XVIII. tétel Magyarország 1849-1914 között 1. kérdés A kiegyezéshez vezető út, az Osztrák-Magyar Monarchia államrendszere Haynau rémuralma 1850 nyarán megszűnt. Alexander Bach nevével fémjelzett új- abszolutizmus rendezkedett be Magyarországon. A hatalom a centralizáció híve volt, Magyarország beolvasztására törekedett. Az országot feldarabolták, egységes közigazgatást vezettek be (német a hivatalos nyelv, osztrák jogrendszer). A birtokos nemesség kitartott a forradalom vívmányai mellet. Passzív ellenállást tanúsított, nem vállalt hivatalt és közszereplést (Deák Ferenc). A forradalom külföldre szökött hősei (emigráció) adtak ehhez támogatást (aktív ellenállás - Kossuth). Az 1859-es olasz, francia - osztrák háború lehetőséget kínált a fegyveres fölszabadításra, de a gyors francia fegyverszünet megváltoztatta a feltételeket. A vereség hatására Bachot menesztették. Ferenc József kiadta az októberi diplomát (1860. október 20.), és a centralisztikus februári pátenst (1861), de ezt a magyar országgyűlés elutasította. Deák Ferenc - Felirati Párt (az 1848-as törvényeket maximumnak tekintette, a királyhoz intézett felirat mellett érvelt) ( Teleki László - Határozati Párt (1848 a minimum, nem tekintették Ferenc Józsefet törvényes uralkodónak) Deák javaslata győzött, de az udvar elutasította, feloszlatta az országgyűlést. 1861-65 provizórium (ideiglenes állapot, átmeneti önkényuralom). Deák 1865 húsvétján közzétette álláspontját (kompromisszum). Az 1866-os porosz-osztrák háború hatására az események felgyorsultak. 1867- ben gróf Andrássy Gyulát nevezték ki magyar miniszterelnöknek, az országgyűlés elfogadta a kiegyezési törvényt és Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázták. Az Osztrák-Magyar Monarchia államrendszere a dualizmus volt. 10. Dualista állam: két központú. Két belsőleg önálló állam, közös uralkodóval és ügyekkel (külügy, hadügy és az ezeket fedező pénzügy), a belügy önálló volt. 2. kérdés Magyarország gazdasági fejlődése a dualizmus korában A kiegyezés lehetővé tette a kapitalizmus szabad fejlődését. A külföldi tőke szabadon áramlott be. A vámunió Ausztriával piacot biztosított az élelmiszernek (a húzóágazat az élelmiszeripar lett /malomipar, szeszipar/) és a mezőgazdasági termékeknek, ugyanakkor a magyar könnyűipar nem bírta a versenyt a fejlett osztrák és cseh társával. Kiépült a modern vasúthálózat (a Magyar Államvasutak az ország legnagyobb vállalata). Kialakult az egységes nemzeti piac. Megszületett a gyáripar, az ipari forradalom a nyolcvanas évekre bontakozott ki. Kialakult a tőkés mezőgazdaság, de csak a nagybirtok tudott fejlődni. A hitelszervezet a magyar gazdaság leggyorsabban fejlődő ágazata volt. Magyarország bekapcsolódott a világgazdaságba. A század végére kifejlődött a monopolkapitalizmus. Az állam szerepvállalása nőtt a gazdaságban. Az 1872-ben létrejött Budapest világvárossá fejlődött a millenniumra (1896).