20. tétel A Horthy-rendszer konszolidációja 1. Horthy hatalomra jutása 1919. nov.: Huszár - kormány hatalomra jutása. 1919. nov. 16: Horthy bevonulása Budapestre. Kritérium: 1920. Jan.: Nemzetgyűlési választások -> kisgazda győzelem KNEP- Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja Király nélküli királyság, élén kormányzóval ( Horthy M. ( kormányzói jogkör Horthy - korszak: 1920-1944: a rendszer lényege: az 1918-19-es forr. Tagadásaként a polgári társ. Helyreállítására és megóvására jött létre 2. A trianoni békeszerződés 1920. jún. 4: Simonyi - Semadam Sándor A békeszerződés aláírása az ország nemzetközi elismerésének feltétele volt. Gr. Apponyi Albert; Gr. Teleki Pál; Gr. Bethlen István. Az összterület 70 %-ának, a lakosság 60 %-ának elvesztése. 325 km2 -ről 93 lett, 18,7M-ról 8M. Több mint 3M magyar került a határokon kívülre. Az ipari létesítmények 52 %-a határon kívülre került. Bányák, vasútvonalak jelentős részének elvesztése. 3. Belpolitikai konszolidáció Teleki Pál (1920-21); Bethlen István: mindkettő erdélyi arisztokrata Cél: az osztályrend fenntartása; gazdasági, politikai élet normális menete. Tömegbázis: kisgazda társadalom; katonatiszti rétegek; hivatalnokok; értelmiségiek (( nagybirtokosok; katolikus egyház; legitimisták (királyság visszaállítása). Az egész ország politikai gondolkodása: konzervatív - liberális. A konzervatív demokrácia hívei. Numerus clausus: egyetemekre, főiskolákra csak egy bizonyos arányú kisebbség vehető fel. 4. Nagyatádi-féle földreform Cél: az agrárproletárok és a birtokos rétegek elégedetlenségének leszerelése. 1 millió kat. Hold föld szétosztása. ( kb. 300 e. ember 1-2 holdas törpebirtokot kapott; kb. 100 e. ember pedig 20-50 holdas vitézi telket. Vitézi rend: nem módosította Mo. birtokstruktúráját. 100-1000 hold, ami kb. 50% a nagybirtok ( túlsúly 5. Munkásmozgalmak 1921: Kommunista Párt törvényen kívül helyezése Bethlen - Peyer egyezmény - hasonló belpolitikai felfogás - az MSZDP feladatául tűzte ki az új kormány elfogadtatását Európában - az MSZDP-nek meg kellett ígérnie, hogy lemond a vasutasok, közalkalmazottak, postások szervezéséről - nem folytat agitációt az agrárproletárság körében sem - cserébe a kormány: az MSZDP legálisan működhet; a szakszervezetek szabadok; a cenzúra sem érvényesül 6. Királypuccsok IV. Károly visszatérési kísérletei 1921. márc.: Teleki lemondott 1921. okt.: Habsburg - ház harmadik trónfosztása 7. Kormányzási módszer Bethlennek sikerült elérnie: 1922: Egységes Párt létrejötte / Kisgazda Párt + KNEP 1922: választások, de előtte új Választójogi Törvény ( 0,75 millióval csökkentette a választók számát. Nyílt szavazások. 8. Pénzügyi stabilizáció 1924: Népszövetségi kölcsön - hosszú lejáratú hitel: 250 m. korona, évi 7.5%-os kamatra. 1927: pénzügyi reform ( pengő megjelenése 9. Külpolitika 1922: Népszövetségbe való belépés 1927: magyar - olasz szerződés 1920-as évek: angolorientáció (( franciák; németorientáció ( Streseman; tárgyalások Szovjetunióval. 10. A Horthy-rendszer jellege - fasiszta volt: a parlamentalizmus erős korlátozása miatt - diktatórikus volt: konzervatív, parlamentális hatalomépült ki. - Polgári liberális volt: van parlament; több pártrendszer; sokszínű sajtó; kormánybírálatra is van lehetőség. 11. A Horthy-korszak ideológiája / Keresztény és nemzeti Megfogalmazói: Prohászka Ottokár; Bangha Béla; Szabó Dezső; Szegfű Gyula; Teleki Pál. Keresztény Nemzeti Sz. István jelentőségének kiemelése; Internacionalizmus; kozmopolitizmus tagadása; Keresztény - szociális erkölcsi egy nemzet akkor fejlődik egészségesen, ha saját Értékeket fogalmazott meg; szociális nemzeti kultúrájával kapcsolódik a világhoz. Állam fogalmának megjelenése; Társadalombiz.; piacgazd.