1. tétel Mutassa be a folyam menti civilizációk sajátosságait általában, és egy civilizáción keresztül (Egyiptom) Általános jellemzés Mezőgazdaság A termelés kibontakozása . Először a termékeny félholdon következett be. A termékeny félhold: Nílus völgyétől Közel-Keleten át Mezopotámiáig ill. Iránig tartó térség . megvoltak a búza, árpa, köles vadon élő ősei > ezek táplálóak, könnyű volt raktározni, és nem igényes növények . a nagy folyóvölgyekben laza szerkezetű talaj volt, amit könnyen lehetett művelni . folyóvölgyekben növénytermesztés, hegységekben állattenyésztés folyt . kezdett kialakulni a cserekereskedelem Növénytermesztés . először elszórták véletlenül a magokat, ami kinőtt, azt learatták (> arató népek időszaka) . elkezdik művelni a földeket > ásóbotos földművelés (csak laza talajnál) . kötött talajt megművelik > ekés földművelés . aratáskor sarlót használnak . nő a termelékenység > több embert tud ellátni > nő a népesség Állattartás . 11000 éve háziasítják a kutyát . első haszonállatok: juh, kecske (kb. 8000 éve) . szarvasmarha (7. évezred körül) . sertés, baromfifélék . először a húsukért tartják, később már a tejüket is hasznosítják. Csak kb. 5-6. évezredtől hasznosítják a gyapjukat . Kb. 4. évezredtől használják őket ekehúzásra, teherszállításra Ipar Eszközök . csiszolás kifejlesztése: nedves homokkal . átfúrják a köveket: nyélre tudják erősíteni . kézművesség kezd kialakulni: szövés, fonás, fazekasság, fémművesség kezdetei Fazekasság: . kellett az edény a felesleg tárolásához . vegyi átalakulások alkalmazása (pl.: kiégetés) . e. 4. évezred: fazekaskorong feltalálása Szövés, fonás . i.e. 5. évezredtől . len, kender, gyapot termesztés > fonal-készítés . i.e. 4. évezred: szövőszék feltalálása Fémművesség . i.e. 4-5. évezred: ott alakul ki, ahol viszonylag fejlett volt a termelés > a félholdon . a fémeszközök kiszorítják a csontot, követ, fát . először az aranyat, rezet munkálják meg, mert ezek puhák voltak, nem kellett hevíteni, hátrányuk, hogy kevésbé jól alkalmazhatóak . i.e. 3. évezred: feltalálták a fémolvasztást > ötvözeteket állítanak elő, pl.: bronz (réz+ón) > nem terjed el, mert bonyolult előállítani és drága . i.e. 2. évezred: vas. Nagy mennyiségben van, könnyű hozzáférni, olcsó, nem kell ötvözni, könnyű elkészíteni Kereskedelem . megjelent a felesleg, ill. a különböző adottságú területeken más-mást termeltek, ezért alakult ki . vízi és szárazföldi úton folyt a kereskedés. A vízi út olcsóbb, mert nem kell vonóerő, és út, + nagyobb mennyiségű árut tudnak eljuttatni. . i.e. 5. évezredben: kerék felfedezése Letelepedés . a szántóföldek és az állattenyésztés miatt nem lehetett vándorolni > létrejöttek az első települések . i.e. 9000 - első földműves falvak létrejötte Mezopotámiában . a házakat először vízközelbe építették. Max. 100-150 fős falvakat hoztak létre, ahol először még a vérségi kötelékek domináltak. Később ez változott: nem vérség alapján szerveződte, hanem a településhez, helyhez kötődtek . faluközösségi rendszerben éltek. A földek, állatok a faluközösség közös tulajdonát alkották. A családok közt a földet évente kisorsolták, ezt kellett művelniük. A faluközösség vezetőit a családfők alkották, akiknek a feladata a termelés rendjének a fenntartása volt. Bizonyos vitás kérdésekben döntőbírói joga is volt. Városok . a kézművesség és kereskedelem központjai . kiterjesztik fennhatóságukat a szomszédos falvakra is . átveszik a katonai, vallási és gazdasági vezető szerepet . kialakul a tagolt társadalom > előtűnnek a különbségek: anyagi-vagyoni különbségek > A több felesleggel rendelkezők köréből kialakul a vezető réteg Egyiptom . Határai: Földközi-tenger, Vörös-tenger, Sínai-félsziget, Szahara, Délen az első katarakta (vízesés) határolja . A folyó két oldalán 10-20 km-es sávban termeltek, éltek - a folyó termékeny iszapot hozott - Nílus vizével öntözni tudtak - nem szikesedik el annyira a talaj . A termékeny részt kemetnek, a többit deseretnek hívták. . Nagy mennyiségben voltak építőköveik, de fát már hozatniuk kellett Libanonból. . Mivel nincs ráutalva másokra, elszigetelődik . Két területre osztható: - Alsó-Egyiptom / Delta-vidék - Felső-Egyiptom Államok kialakulása - Óbirodalom (2635-2155) . Már a neolit korban éltek itt . később elszigetelt földműves közösségek jöttek létre, de össze kellett hangolni több tevékenységet, pl.: gátépítést > szükségessé vált a központi irányítás, ami megszervezi a munkákat > ebből fejlődött ki az állam . i.e. 3000 - külön-külön létrejön Alsó- és Felső-Egyiptom - saját fővárosuk, isteneik, uralkodójuk volt . i.e. 2900-ban Felső-Egyiptom meghódította Alsó-Egyiptomot > 1. dinasztia korszaka, melynek első uralkodója a hagyomány szerint Aha-Ménész volt . Az Óbirodalomban 6 dinasztia uralkodott Társadalom . Piramis szerkezet jellemző - fáraó - hatalma isteni eredetű, despota, a legfőbb hadvezér, bíró, legfőbb pap, államigazgatás, államkincstár vezetője - Előkelők: . vezírek: nem katonai feladataik vannak, hanem a kincstár felügyelői, élelmiszerraktárt ellenőrzik, bíráskodik, felügyeli az építkezéseket . nomarkhosz, kormányzók: Egyiptom kerületekre, nomoszokra van osztva, ezek élén állnak . hivatalnokok: öntözések, közös munkák irányítói . írnokok: adók és munkák összeírása a feladatuk . hadvezérek . papok: istenek kultuszát, uralkodók halotti kultuszát ápolják - Közrendű szabadok: kézművesek, földművesek. A termelők rétege. Közmunkákban ők építkeznek - Rabszolgaság: patriarchális . A földek az uralkodó tulajdonában vannak Gazdaság . a földeket közrendűek művelik . központi elosztás jellemző itt is - redisztribuciós rendszer . a piramisokon áradások idején dolgoztak, amikor a földeken nem tudtak volna Jelentősebb uralkodók Dzsószer . 2620 táján lépett trónra . Nevének jelentése: isteni testű vagy istenibb a testnél . Sikerült a régi helyi, törzsi-nemzetségi vezető réteget háttérbe szorítnia, az államszervezetet centralizálnia . Imhotep - a fáraókor egyik legnagyobb tudósa - ő építtette és tervezte Dzsószer szakkarai piramisát - egyiptomi istenek sorába emelkedett - halála után néhány 100 évvel egyesek régi királynak tartották Kheopsz, Khephrén (Hafré) Mükerinosz (Menkauré) . Kheopsz az első fáraó, aki piramisának helyét Gizában jelöli ki . Kheprén, aki valószínűleg Kheopsz fia volt, újra Gizában építtet piramist . Menkaurével ér véget a nagy piramisépítők kora . ő már a templomokat támogatja . Piramisa kisebb az előzőeknél, de struktúrájában tökéletesebb Óbirodalom hanyatlása . a nomarkhoszok szolgálati birtokot (nomosz) kaptak a kormányzóság időtartamára > ezt megpróbálják örökletessé tenni . a legfontosabb pozíciókat elkezdik örökölni és katonai erejük is kialakult . Az V.