjuk: - háború azonnali beszüntetése, - új választások, - földreform, szociálpolitikai reform, - egyesülési- és gyülekezési szabadság, - nemzetiségi önrendelkezési jog. A nemzeti tanács pártjai 1918. okt. 25.-én megalakult a Forradalmi Katonatanács , melynek irányításában nagy szerepe volt Szántó Béla hadnagynak. A polgári demokratikus forradalom győzelme 1918. okt. 28.-án hatalmas tömeg indult meg a budai várba, hogy József főhercegtől, kierőszakolják Károlyi miniszterelnöki kinevezését, és a Nemzeti Tanács kormányának elismerését, azonban a lánchídnál a rendőrség a tömegbe lőtt. Másnap (okt. 29.) munkássztrájkok törtek ki. Okt. 30.-i tüntetésen (Keleti-pu.) a Nemzeti Tanács hatalomátvételét követelték. Vér nélkül sikerült elfoglalniuk a stratégiai pontokat. Okt. 31.-én győzött a forradalom (a katonák a sapkájukra kitűzték a fehér őszirózsát) ( József főherceg Károlyit nevezte ki min.elnöknek, Tisza + (tisztázatlan körülmények között). 1918 októberében polgári demokratikus forradalom zajlott le, s ennek következtében a hatalom a szociáldemokrata párttal szövetkezett liberális és demokratikus polgárság kezébe került. Cél: modern polgári Mo. megteremtése. Független Magyarország Nov. 1.-én a kormány esküt tett a Nemzeti Tanács előtt. Ezzel kinyilvánította a teljes elszakadást Ausztriától, és kinyilvánította Mo. függetlenségét (400 év után). Nov. 16.-án az I. néptörvény kinyilvánította, hogy Magyarország Népköztársaság. . választójogi törv. (nőkre is), . sajtószabadság, . esküdtbíráskodás, . gyülekezési szabadság, . földreform. A fegyverszünet Nov. 3.-án megkötötték a fegyverszüneti egyezményt, ami nem tartalmazta Mo. akkori határainak megváltoztatását. A hátáraikkal elégedetlen utódállamok megkezdték a történelmi Mo. területeinek elfoglalását. Az antant hozzájárulásával 5-én a szerb hadsereg bevonult a Szerémségbe és a Bácskába, nov. 8.-án a csehek Nagyszombatnál és Trencsén térségében átlépték a magyar határt. A magyar kormány legfontosabb feladata a fegyverszünet megkötése az antanttal. Franchet d(Esperey tábornok Belgrádban fogadta a Károlyi vezette magyar küldöttséget (Belgrádi konvenció). Követelték: Erdély déli részét, a Bánátot, a Bácskát és Baranya megye déli részét, valamint az ország területén szükség szerinti átvonulást. Dec. 2.-án a román kir. hadsereg elkezdte D-Erdély elfoglalását. December elején az antant a Felvidék teljes átadását követelte a cseh állam javára. Gazdasági nehézségek Az antant gazdasági blokádja szén-, nyersanyag és élelmiszerhiányt (kajajegy) okozott. Tovább nőtt a munkanélküliség. Áruhiány, infláció és adósságok jellemzőek az országra. 1919. feb.-ben született meg a földreformról szóló néptörv. Jellemző az általános elégedetlenség, ez kedvező a kommunisták számára. 1918. nov. 24. - Kommunisták Magyarországi Pártja (Kun Béla) Programjuk: - fölbirtokok kártalanítás nélküli kisajátítása, - az ipar munkásellenőrzése, - nemzeti kérdés, - antantbarátsággal való szakítás. Kormányválság és a baloldal térnyerése 1918 december végén kormányválság alakul ki. 1919. jan. - Berinkey Dénes lesz a kormány miniszterelnöke (Megduplázódott az MSZDP képviselőinek aránya). Betiltják a KMP-t, vezetői börtönbe kerültek. Nőtt a feszültség a falvakban: februárban és márciusban erőszakos földfoglalások (Somogy - Latinca Sándor). Vix-jegyzék Ultimátumban felszólítják a magyar kormányt, hogy Szatmárnémeti-Nagyvárad- Arad vonaltól vonja vissza csapatait márc. 23-ig. ( kiürített terület keleti részét megszállják a románok ( politikai határként értelmezik (Károlyiék) ( márc. 20-án lemond a kormány. (Vix - francia alezredes) A proletárdiktatúra kikiáltása A kormány lemondásával felbomlik a koalíció a tömegek rokonszenve az KMP felé fordul, aki szerint az antanttal való szembeszállás egyetlen lehetősége a Szovjet-Oroszországra támaszkodó rendszer kiépítése. Márc. 18-19.-én többezres munkástüntetéseken követelték a proletárdiktatúra azonnali kikiáltását. Márc. 23.-ra naggyűlést szerveznek a letartóztatott kommunista vezetők szabadonbocsájtásáért. A kommunisták követelték, hogy minden hatalom a proletáriátus kezébe kerüljön és tanácsköztársaságot hozhassanak létre. Az MSZDP vezetőinek többsége márc. 21.-én aláírta az egységokmányt. Az MSZDP és a KMP egyesül, létrehozzák a magyar Vörös Hadsereget, megvalósítják a proletárdiktatúrát, szövetséget kötnek Sz-Oo-val. Az új kormány: Forradalmi Kormányzótanács, tagjai a népbiztosok. Az új államszervezet Az új hatalom alapja a tanácsrendszer volt. (ápr. 2. Ideiglenes alkotmány). A legfőbb hatalmi szervek a Munkás-, Katona-, és Földművestanácsok Országos Gyűlése. Végrehajtó hatalom: Forradalmi Kormányzótanács (elnöke Garbai Sándor, MSZDP). A (nem csak) külügyi népbiztos Kun Béla volt. Valójában ő irányította a Tanácsköztársaság bel- és külpolitikáját. Az ügyek közvetlen intézésére Intézőbizottságok - direktóriumok alakulnak. Bírói hatalom: forradalmi törvényszékek. A rendőrséget és a csendőrséget a Vörös Őrség váltotta fel. Gazdaság átszervezése FK - márc. 26.-án elrendelte a bányák, gyárak, üzemek stb. Köztulajdonba vételét. A 100 holdnál nagyobb birtokokat kártérítés nélkül kisajátították és - felosztás helyett - termelőszövetkezetté alakították át. A TSZ élén a termelőbiztos állt. Az FK eltörölte a földadót, de rekviválások folytak. Szociális és kultúrpolitika - nyolcórás munkaidő - betegségi- és balesetbiztosítás - egységes oktatási rendszer - iskolák államosítása, pedagógus átképzés. Melyek voltak a Horthy-rendszer konszolidációjának legfontosabb elemei? Az átmeneti kormány A tanácsköztársaság bukását követően három hatalmi tényező alakult ki Mo.- n: - román megszálló csapatok - egymás helyébe lépő kormányok - a "fővezérség": a nemzeti hadsereg irányítása (Horthy M.) 1919 aug. 1.-én a Forradalmi kormányzótanács lemond, helyette szakszervezeti kormány alakul Peidl Gyula vezetésével. - visszaállította a régi bíróságokat - elrendelte a rendőrség és a csendőrség újjászervezését - államosított üzemek visszaadása - nem volt belpolitikai támasza, hiányoztak hatalmi eszközei + hadsereg - feloszlatják a Vörös Őrséget (a Vörös Hadsereg már feloszlott) A békekonferencia ellenére a román hadsereg folytatta az előrenyomulást. Megszállta a Duna-Tisza közét és aug. 4-5.-én bevonult Bp.-re. 1919 aug. 6.-én Friedrich István és Cslléry András sikeres puccsot hajt végre. Habsburg Józsefet bízza meg a kormányalapítással, de ebbe az antanthatalmak nem mennek bele (egyetlen Habsburg családból származó ember sem lehet az ország államfője). A Clerk-missió A magyar békeszerződés aláírása nélkül nem lehetett lezárni a háborút Európában. Független kormányról mindaddig szó sem lehetett, amíg az ország nagyobb része és a főváros idegen katonai megszállás alatt állt. Sürgetővé vált tehát a román hadsereg kivonása. 1919 okt. 23.-án Sir George Clerc angol diplomata Bp.-re érkezik, hogy az antantnak is elfogadható kormány alakuljon. Úgy véli, hogy Horthy Miklós altengernagy (a Dunántúlon szerveződő Nemzeti Hadsereg fővezére) az ő embere. 1919. nov. 16.-án Horthy bevonul Bp.-re, a tényleges hatalom az övé lesz. (közben dúl a Fehérterror - a terror nem a vezetőkön, hanem a proletárdiktatúra alatt szerepet vállalt kisembereken áll bosszút.) A hatalom törvényesítése 1919. nov. 24.-én koalíciós kormány alakul Huszár Károly vezetésével (szocdem politikusok is, ezért az antant is elismeri ( ennek örömére meghívást kap a béketárgyalásokra). 1920 jan. nemzetgyűlési választások (dem. választójog, 24 éven felüli férfiak 75%-a szavaz) - MSZDP nem indul a pogromhangulat miatt (a kéviselőjelöltjei ellen elkövetett súlyos atrocitások miatt), - kisgazdapárt győz (birtokos parasztság) - második a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (kispolgárság + középrétegek) - a választások a fennálló hatalmi viszonyokat nem befolyásolják 1920. márc. 1. Horthy Miklós altengernagy lesz a kormányzó - királyság államforma megmarad - 1920/1-es és 17-es tv.: - királyi jogosultságok (kiv: tv. szentesítés és főkegyúri jog) - államfő - hadsereg főparancsnoka - miniszterkinevezési jog - személye sérthetetlen (alkotmánysértés esetén felelősségrevonható) - képviseli az országot a diplomáciában - háborút és békét Ogy. nélkül nem - kétszeres vétójog a tv.hozásban - utódkijelölési jog (nem kötelező erejű) A Trianoni békeszerződés A területi hovatartozás már a háború alatt eldőlt. 1919. jan.-tól a szomszédos országok hadseregei a határon vannak, a párizsi béke csak a határok pontos meghúzásáról és a békeszerződés egyéb kérdéseiről döntött. 1920. jún. 4. Trianon palota (Bénárd Ágoston, Drasche Lázár Alfréd) - terület: 282 ezer (Horváto.-val 325) helyett 93 ezer km2; T=72%; L=62%, - lakosság: 20,8-ról 7,6 millió + a magyar etnikum 30%-a (3,2 millió fő) idegen fennhatóság alá került, - hadsereg maximum 35 ezer fő + modern fegyverzetet nem tarthat, - általános hadkötelezettség betiltása, - jóvátétel (30 évig) - eredetileg Sopron is Ausztriához került volna, de a Héjjas - Prónay különítményesek akciói és az olasz diplomácia segítségével sikerül népszavazást kicsikarni (1922. jan.1. - 65% győzelem - civitas fidelissima - "hűséges város" ) - Millerend levél: a béke később felülvizsgálható. Mo.-n minden társadalmi réteg célja a revízió + hivatalos propaganda is ezt terjeszti. Sajátosan alakult az egyházak helyzete, mivel az új határok egyházmegyéket, püspökségeket vágtak szét, de az egyházmegyék területét csak a Szentszék változtathatta meg, amely kitért ez elől, mondván "Az egyház örök, csak a politikai határok változnak". A határok átjárhatatlansága miatt sok helyen a püspök és a plébániák kapcsolata megszakadt, ennek ellenére a Szentszék többszöri óhajra sem igazította az egyházmegyei határokat a trianoni határokhoz. A Szentszék álláspontját osztották a hazai egyházak is, ezzel az elcsatolt területeken a templom és az iskola maradt a nemzetmentő erő. Iskolai ima: "Hiszek egy istenben, hiszek egy hazában, hiszek egy isteni örök igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen". Propaganda versike: "Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország". Az ellenforradalmi rendszer konszolidációja 1920-ban fordulat a belpolitikában: rendszer megszilárdulása, gazdasági és politikai élet stabilizálódik. 1920. jún.-tól Teleki Pál a kormányfő (erdélyi főnemesi családból származik) Baloldal: - 1919 Korvin Ottó és László Jenő kivégzése (a fehérterror visszaszorítása tv.