1. tétel Ókori Görögország A görög történelem kezdetei A polisz születése Az arisztokrácia és a démosz küzdelme Athénban. Spárta A görög-perzsa háborúk Az athéni demokrácia fénykora és bukása A görög történelem kezdetei Földrajzi körülmények Balkán félsziget, Kis Ázsia, Égei-tenger, Forró nyár, enyhe tél Kréta Neolit leletek, Ke. 3000 körül telepesek, bronz, Ke. 2000, kisebb államok Akhájok Ke. 1400, lineáris B írás Mükéné Ke. 2. Évezred görög vándorlás, Háborúk: zsákmány és földszerző, Társadalma: élén a király, katonai fegyveres arisztokrácia, közrendű szabadok, kézművesek. Virágzása: területi hódítások, trójai háború. Bukása: ke. 13. században elpusztultak a központok, a dórok feldúlták a várakat, elsöpörték a mükénei államszervezetet. A polisz születése Ke 12-8. század Sötét századok, újrakezdés lehetősége, kultúra megszakadása, poliszt a sajátjának érzi az ember, piacgazdaság kialakulása Polisz Városállam. Földdel, parcellával rendelkezők, polgári joggal birtok, nagyobb birtokkal rendelkező arisztokrácia, arisztokratikus köztársaság, démosz = nép. Gyarmatosítás Oka a túlnépesedés, eladósodás -> adórabság, a jó minőségű földeken megtermelt gabonát Hellászba szállították, onnan kézműipari termékeket, fegyvereket, feldolgozott élelmiszereket hoztak vissza és rabszolgákat szállítottak Hellászba. Hatása Nem kellett rossz minőségű földeken gabonát termelni, át lehetett állni a sokkal jövedelmezőbb olajbogyó-, bor-, és zöldségtermelésre. Megnőtt a kézműipari termékek piaca, tökéletesedett a hajózás, pénzgazdálkodás. Az arisztokrácia és a démosz küzdelme Athénban. Arisztokrácia A gyarmatosítás során veszít gazdasági erejéből, arisztokratikus köztársaság: legfőbb méltóság az arkón. Démosz Gazdasági ereje nő, harca a hatalomért Harc Ke. 621. Drakón: írásba foglalta a törvényeket, szigorú törvények. Ke. 549. Szolón: vagyoni alapon négy osztályba sorolja a népet, megteremti a demokráciát, népuralmat, eltörölte az adórabszolgaságot. Ke. 560-527. Peiszisztratosz: egyeduralom, türannisz, zsarnokság, zsarnok, gazdaság fejlődése. Ke. 508. Kleiszthenész: hatalom a népgyűlésnél, bulé = tanács, phülé, ötszázak tanácsa, cserépszavazás, katonai vezetők. Spárta Társadalom Dórok érkezése, hódítása: katonáskodás, teljes jogú spártai polgárok, politikai vezető szerep. Perioikoszok: szabad spártai polgárok, földdel rendelkeznek, politikai szerepük nincs. Őslakos akhájok, Helóták: földet művelnek, nincs joguk, tárgyként kezelik őket. Mesterségesen fenntartott egyenlőség. Vaspénz használata. Állam Arisztokratikus, a hatalom a király kezében van. Népgyűlés = apella (nem itt hozzák a törvényeket) 5 felügyelő = ephorosz, vének tanácsa = geruszia: 2 király + 28 vén. A görög-perzsa háborúk Előzmény Perzsa terjeszkedés, kereskedelmi útvonal, Athén segítségét megtorlandó Dareiosz Marathoni csata Perzsák: Dareiosz 20-25 ezer katona, görögök: 10-11 ezer katona, görög győzelem. Thermophülai szoros A spártaiak küzdelme a perzsákkal, perzsa győzelem. Szalamisz sziget A görög hajók legyőzték a perzsákat Plataina Szárazföldi csata, perzsa győzelem Délosz sziget Poliszok szövetsége a háborúról, béke Az athéni demokrácia fénykora és bukása Demokrácia kiterjedése Napidíj a jövedelem pótlására, adók, állami bevételek, kikötődíj, bírói ítéleteknél pénzbírság, szövetségesek pénze. Gazdasági élet Mezőgazdaság: szőlő, olajbogyó, zöldség. Ipar: fémművesség, fegyverek, kerámiaművesség, hajóépítés. Jogi egyenlőség, de a vagyoni különbségek nőnek A viszonylagos vagyoni egyensúly és a politikai jogok egyenlősége tette lehetővé, hogy az athéni demokrácia egy-két nemzedék idejére ténylegesen biztosítsa az athéni polgárok egyenlőségét. Ellentétek A déloszi szövetségesek adófizetőkké váltak, a belső piacok telítve voltak, új területekre, új piacokra kellett szert tenni. Athén kereskedelmi vetélytársainak és Spártának egybeestek az érdekeik. Peloponészoszi háború A déloszi és a peloponészoszi szövetség harca, Athén és Spárta. Első felében békét kötöttek, második felében Alkibiádész újra kezdi a háborút, majd ismét megkötik a békét. (sziciliai háború) A poliszrendszer válsága A háborúk állandósultak, a poliszok már nem tudták biztosítani a gazdaság számára a fejlődést. A demokrácia támaszát jelentő középrétegek elszegényedtek. A vagyonukat vesztett polgárok az állam juttatásaikból kezdtek élni. Zsoldosok.