XVIII. tétel
                        Magyarország 1849-1914 között

                                  1. kérdés

    A kiegyezéshez vezető út, az Osztrák-Magyar Monarchia államrendszere

Haynau rémuralma 1850 nyarán megszűnt. Alexander Bach nevével fémjelzett új-
abszolutizmus rendezkedett be  Magyarországon.  A  hatalom  a  centralizáció
híve   volt,   Magyarország   beolvasztására   törekedett.    Az    országot
feldarabolták, egységes közigazgatást vezettek be (német a hivatalos  nyelv,
osztrák jogrendszer).
A  birtokos  nemesség  kitartott  a  forradalom  vívmányai  mellet.  Passzív
ellenállást  tanúsított,  nem  vállalt  hivatalt  és   közszereplést   (Deák
Ferenc). A  forradalom  külföldre  szökött  hősei  (emigráció)  adtak  ehhez
támogatást (aktív ellenállás - Kossuth).
Az 1859-es olasz, francia - osztrák háború lehetőséget  kínált  a  fegyveres
fölszabadításra,  de  a  gyors  francia   fegyverszünet   megváltoztatta   a
feltételeket. A vereség hatására Bachot menesztették. Ferenc  József  kiadta
az októberi diplomát (1860. október  20.),  és  a  centralisztikus  februári
pátenst (1861), de ezt a magyar országgyűlés elutasította.
Deák Ferenc - Felirati Párt (az 1848-as törvényeket  maximumnak  tekintette,
a királyhoz intézett felirat mellett érvelt) ( Teleki  László  -  Határozati
Párt  (1848  a  minimum,   nem   tekintették   Ferenc   Józsefet   törvényes
uralkodónak)
Deák  javaslata  győzött,  de  az   udvar   elutasította,   feloszlatta   az
országgyűlést.
1861-65 provizórium (ideiglenes állapot, átmeneti önkényuralom).
Deák 1865 húsvétján közzétette álláspontját (kompromisszum).
Az 1866-os porosz-osztrák háború hatására az események felgyorsultak.  1867-
ben  gróf  Andrássy  Gyulát  nevezték  ki   magyar   miniszterelnöknek,   az
országgyűlés elfogadta a  kiegyezési  törvényt  és  Ferenc  Józsefet  magyar
királlyá koronázták.
Az Osztrák-Magyar Monarchia államrendszere a dualizmus volt.
    10. Dualista állam: két  központú.  Két  belsőleg  önálló  állam,  közös
        uralkodóval  és  ügyekkel  (külügy,  hadügy  és  az  ezeket   fedező
        pénzügy), a belügy önálló volt.

                                  2. kérdés

            Magyarország gazdasági fejlődése a dualizmus korában

A kiegyezés lehetővé tette a  kapitalizmus  szabad  fejlődését.  A  külföldi
tőke szabadon áramlott be.  A  vámunió  Ausztriával  piacot  biztosított  az
élelmiszernek (a húzóágazat az élelmiszeripar lett  /malomipar,  szeszipar/)
és a mezőgazdasági termékeknek, ugyanakkor a magyar könnyűipar nem  bírta  a
versenyt a fejlett osztrák és cseh társával.
Kiépült a modern vasúthálózat (a Magyar Államvasutak  az  ország  legnagyobb
vállalata).
Kialakult az egységes nemzeti piac.
Megszületett  a  gyáripar,  az  ipari   forradalom   a   nyolcvanas   évekre
bontakozott ki.
Kialakult a tőkés mezőgazdaság, de csak a nagybirtok tudott fejlődni.
A hitelszervezet a magyar gazdaság leggyorsabban fejlődő ágazata volt.
Magyarország bekapcsolódott a világgazdaságba. A század  végére  kifejlődött
a monopolkapitalizmus.
Az állam szerepvállalása nőtt a gazdaságban.
Az  1872-ben  létrejött  Budapest  világvárossá  fejlődött  a   millenniumra
(1896).