19/A Ismertesse az I. világháborút kiváltó okokat, a résztvevő államok céljait, a főbb frontokat és a háború következményeit Az első világháború kitörésének hátterében az európai hatalmak érdekellentéteinek és a köztük lévő feszültségeknek sokasága rejlett, amelyeknek eredője a vezető ipari országok gazdasági vetélkedése a nyersanyagforrásokért, és a nem ipari országokban történő tőkeelhelyezési piacokért folytatott harc, a gyarmatok után való törekvés volt. Ezen hatalmak hagyományos politikája világpolitikai összefüggésben imperializmussá fejlődött, amely további gazdasági és politikai konfliktushoz vezetett. ANGLIA: gazdasági fejlődése 1870-től a II. ipari forradalomtól lelassul, mert a gyarmatok profitjából ugyanolyan életszínvonalat tud biztosítani, mintha a gazdaság prifitjából élne. Politikai célja a gyarmat-szerzés, az ország védelme és a kontinentális hegemónia megőrzése. FRANCIAORSZÁG: gazdasága visszaesik, mert a németeknek fizetett magas hadisarc és Elzász-Lot-haringia elvesztése gátolja a fejlődésben. Politikája gyramatszerzés, védelem és a revans, a visszavágás politikája (Elzász-Lotharingia). NÉMETORSZÁG: a Franciaországtól beszedett hadisarcot a hadiipar fejlesztésébe fektette be. Ezen-kívül fejlődött a nehézipar és a bányászat is. Politikája a gyarmaatszerzés és a terjeszkedés Belgium és Franciaország felé. OROSZORSZÁG: 1861-ben fölszabadítják a jobbágyokat. Poliitikája: a szorosok megszerzése Török-országtól és Angliától, ezenkívül terjeszkedés a Balkán felé. OSZTRÁK-MAGYAR-MONARCHIA: Politikája a hatalom megőrzése a birodalmon belül, valamint terjeszkedés az oroszok és Szerbia felé. A háborús tömbök létrejötte Központi hatalmak: 1879-ben Németország és az Osztrák-Magyar monarchia létrehozta az ún. "kettős szövetség"-et Oroszország ellen. 1882-ben csatlakozott a szövetséghez Olaszország, így jött létre a "hármas szövetség", amely Oroszország és Franciaország ellen irányult. Antant: 1893-ban Franciao. és Oroszo. szövetséget köt. Ehhez a szövetséghez csatlakozik 1904-ben Anglia. Megkötik a "szívélyes megegyezést", amelyben rendezik a gyarmati vitákat. Az Antant német-ellenes szervezet lesz. Az első világháború kitörése 1914 június 28-án az osztrákok díszszemlét terveznek Szarajevóban. Ferenc Ferdinánd és felesége ellen követ el sikeres merényletet Gabrilo Princip. Ferenc Ferdinánd utódja, Ferenc József ultimátimot intéz Szerbiához, melyben kéri, hogy az Monarchia titkosrendőrsége nyomozhasson a gyilkosság ügyében. Ezt Szerbia nem fogadja el, így július 28-án NO és az OMM hadüzenetet ad át. Moltke, vezérkari főnök Alfred von Schliffenek a tervei alapján úgy képzelte, hogy a német hadierő pár hét alatt legyzőzi majd Franciaországot, a Monarchia pedig feltartóztatja a lassan fejlődő Oroszországot, s egy-idejüleg végez Szerbiával is, ezt követően pedig a németekkel közösen legyőzik Oroszországot, és befejezik a háborút. Az 1914-es év Ny-i front: a német hadvezetés a Schliffen-tervnek megfelelően augusztus 4- én hatalmas erőkkel támadást indított a semleges Belgiumon keresztül Párizs elfoglalására. A Marne-folyónál a francia ellentámadás megállította a német előrenyomulást. Mindkét hadsereg "beásta" magát, és állóháborúra rendezkedett be. K-i front: az orosz mozgosítás a vártnál gyorsabban haladt. Így a Ny-i és a Szerb-frontról is csapatokat kellett átirányítani, amely csapatok a Mazuri- tavaknál érzékeny csapást mértek az oroszokra. A Balkáni fronton a Monarchia haderejének nem sikerült Szerbiát gyorsan lerohannia, így itt is álló-háború alakult ki. Ugyanakkor Törökország hadba lépése az oroszokat új front megnyitására kénysze-rítette a Kaukázusban. Az 1915-16-os évek D-i és Balkáni front: Az 1915-16-os évek a feltörő küzdelmek, az ellenség kivéreztetésének jegyében teltek. 1915 májusában az osztrák-magyar hadsereg áttörte a frontot, és 150 km-re szorították vissza az oroszokat. Folytatva a támadást, elfoglalták e lengyel területeket és a Baltikum jelentős részét. Májusban Olaszország is belép a háborúba, az Antant oldalán. A fejlődő olasz támadást a Monarchia haderői 1915 nyarán óriási erőfeszítések árán az Isonzo-menti harcokban megállította. Szeptemberben Bulgária hadbalép, s a Monarchiával közösen elfoglalják Szerbiát, Montenegrót és Albániát. NY-i front: az 1915-ös év a központi hatalmak fölényével zárult. 