II. József uralkodása és a felvilágosult abszolutizmus A felvilágosult abszolutizmus a XVIII. századi Európa több országában is megjelenik; a rendszer a feudalizmus fenntartására törekszik, de emellett a kor gazdasági követelményeihez is igazodni kíván. Jozefinizmus: II. Józsefnek, a legtöbbet vitatott Habsburgnak elveit és kormányzási gyakorlatát értjük alatta. Jellemzői: - merkantilista jellegű gazdaságpolitika - szociális és egészségügyi reformok - az egyház előjogainak szűkítése - az adózó jobbágyok megvédése a földesúri túlkapásokkal szemben II. József (1780-1790) Eszményképe az egységállam volt és ezt abszolutikus eszközökkel akarta elérni. Magyarország királyává meg sem koronáztatta magát. Rendeletei Egyházpolitikai rendeletek - uralkodói engedélyhez kötötte a pápai bulla kihirdetését - 1781 Türelmi rendelet: a nem katolikusok (protestánsok) szabad hivatalviselési és vallásgyakorlási joga - betiltotta a nem betegápolással vagy oktatással foglalkozó szerzetesrendeket - a cenzúrát kivette a katolikus egyház kezéből - Továbbá eltökélt szándéka volt, hogy megadóztatja a nemesi és az egyházi birtokokat - Egyházpolitikai rendeleteit a Szentszék sem nézhette tétlenül: 1782- ben VI. Pius pápa Bécsbe látogatott. Ám ez a "fordított Canossa-járás" sem változtatta meg II. József álláspontját. Kormányzati reformok - összevonta az országos főhivatalokat - az országot 10 kerületre osztotta, élükön királyi biztosokkal - 1785 jobbágyrendelet (megszünteti az örökös jobbágyságot, engedélyezi a szabad házasodást, költözést stb.) - eltörölte a "jobbágy" megnevezést - nyelvrendelet (Lombardia és az osztrák Németalföld kivételével, mivel ott túl erősek voltak a nyelvi hagyományok) az egész birodalomban a német lett a hivatali[1] nyelv, ami nagy felháborodást váltott ki Magyarországon. Támogatói és ellenzői Rendeleteivel (s főként, hogy ezeket az országgyűlés mellőzésével hozta) magára haragította a nemességet és a papságot. A protestánsok és egyes nemesek üdvözölték a türelmi rendeletet és néhányan még hivatalt is vállaltak. II. József rendszerének bukása 1788-ban hadat indított a törökök ellen, amit azonban a társadalom minden rétege megszenvedett. II. József halálos ágyán valamennyi intézkedését visszavonta kivéve a vallástürelmi- és a jobbágyrendeletet. II. Lipótra (1790-92) egy felfordult birodalmat hagyott: Belgium elszakadt, a magyar rendek pedig a porosz udvarral tárgyaltak a magyar trón sorsáról. A nemzeti ébredés II. József halálával a központi kormányhivatalok megbénultak, a hatalom a köznemesség uralta megyék kezébe került. Ezen megyék az összes rendeletet (válogatás nélkül) hatályon kívül helyezték. Ezek után az ország a magyar nyelv, magyar ruha, ének, zene, tánc kultuszában égett. Törvénybe iktatták a magyar nyelv tanítását. Igaz, hogy II. József egy tollvonással megsemmisítette alkotását, de ezek után sem az udvar, sem a rendek nem voltak azonosak tíz évvel azelőtti önmagukkal. ----------------------- [1] Fontos különbség van a hivatalos és a hivatali nyelv között. Ő hivatali nyelvvé tette a németet, tehát ez lett az ügyintézés, közigazgatás és a különféle hivatalok nyelve.