XIX. tétel Az I. világháború 1. kérdés A világháború okai, sajátosságai és eseményei 1914-ben Antant (Tagjai a legnagyobb gyarmatosítók: Anglia, Franciaország, Oroszország) (Hármas szövetség (Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, Olaszország) Németország követeli a világ újrafelosztását. A világháború alapvető oka az imperialista nagyhatalmak ellentéte: 4. angol (német 5. francia (német 6. orosz (osztrák A Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd meggyilkolása (Szarajevó, 1914. június 28.) ürügy volt a háború kirobbantására. A háború menete 1914-ben: 9. Augusztus 4-én Németország nagyerejű támadást indított Franciaország ellen (a Schlieffen-terv alapján), de ez a Marne folyónál elakadt (marne-i csata, szeptember 5-10.). Ezután mindkét hadsereg állóháborúra rendezkedett be. 10. Augusztus 28-30. között a 8. Német hadsereg Hindenburg vezetésével Tannenbergnél megsemmisítette a 2. orosz hadsereget, majd a Mazuri- tavaknál érzékeny csapást mért az 1. orosz hadseregre (szeptember 6- 15.). 11. Galíciában az osztrák-magyar haderőnek sikerült feltartóztatnia az oroszt előretörést. A balkáni fronton is állóháború alakult ki, nem sikerült Szerbiát gyorsan lerohanni. 12. A németek megpróbáltak kijutni a Csatornához, sikertelenül. Vereséget szenvedett a német flotta is (Helgoland-szigetek, november 1.), és Nagy-Britannia tengeri blokád alá vette Németországot. Sajátosságok, következmények: 14. több mint tízmillió ember pusztult el a harcok során 15. új fegyverek is megjelentek (repülőgép, mozgó tűzerő, harci gáz stb.) 16. valamennyi hadászati terv összeomlott, a felek támadó és nem védekező hadműveletekre készültek, az állóháborúkat csak az ellenfél felmorzsolásával tudták volna megnyerni 17. szétesett a régi Európa politikai-társadalmi szerkezete 18. eltűntek a hagyományos dinasztiák (Habsburg, Romanov, Hohenzollern) 19. a világpolitika súlypontja az USA-ba helyeződött át, Európa elvesztette vezető szerepét 2. kérdés A háború befejeződése és a versailles-i békerendszer 1918-ra nyilvánvalóvá vált az antant erőfölénye. Wilson amerikai elnök kiadta 14 pontos béketervét (január 8.), amely liberális elveket vallott és igazságos békét ígért. Németország megkötötte a breszt-litovszki békét a bolsevik vezetésű Oroszországgal (március 3.) Márciusban újabb német támadás indult a britek és a franciák ellen, de ez is elbukott (2. marne-i csata). Júniusban a Monarchia támadása is összeomlott az olasz fronton. Az antant júliusi támadása összeroppantotta a német hadsereget A központi hatalmak államai sorra aláírták a fegyverszüneti okmányokat. 1919. január 18-án megnyitották a versailles-i békekonferenciát. 28. Wilson, Lloyd George és Clemenceau voltak az irányítók 29. Létrehozták a Népszövetséget (április 29.) 30. Németországgal június 28-án íratták alá a békeszerződést. 31. Elzász-Lotaringiát Franciaországhoz csatolták 32. a Rajna vidéket demiritalizálták, 15 évre megszállták a győztesek 33. a Saar-vidéket 15 évre francia közigazgatás alá helyezték 34. 100 ezer főben maximalizálták a hadsereget 35. jóvátételi kötelezettség 36. A többi vesztes álammal is hasonló vagy rosszabb feltételekkel kötötték meg a békeszerződéseket. 37. Ezek a békék feszültségforrásként, ürügyként szolgáltak egy későbbi konfliktus kirobbanásához, a felmerülő nemzetiségi problémákat nemhogy megoldották volna, inkább tovább fokozták, egyoldalúak és hosszú távon tarthatatlanok voltak.