1916 februárjában a németek ostrom alá vették Verdun erődjét. Hosszú, elkeseredett harc alakult ki, mely decemberig tartott. A "verdun-i vérszivattyú" közel 1 millió katona életébe került. Júniusban a brit haderők támadást indítottak a Somme folyónál. Itt vetettek be először páncélosokat, de a "gépek csatája" - mely novemberig tartott és újabb 1 millió áldozatot követelt - nem változtatta meg a hadi helyzetet. K-i front: 1916 júniusában az orosz haderő váratlanul újabb támadásba lendült és áttörte az osztrák-magyar frontot Augusztusba Románia betört Erdélybe, miután a bukaresti titkos szerződésbe megígérték neki, hogy határait csaknem a Tiszáig kitolhatja. A Monarchia csapatai kiverték a románokat és 1916 novemberében elfoglalták Bukarestet. A központi hatalmak azonban erejük végére értek, s lassan kibontakozott az antant gazdasági és számbeli fölénye. 1916 novemberében meghal Ferenc József. Utódja, IV. Károly őszintén törekedett a békére. Békeajánlatát azonban az antant visszautasította. Az 1917-es év A német hadvezetés az antant tengeren történő utánpótlásának megakadályozása érdekében 1917 januárjában meghirdette a korlátla tengeralattjáró-háborút, aminek egyetlen következménye az USA hadbalépése lett. A központi hatalmaknak tavasszal reményt adott az orosz forradalom következtében előállt új helyzet. Áprilisban az antant támadása elakadt a német haderő ellenállásán. Oroszország ugyan segíteni akart, de a Kerenszkij féle támadás kudarcba fulladt. Ezzel gyakorlatilag megszűnt a keleti front, s így az olasz frontra irányított seregek könnyűszerrel kivetették Isonzó-menti állásaikból az olaszokat. Így ez az év a harctereken a központi hatalmaknak kedvezett, viszont egyre erőteljesebben fogalmazódott meg a népek békevágya. 1918 januárjában hirdette meg Wilson amerikai elnök a 14 pontból álló békejavaslatát, amely hatalmas nemzetközi visszhangot kelltett. A háborús kormányok azonban győzni akartak, hogy ők diktálhassák a feltételeket. Az 1918-as év Az utolsó német támadás sikeresen indult, de célját nem érte el, miként a Monarchia támadása sem. A beásott tűzerővel szemben megjelent az antant új harcmodora, a mozgó tűzerő (páncélosok, repülők). Ekkor már a nyugati szövetségesek kétszeres erőfölényben voltak, a központi hatalmak vesztesége kétségtelenné vált. 1918 nyarán az antant megerősítette balkáni erőit, melyek Bulgária és Törökország legyőzése után akadálytalanul közeledett a Monarchia határai felé. Az októberben újra megindult olasz támadás, és az antant csapatok közelsége miattmár Bécsben is belátták, a háború elveszett. A fegyver-szünetet Padovában írták alá, november 3-án. A német fegyverszünet aláírására november 11-én került sor, a compiegnei-erdőben. Véget ért a négy évig tartó öldöklés, amelynek során csaknem 10 millió ember pusztult el. Míg a győztes országokban az általános elkeseredést részben ellensúlyozta a győzelem öröme, hogy a harc nem volt hiábavaló, addig a vesztes országok lakossága a rendszerváltozást követelő ellenzéki erők mögé állt, megdöntve a kormányokat. A vesztes országokban forradalmak alakultak ki, s a helyzet csak sokkal később nyugodott le. A "béketárgyalások" Németország: Elzászt és Lotharingiát Franciaországhoz csatolták, a Saar- vidéket 15 évre francia közigazgatás alá helyezték. Ezenkívül a győztesek 15 évre megszállták A Rajna bal partját, s a folyó mindkét oldalán fegyvermentes övezetet létesítettek. Elvették gyarmatait, s a jóvátételt 20 milliárd aranymárkában határozták meg. Közép- és Kelet-Európa átrendezése: a balti államok függetlenné váltak. Lengyelország ismét függet-len álammá vált, de a határvonalon nem tudott megegyezni a Szovjetunióval. Az Osztrák-Magyar Monarchia nem okozott különösebb gondot a békecsinálóknak, sorsáról néhány óra alatt döntöttek. Létrehozták Csehszlovákiát, mely 3 millió németet, 1 millió magyart és félmillió ukránt foglalt magába. Románia megkapta Erdélyt, s vele együtt több, mint 1,6 millió magyart. A délszlávok politikáját a háború végére a szerb-horvát unió hívei határozták meg. Sokféle kultúrát, vallást és nem-zetiséget fogalalt magába a megalakuló Szerb-Horvát-Szlovén királyság. Bulgária területeiből elcsatol-nak, és a török szorosokat angol ellenőrzés alá helyezik.