-VI. dinasztia idején meggyengül a központi hatalom > a nomarkhoszok megpróbálnak önálló politikát folytatni . Kb. 2130 körül bekövetkezik az összeomlás Átmeneti kor (2155-2040) . nincs központi hatalom . nincs szervezett munka > a termelés visszaesik > a gazdaság összeomlik > éhínségek vannak . szükség van egy hatalmi központra. Az egyik Théba lesz, a másik Herakleopolisz. Théba győz, innen kerül ki a XII. dinasztia, melynek első uralkodója Amenemhet Középbirodalom (i.e. 2040-1791) . nincs már az összes föld a fáraók kezében . megerősödik a papság és a templomok hatalma . Amon lesz a főisten, akit csak Thébában tiszteltek. A XII. dinasztiától kezdve válik az egész országban főistenné, de a régiek is megmaradnak. Az Amon papok óriási földeket kapnak és megerősödik a politikai hatalmuk is . fellendül a gazdaság . elkezdik a bronzeszközök használatát (később, mint máshol, mert Egyiptom el volt szigetelődve) Külpolitika . Núbia irányába, a második katarakta felé terjeszkednek II. Átmeneti kor (1791-1550) . meggyengül a hatalom . külső támadás - egy lovas-nomád népcsoport (hükszoszok) 1750 körül hatolnak be Palesztina és Szíria területéről. Újdonság a vasfegyverük, a ló és harciszekér használatuk . Új főváros Avarisz lesz, a Nílus deltavidékén . i.e. 1550 körül az egyiptomiak legyőzik a hódítóikat . Théba volt a kezdeményező város Újbirodalom (1550-1070) . a hükszoszok által behozott újdonságok meghonosodnak, pl.: eke fejlettebb változata, juh, teve tartás, ló megjelenése . a vas használata jó hatással van a hadászatra és a gazdaságra . kialakul egy katonai vezető réteg . i.e. 16. században önálló, aktív külpolitikába kezd - Palesztina, Szíria irányába terjeszkedik - Dél felé a 3. katarakta a célja - Ny-Libanon felé hódít . új terményeket hoznak be Jelentősebb uralkodók III. Thotmesz (i.e. 1468-1436) . Meggidónál legyőzi a Szíriai városállamok egyesített haderejét: egész Szíria a fennhatósága alá kerül . nem rabol és nem igáz le népeket - csak laza függésbe vonja a meghódított területeket . a városállamok élén maradnak a vezetők, de adót ill. túszt fizetnek (pl.: trónörökösöket elviszik Egyiptomba) . A meghódított városokban helyőrséget hagynak . a kincstárba sok adó folyik be (Amarna levéltárából tudják az adatokat) IV. Amenhotep (Ekhnaton)(i.e. 1364-1347) . új kultuszt, az Aton isten kultuszát vezeti be. Megpróbálja államvallássá tenni > bezáratja a központi területeken az Amon templomokat. A templomokról levakarták az Amon-jelképeket. Ez egyfajta monoteista törekvés volt - Amarna reform . felveszi ő is az Ekhnaton nevet (~ Aton kegyeltje) . új főváros: Ahet-Aton . csak az új hivatalnokszervezetre támaszkodott . a hadsereg is ellene fordult - elveszti a már meghódított területeket . Utóda Tutenhamon (korábban Tutenhaton, de kiegyezik az Amon papokkal) . Egyiptom meggyengül, és a hadsereg veszi át az irányítást. Hadvezérből lesznek fáraók, pl.: Szethi (a hadistenről nevezi el magát) II. Ramszesz (i.e. 1290-1224) . nagy hódító . Szíria, Fönícia felé terjeszkedik > összeütközésbe kerül a hettitákkal . i.e. 1285 - Kades-i csata > egyiptomi vereséggel végződik . Később békét kötnek, sőt egymást is megsegítik, ha valaki megtámadja őket . A 13. sz. a béke százada . i.e. 1200 körül megkezdődik a tengeri népek vándorlása . védekezni kell ellenük és megszűnnek a kereskedelmi utak . beszivárognak a líbiaiak - a folyó felé húzódnak. Ellenük is védekezni kéne . Herihor főpap kimondja Felső-Egyiptom önállóságát (Théba környéke). Egyiptom két részre szakad Kései kor 1070-től . Egyiptom már nem nagyhatalom, sok dinasztia váltakozva uralkodik . i.e. 18. században elfoglalják az asszírok . i.e. 525-ben perzsa kézre kerül . Később a görögök, majd a rómaiak foglalják el