-es keretek között) - 1920 népbiztos per: halálra ítél 10 népbiztost - 1921/3 tc.: társadalmi rend hathatós védelméről - 1920/36.tc. Nagyatádi Szabó István féle földreform - politikai földosztás - ország területének 8,5 % - jómódú parasztgazdák birtokkiegészítés címén - 500.000 ember 1,7 holdnyi birtokot kap - de: tulajdonosok száma nő, magántul. tisztelete növekszik 1920-ban fogadta el a nemzetgyűlés a tanszabadságot korlátozó ún. numerus clausus (zárt szám) tv.t. Kimondta, hogy az egyetemekre és a főiskolákra a mo.-i nemzetségekből csak a népességen belüli aránynak megfelelőt szabd fölvenni. (Ez volt az első antiszemita jellegű törvény Európában). A Betleheni-konszolidáció Gróf Betlehen István 1921 április 14.-én vette át a miniszterelnöki tisztséget és 1921 dec. 22.-én megegyezést írt alá a MSZDP vezetőivel (Bethlen - Peyer Károly paktum). - MSZDP legális párt maradhat - lemond a közalkalmazottak, vasutasok és postások szervezkedéséről Kormányzati módszer Bethlen célja: abszolút többséggel rendelkező kormánypárt alakítása a parlamentben 1921 márc. 26-án és okt. 20-én (Budaörsi csata ( Madeira) IV. Károly sikertelen visszatérési kísérlete után kimondták a Habsburg ház trónfosztását (november), de a királyság államformát fenntartották - Bethlen belép a kisgazdapártba (1921 okt.) + KNEP = Egységes Párt - 1922 dec. új választójogi rendelet: felére csökkentették a választásra jogosultak számát + néhány nagyváros kivételével nyílt szavazás - 1922 választások: állandósul a kormánypárt fölénye Horthy rendszer jellege - diktatórikus vonásokkal is rendelkező, konzervatív parlamentáris hatalom - véglet: - fasiszta jelleg hangsúlyozva, szabadságjogok korlátozása - többpártrendszer, szabad sajtó, amely bírálhatja a kormányt - 1926/22 tv.: 1927 felsőház visszaállítása (egyházi és világi főméltóságok, Habsburg ház Mo.-i tagjai, 152 választott, Horthy 40 küldötte) Mo. nemzetközi helyzete - 1920-as évek: kedvezőtlen helyzet - 1922 Népszövetség (de revíziós elképzelések a győztesek és kisantant oldaláról elképzelhetetlenek) - 1926 frankhamisítási botrány (ezzel kívánták fedezni a külföldi magyar revíziós propaganda költségét - Anglia közbelépésére elsimították az ügyet) - 1927 Mussolini és Betlehen - olasz (Fro. és Jug. ellen keres szövetségest) - magyar barátsági szerződés Gazdasági stabilizáció (OMM felbomlása új helyzetet teremt) Eddig: - OMM-n belül belkereskedelmi jellegű kapcsolat volt - vám nélküli kereskedelem - közös pénz, bank és hitelrendszer - külkereskedelem 80%-a Ausztriával és Cseho.-val Most: - Mo. külkereskedelemre utalt ország - mg. értékesítési lehetőségei beszűkültek - nő az ipar részaránya, de fémekben szegény ország (ipari nyersanyagokban behozatalra szorul, amelyet, mg.-i kivitellel kell ellensúlyozni) - nem kedvez az exportnak a nyugati protekcionista gazdaságpolitika és a keleten jellemző kereskedelmi kapcsolatok felszámolása 20-as évek eleje - kormány által támogatott infláció kezdetben segít, mert a tőke megszabadul adósságaitól - árak mögött azonban elmaradnak a bérek, ez társadalmi feszültséghez vezet - 1924 Népszövetségi kölcsön + egyéb hitelek (307 millió aranykorona) - 1924 MNB létrehozása - 1927 jan. 21. korona helyett pengő - 1929 a termelés meghaladja a háború előtti szintet Mutassa be a jobbratolódást és a német befolyás növekedését a harmincas évek Magyarországán! 1931 nyarán a nemzetköziés pénzügyi hitelrendszer összeomlása elérte Mo.-t. (Bankzárlat, korlátolt betétkifiz.) A mezőgazdaság helyzete 1929-ben kibontakozó agrárválság, így a válság mindvégig az mg.-t sújtotta jobban - oka: a magyar termények nem versenyképesek a világpiacon Az ipari válság 1929 ipari válság, ezzel a belső piac tovább szűkül - a termények ára jobban csökken, mint az ipari áraké (agrárolló) - hiteleket vesznek fel a gazdaságuk fenntartására, ezzel nő az eladósodás - legjobban a birtokos parasztságot érinti - iparban leginkább a vas- és fémgyártást, építő- és élelmiszeripart érinti Társadalmi hatás: fizetések csökkennek + munkanélküliség A növelvő elégedetlenséget a strájkok és a munkástüntetések szaporodó száma jelezte. (1930 szept.1 bp.-i munkásság /MSZDP/ tüntetése) A Bethlen-kormány bukása A válság hatására megbomlott a Bethlent támogató stabil szövetség - finánctőke: mérsékelt földreform, belső piac szélesítése - nagybirtok: elveti, finánctőke nagy befolyását teszi felelőssé - középparasztság: 1930 FKGP (Eckhardt Tibor) 1931 Hitelválság: elsöpri a Bethlen kormányt (augusztusban lemond) 1931. aug. 24. gr. Károlyi Gyula a miniszterelnök (1931-32) - takarékossági mozgalom (fizetés csükken, adó nő) - hiteleket próbál szerezni - 1931 bevezetik a statáriumot (rögtönítélő bíróság), korlátozzák a gyülekezési jogot (1931 szept. 13. Biatorbágy ( mégis a kommunistákat hibáztatják) - új, felnövő generációk nem kapnak munkát, mezért vevők a jobboldali radikális nézetekre, egy faji alapokra helyezkedő, szélsőséges nacionalista mozgalom jelenik meg - parasztság: kaszáskeresztes mozgalom - úri szélsőjobb: Gömbös Gyula (honvédelmi miniszter) 1932. szept. Bethlen a kormánypárt és az agrárusok kezdeményezésére felszólítja Károlyit a lemondásra. 1932. okt. 1. Gömbös Gyula a miniszterelnök (1932-36) A hajdani vezérkari százados erőszakosságáról volt ismert + fajvédőprogram (1924-28 között külön párt - sajátos magyar eszmerendszer). - azt várják tőle, hogy kivezeti az országot a válságból - 95 pontos Nemzeti Munkaterv: - túl sokat ígér - szociális demagógia - totális fasiszta hatalom megteremtésének programja - cél: - egységes nemzeti világnézet - fasiszta típusú tömegpárt - olasz mintájú korporációs rendszer - meghiúsul, ennek oka, hogy a társ. nagy része ragaszkodik a Bethlen féle parlamentáris rendszerhez. Külpolitika: - 1932 Lausanne: jóvátételi kötelezettségek megszűntetése - Olaszo.val, majd Ausztriával kereskedelmi szerződés - Csehszlovák-Magyar áruforgalmi megállapodás - törekvéseket No.-val és Ausztriával látja biztosítottnak - 1933 jún. Gömbös Hitlernél - 1934 feb. diplomáciai kapcsolatok a SZU-val (piacok) - 1936 üdvözli a Berlin - Róma tengelyt Revízió kérdése: Trianon revíziója a teljes magyar társadalom jogos igénye volt. A revíziótól gazdasági fellendülést is vártak. Az elképzelések szerint az ország gazdaságára igazán csak az ország természetes, történelmi határainak visszaállításával érhető el. A revízió azonban csak külső politikai támogatással látszott lehetségesnek. A németbarát politikában ennek a reménye is fontos szerepet játszott. Ugyanakkor a Bethlen - Teleki csoport mindvégig ellenezte az egyoldalú kötődést. Gazdasági kapcsolatok kérdése: A válságból kilábalva a magyar gazdaság létkérdése lett a német kapcsolat. Nem kockáztathatták tehát egyik irányzat képviselői sem, hogy a külkereskedelemre utalt Mo. ismét tönkremenjen. Baloldal ellenesség: E kérdésben viszonylag azonosak voltak az álláspontok. Az első világháborút követő forradalmi hullám és a Tanácsköztársaság után következett Trianon. A nemzeti tragédiát ezért sokan a forradalmárok számlájára írták. A kommunista uralom egyébként is sötét árnyékként élt a politikai köztudatban. A mindent felforgató 133 