19. tétel
                      Dualista Magyarország jellemzése

Államforma:
A magyar-osztrák kiegyezés során  a  Habsburgok  régi  monarchiája  dualista
(kétközpontú) alkotmányos monarchia lett.

Társadalom:
A  hatalomban  két  osztály  osztozott:  a   nagybirtokos   osztály   és   a
nagypolgárság. Az államhatalom kulcspozíciói azonban  az  arisztokrata  vagy
nemesi nagybirtokosok kezében voltak. A szerzett vagyonnál többet nyomott  a
latban az örökölt, különösen ha grófi cím is járult hozzá.
Földbirtokos osztály:
A  főrendi  ház  tagjainak  többségét,  átmentett  feudális  előjogként,   a
"született" főrendek alkották. Politikai hatalmukat a parasztság  tömegeivel
való feudális viszonya biztosította. A nagybirtokosok társadalmi  befolyását
az  "úri"  középosztály  közvetítette  lefelé.   A   nemesi   nagybirtokosok
jelentették az összekötő kapcsot a dzsentrivel.
Polgárság:
A polgárság felső vékony rétegét 100-150 dúsgazdag  család  alkotta.  Az  új
tipusú vállalkozó  polgár  oda  fordult,  ahol  nagyobb  hasznot  remélt.  A
nagypolgárság a  politikai  életben  nem  kapott,  nem  is  nagyon  igényelt
szerepet: társadalmi tekintélye kisebb volt  az  ország  gazdasági  életében
betöltött helyénél.  A  nagypolgárságot  a  vagyonos  középpolgárság  és  az
értelmiség lefelé szélesedő rétegei zárták el a kispolgári tömegektől.
"Úri" középosztály:
A középosztály voltaképpen nem egységes osztály , hanem különböző  osztályok
és  rétegek  halmaza.  A  nyugati  országokban  olyan  gyüjtőmedence,  amely
megkönnyíti a felső és az alsó középrétegek közötti mozgást.  Magyarországon
az úri középosztály a többi társadalmi osztálytól elzárkózott, a  társadalom
szerkezetét nem rugalmasabbá, hanem merevebbé tette.
Kispolgárság:
A  családtagokkal  együtt  több  mint  kétmilliós  kispolgárság   létszámban
megközelítette a munkásságot.  Sok  volt  közöttük  a  lecsúszott  kisnemes.
Számosan beolvadtak közülük a munkások közé.
Munkásosztály:
A korszak végére a magyar  munkásság  megizmosodott.  A  magyar  nemzetiségű
munkások aránya nagyobb volt, mint  a  magyarok  országos  aránya.  A  hazai
munkásság koncentráltsága is nagy volt: 60%-uk nagyüzemben dolgozott.
Parasztság:
A társadalom széles, szilárd talapzatát változatlanul a parasztság  alkotta.
A  jobbágyfelszabadítás  után  a  rendi   értelemben   egységes   parasztság
felbomlott. Az úri középosztály elzárkózása mesterségesen zárta egy  keretbe
az    egyébként     osztályokra     (kizsákmányolókra,     kisárutermelőkre,
bérmunkásokra) szakadt parasztságot. A  birtokos  parasztság  életszínvonala
az agrárkonjunktúra következtében kissé emelkedett. A föld  vált  a  legfőbb
értékké.

Gazdaság:


Belpolitika:


Külpolitika:


Kultúra: