1. Görögország


I. Az athéni demokrácia kialakulása


1. Előzmények

ie. 2. évezredben az ókori Hellaszban törzsenként telepednek le
dór vándorlás
nincs egységes Görögo.

2. Poliszok

görögök hegyvidékes részen telepednek le, ahol csak a kis völgyek
művelhetőek meg; nincs szükség nagy államra ( poliszok, önálló városállamok
(kisebb egység központi települése és a központi falvak)
önálló jogrendszer, katonaság és gazdaság
lakossága: arisztokraták és kisbirtokos parasztok
2 legnagyobb polisz: Spárta, Athén
hatalom alapja a föld; beköltözött kézművesek és kereskedők a közösség
megtűrt, de jogtalan tagjai

3. i. e. 8. sz.

poliszok élete megváltozik ( nagy feszültség, csekély mennyiségű termőföld
van, amely nem elég a lakosságot ellátó mennyiségű gabona megtermelésére (
népességfölösleg
adósrabszolgaság (eladósodott parasztok) egyre jelentősebbé válik
munkaerőszükséglet: egyre több szabad paraszt válik terjeszkedő
nagybirtokossá

4. Gyarmatosítás

ie. 8-6. sz.
 okai: görög földről kiszorulnak parasztok; nyersanyag (réz, ón, vas) hiány
ókori K felé nem tud terjeszkedni, mert ott civilizációk vannak
É felé: Fekete-tenger partvidéke ( civilizálatlan területeken hoznak létre
gyarmatvárosokat
É-Afrika partvidéke, Egyiptomtól Ny-ra
D-Itália, Szicília, Hispánia
gyarmatok nem kereskedelmi hanem mezőgazdasági támaszpontok, amelyek
gabonával, nyersanyaggal látják el a metropoliszt iparcikkért cserébe

5. Gyarmatosítás hatása

gazdaság átalakítja anyapoliszokat is: ipar megerősödik; nagyon fejlett
kereskedelem
gazdasági fellendülés: önellátó gazdálkodás szintjét felváltja az
árutermelés, pénzgazdálkodás
anyaország a 6. sz-ban már nem termel gabonát ( belterjes gazdálkodás
(kertművelés, szőlő)
társadalmi hatás:      - lakosságfölösleg levezetése; népszaporulat
eltávozik
      - társadalom szerkezete is átalakul
      - nagybirtokosok hatalmi súlya megnő; iparos és
kereskedőréteg kialakul
súlyponteltolódás a mezőgazdaságról az iparra és a kereskedelemre gyöngíti
a nagybirtokos osztály helyzetét

6. Démoszok

démosz: iparos-kereskedő-kisbirtokos parasztok arisztokrataellenes
osztályszövetsége
ie. 7-6. sz-ban démosz elkezd harcolni jogaiért:
      - iparos-, kereskedőréteg hatalomért
      - meggazdagodott parasztság továbbfejlődés lehetőségéért
      - nincstelen parasztok földért
      - eladósodottak adósrabszolgaság eltörléséért küzdenek
írott törvények nincsenek; politikai jogokkal csak a nagybirtokos
arisztokrácia rendelkezik; nagy az adósrabszolgaság
arisztokrataellenes mozgalom élharcosa: Athén

II. Démosz harca a politikai hatalomért Athénban


1. Drakón

i. e. 621.: Drakón arkhón az első írott törvényeket hozza meg
nagyon szigorú; gátat szab visszaéléseknek
magántulajdon védelme, de nem oldja meg a politikai hatalom és az
adósrabszolgaság kérdését

2. Szolón

i.e. 594.: Szolón arkhón eltörli Drakón törvényeit
adósrabszolgaság eltörlése
a már eladott rabszolgákat állami pénzből visszavásárolják (teherlerázás)
elzálogosított földek visszaadása
földbirtok maximálása
minden polgár felelős a poliszért és köteles állást foglalni
polgár adósságáért csak vagyonával felelős, személyével nem
politikai jogok átalakítása: vagyoni alapon sorolja a társadalmat 4
osztályba; tisztségeket ettől teszik függővé

3. Türannisz

egyeduralom: türannisz élén: türannosz áll
ie. 6. sz.: egyensúly az arisztokrácia és a démosz között (arisztokrácia
kezén a föld és a politikai jog)
démosz már gazdagabb, de nem megfelelő a politikai joga




4. Peisztrisztatosz (türannosz)

1-1 arisztokrata egyeduralomhoz jut a démoszra támaszkodva
Peisztrisztatosz: démosznak kedvező politikát folytat
      - hatalmas építkezések
      - Athén nagyvárossá válása
      - jó kapcsolat poliszokkal
      - vidékre kiszálló bíróságok szervezése
      - ünnepek támogatása
Peisztrisztatosz meghal; 2 fia követi, de ie. 510-ben elűzik az utolsót is

5. Kleiszthenész

ie. 508.: Kleiszthenész reformjai ( athéni antik demokrácia megteremtése
demokrácia = démosz hatalma
Athént és a poliszt 10 phülére osztja ( területi, nem vagyoni alapon fognak
szavazni
1 phüle 3 részből áll: városban, partvidéken, szárazföld belsejében
minden phülé 50 képviselőt küldhet az 500-ak tanácsába, a legfőbb törvény-
előkészítő és végrehajtó testületbe

6. Demokrácia

antik demokrácia korlátozott: nők, rabszolgák, körüllakók (betelepülő
athéniak) nem kapnak szavazati jogot

7. Népgyűlés (eklészia)

tagja minden 20. életévét betöltött athéni, szabad születésű férfi
külpolitika, törvényhozás ügyeiben döntő; a tanácsot ellenőrző legfőbb
hatalom
cserépszavazás
ők választják meg az 500-ak tanácsát ( törvényt előkészít, de nem ő dönt
vezeti az állami életet; gazdasági és jogi funkció
Tisztségviselők: - 10 stratégosz (katonai vezető) ( választják
      - 10 tamiász (gazdasági élet vezetői) ( nem sorsolják
      - héliálja (esküdtbíróság) ( sorsolják

8. Befej.

Athén 1 évszázad alatt arisztokratikusból demokratikus állammá alakult;
ahol a hatalom a szabad polgárság egészét illeti meg
a demokrácia idején fejlődésének csúcspontjára jutott
felszabadult köznép helyett más, korlátlanul kihasználható réteg:
rabszolgák