1/A Athén és Spárta társadalmi, politikai berendezkedése SPÁRTA - Társadalma - Spártát a dórok hozták létre, meghódítva az Eufrátesz völgyében élő akhiáokat. A spártai polgároknak egyenlő nagyságú földbirtok jutott. A földeket, s a hozzájuk tarto-zó akhiáokat (helóták=foglyok), akik a földet művelték, nem lehetett eladni. Az egyenlő nagyságú földbirtokok létesítésén kívül a vaspénz bevezetésével is a vagyoni különbségek kialakulását igye-keztek megakadályozni. A spártai polgár fő feladata a katonáskodás volt, hiszen csak így tudták fenntartani a lei-gázottak felett a hatalmukat, s csak így tudtak újabb földeket és munkaerőt szerezni. Spártában is léteztek olyan elemek, akik szabadok voltak, de nem rendelkeztek politikai jogokkal. Körüllakóknak nevezték őket, mivel Spárta peremterületein éltek. Részben akhái, részben dór ősőktől származtak, s létszámuk háromszorosan haladta meg a polgárjoggal rendelkezőket. Földjeik is lehettek, de fő tevékenységük ipari jellegű volt. A spártai társadalom harmadik, s egyben legalsó rétegét a meghó-dított akhiáok, a helóták képezték, akik földművelést végeztek. Nem rendelkeztek semmiféle politi-kai joggal, bármely spártai megölhette, megszégyeníthette őket. A helóták létszáma tízszeresen felülmúlta a spártai polgárok számát. Ez az elnyomási forma eredményezte, hogy Spárta katona-álammá vált, ahol a polgárok legfőbb feladata a katonáskodás volt. Az állam - a tényleges hatalom két szervezet kezében volt. Az egyik a vének tanácsa, mely a két királyból és a 28 vénből állt. A királyok háborúban hadvezérek voltak, békében a vallási szertartások irányítását végezték. A vének tanácsának jelentős volt a szerepe, ez a szervezet tehetett javaslatot a népgyűlésnek, hogy miről tárgyaljon, s ha a döntés nem volt a vének szerint kedvező, szétoszlat-hatták azt. A vének tanácsa mellett még választottak 5 felügyelőt, akik az állam életének tényleges irányítói voltak. A 30. évüket elért polgárok tölthették be egy évre ezt a tisztséget. Feladatuk volt a bíráskodás, rendőri felügyelet, tisztviselők ellenőrzése, külpolitika, stb. Nevelés és életmód - a spártai nevelés fő célja az állam jellegéből adódóan fiúk esetében a jó katona, lányok esetében a jó katonát nevelő anya volt. Hogy jó kattonákat tudjanak nevelni, a kevésbé életképeseket kitették a Taügetoszra, hogy ott pusztuljanak el. ATHÉN -Az i.e. V. század közepe a demokrácia virágkora Athénban, ennek vezető politikusa Periklész volt. 15 éven át évről évre megválasztották első sztrategosznak, s így az athéni állam tényleges vezetője volt. A sztrategoszi tisztség egyike volt a kevés választott hivatalnak, miáltal kiemelkedett a sorsolás következtében méltóságukat vesztett tisztségek közül. A szegényebbek megélhetését veszélyeztette az időigényes politikában való részvétel, ezért a kiesett jövedelem pótlására bevezet-ték ezen rétegek számára a napidíjat. Ezen az úton járt Periklész, amikor az esküdtbíróságon végzett munkáért, majd később a görög politikai életben sajátos szerepet játszó színházi előadáso-kon való megjelenésért is napidíjat fizettetet az állammal. Gazdaság - az athéni államnak nem okozott jelentősebb megterhelést a napidíjak renszere, mert ugyan a polgárok nem fizettek adót, de a felszabadított rabszolgák igen. Jelentős volt a vámokból, a bírságokból és az ezüstbányákból befolyó jövedelem is. Alapvetően Athén jóléte azonban a gazda-ság virágzásán nyugodott. A mezőgazdaság továbbfejlődött abba az irányba, amelyre a gyarmatosí-tást követően tért rá, vagyis gabona helyett szőlő, olajbogyó, gyümölcsök, zöldségek termelése. Az iparban is jelentős fejlődés tapasztalható, virágzott a kerámia-, a fémipar, a hajóépítés és a nagy építkezések az építészetet is külön iparággá tették. A legjobban fejlődő ágazat a kereskedelem volt. Egyrészt lebonyolította Athén növekvő be- és kivitelét, másrészt jelentős közvetítő kereskedelmet folytatott, melyet Athén tengeri fölénye biztosított. Társadalom - Athén társadalmának közel fele a virágkorban is polgárjoggal rendelkezők és család-tagjaik közül került ki. A jogi egyenlőségg létrejött a polgárok között, a vagyoni különbségek azon-ban nőni kezdtek. Enyhítették a különbségeket Periklész intézkedései, amik a vagyonosokra többlet- kiadásokat róttak, s a szegényeket napidíjjal támogatták. Született egy új rendelkezés is, mely sze-rint athéni polgár csak az lehetett, kinek mindkét szülője athéni polgár volt. A törvény értelmében so-kan visszamenőleg is elvesztették polgárjogukat. Az athéni demokráciában is jogtalanok voltak a rabszolgák, szerszámnak tekintették őket. A demokráciában az állam életét a népgyűlés irányította, mely havonta 2-3-szor ülésezett a piactéren. Politikai joga volt minden 20. évét betöltött, athéni születésű szabad férfinak, aki polgársággal rendelkezett. A népgyűlésen hozták a törvényeket, tárgyalták a pénzügyeket, meghallgatták a követeket, döntöttek háborúról, vagy békéről. Kézfeltar-tással vagy cserépszavazással választottak. A demokrácia első embere a sztratégosz volt, aki a hadvezéri tisztséget is ellátta.