1.a.A görög demokrációhoz vezetö út állomásai, az athéni demokrácia
fénykora.


Az athéni demokrácia kezdetei.
      Az arisztokrácia-ellenes osztályszövetséget népnek, görögül démosznak
      nevezzük. Az arisztokrácia-ellenes mozgalom élharcosa az Attikai-fsz.
      központjában fekvö Athén várisa. A nép kikényszeríti, hogy 621-ben
      megválasszák Drakónt törvényhozónak. Drakón írásba foglalja a szokás-
      jogot, lehetövé téve ezzel a törvények arisztokrácia-ellenes értelme-
      zését. Ezzel csökkent a rétegek közötti feszültség.

      Szolón reformja.
      A vezér, akiben a nép reménysége összpontosult, az 594.év arkhónja
      volt, a hét görög bölcs egyike, költö és államférfi : Szolón. Eltö-
      rölte az adósságot, minden következményével együtt :
             - felszabadították az adósrabszolgákat
             - a külföldre eladottakat államköltségen váltották ki
             - az eladósodott parasztok visszakapták földjüket.
      A kisbirtok védelme érdekében maximálták a földbirtokokat. Ezután az
      adós csak a vagyonával volt felelös az adósságáért. A nagy törvényho-
      zó müvét új alkotmány megteremtésével koronázta meg. Ebben a jogokat
      és kötelességeket nem az arisztokrata származási elv, hanem a demok-
      ratikusabb vagyoni elv szabta meg.
4E
      Peisztratosz zsarnokuralma.    5F
      Szolón visszavonulása után Athénban polgárháborús légkör uralkodott.
      Arkhónt is csak néhány évvel késöbb lehetett választani. 561-ben
      Szolón rokonát, Peisztratoszt választották meg. A zsarnokuralomnak
      (türranisz) nevezett rendszer az arisztokrácia további visszaszorí-
      tásával a népnek kedvezett. Az önálló politikai szerepre vágyó nép
      azonban Peisztratosz fiainak uralma alatt megdönti a rendszert
      (i.e.510 - 507), és egy demokrata irányzat vezetöjét, Kleiszthenészt
      juttatja hatalomra.
4E
      Kleiszthenész alkotmánya.      5F
      Attika lakosságát területi alapon 10 phülére (kerület) osztotta. Min-
      den phüle három részböl állt :
             - városi terület
             - partvidéki rész
             - a szárazföld belsejében lévö terület
      Egy-egy phülébe tehát a legkülönbözöbb lakóhelyü, foglalkozású és
      társadalmi helyzetü ember került. Igy a szavazásnál nem érvényesülhe-
      tett az arisztokrácia túlsúlya. A kerületek hozták létre 50 - 50 kép-
      viselöjük részvételével az 500 tagú tanácsot, amely törvényelökészí-
      tö és végrehajtó szerv volt. Ugyancsak a kerületek választották meg a
      hadvezéreket, kerületenként egyet. A külpolitika, a törvényhozás ügye-

      iben döntö és a tanácsot ellenörzö népgyülésnek viszont minden athéni
      állampolgár tagja volt. Kleiszthenész alkotmánya betetözte a Szolón
      által elindított fejlödési folyamatot. Egy évszázad leforgása alatt
      Athén arisztokratikus államból demokratikus állammá alakult, melyben
      a hatalom a szabad polgárság egészét illette meg. A démosz, a köznép
      korlátlan kizsákmányolása megszüntével az athéni társadalom fejlödé-
      sének tetöpontjára jutott. Most már sor kerölhetett arra, hogy a fel-
      szabadult köznép helyett más, korlátlanul kizsákmányolható tömegeket
      vonjanak be a termelésbe : a rabszolgákat.