nap román megszállást és katasztrofális káoszt eredményezett. A bolsevik diktatúrával az egész magyar társadalom szembeállt. Zsidókérdés: A magyarországi zsidóság egy részével szemben jelentős ellentétek éltek a társadalom konzervatív elemeiben. Ennek okai: - A dualizmus korában a gazdaságba sok zsidó tőkés invesztált. Ennek nyomán a 20-as évekre a zsidó nagytőke meghatározó jelentőségűvé vált a hazai iparban és kereskedelemben. A konkurens cégek felemelkedését sokszor lehetetlenné tették a kialakuló monopóliumok. - Ellenszenvet váltott ki a konzervatív körökben a zsidóság iránt az is, hogy a Tanácsköztársaság politikai irányítói csaknem kivétel nélkül zsidók voltak. - Ugyancsak feszültséget okozott a zsidó származásúak aránya az értelmiségi pályákon. 1920-ban a magyarországi lakosság 6%-a volt zsidó. A fővárosban ez az arány meghaladta a 23%-ot. - A fajgyűlölet az említett feszültségek ellenére sem jellemző a magyarság és a Horthy-korszak egészére. Az 1920-ban bevezetett numerus clausust, ami az egyetemre jutást az egyes magyarországi etnikumok arányában határozta meg, és ily módon diszkriminatív volt, Bethlen 1926-ban hatályon kívül helyezte. 30-as évek politikai életének jellemzői: alkotmányvédő - reformer ellentét - konzervatív erők (Bethlen István, Chorin Ferenc): alkotmány védelme, fennálló parlamentáris viszonyok, jobbratolódás fékezése - reformer erők: úri középosztályból toborzódott jobbszárny a kormányzaton belül - társ-i bázis: keresztény középosztály - parlament feloszlatása, rendeleti úton való kormányzás, "vezéri" szerepkörű miniszterelnök, korporációs rendszer, szabadságjogok korlátozása, ellenzék eltávolítása a pol.-i életből 1936. okt. Darányi Kálmán lesz a miniszterelnök (1936-38) - németbarát politika kell, de a fasiszta csoportok visszaszorításával. - társadalom problémái miatt mind többen fordulnak a szélsőjobb felé - 1937 Szálasi Magyar Nemzeti Szocialista Pártjának betiltása (1939 Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom) - programja: - munkanélküliség felszámolása - hadiipar és nagyüzemek felszámolása - földreform - kisipar és kereskedelem szabadsága - zsidómentes állam Darányi tevékenységével nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: - német politikai sikerek hatására: - magyar - német közeledés - 1938 márc. győri program: fegyverkezés - jobbratolódás - parlament hatásköre csökken, gyakran rendeleti úton való kormányzás - 1938 dec. első zsidótörvény: értelmiségi pályákon max. 20% (a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hathatósabb védelméről) - titkos választójog, de a szavazók száma 200.000 fővel csökken - szociális tv.hozás (dolgozók érezzék az állam védelmét a zsidó nagytőkétől) 1938 máj. - 1939 feb. Imrédy Béla - kezdetben németellenes - 1938 márc. 12-13. Anschluss - 1938 nov. 2. első bécsi döntés: Mo. területeket kap - Hitler bűvöletébe esik és még szorosabbra fűzi a kapcsolatokat - megalakul a Volksbund - 1939 jan. Mo. csatlakozik az antikomintern paktumhoz 1939 feb. 15. Teleki Pál - remény: parlamentáris rendszer. visszaállítása + nyilasokkal való leszámolás + lazítás a fasiszta hatalmakkal való kapcsolatokon - második zsidótv. (nem vallási, faji alapon), szellemi foglalkozásúaknál 6 %, ipar és kereskedelem 12 % - 1939 márc.15 Cseho. (Cseh-morva protektorátus), Szlovákia (bábkormány), Mo. bevonul a Kárpátaljára - 1939 ápr. Mo. kilép a Népszövetségből - egyre valószínűbbé válik a háború, de Mo. nem akar beavatkozni, Teleki fegyveres semlegességet hirdet