18.b. Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatából mutassa ki a
felvilágosodás eszméit



       Az emberi és polgári jogok nyilatkozatát 1789-ben fogadták
       el az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat mintájára, a fran-
       cia felvilágosodás szellemében.

       Elsô változatát La Fayette márki fogalmazta meg és Thomas
       Fefferson, a Függetlenségi Nyilatkozat alkotója, akkori pá-
       rizsi követ is átnézte.

       Az E... kísérlet a felvilágosodás filozófiájának gyakorlati
       alkalmazására. Kimondja, hogy minden ember egyenlônek szüle-
       tik, társadalmi különbségek csak a közösség számára való
       hasznosságon alapulhatnak. Az egyén jogainak megôrzése, a
       szabadság, tulajdon biztonsága és az elnyomással szemben va-
       ló ellenállás minden politikai társulás célja. Minden sza-
       bad, ami másoknak nem árt és a törvény nem tiltja. A törvény
       a közakaratot fejezi ki. Vád alá helyezni, letartóztatni és
       fogvatartani csak a törvény által elôírt keretek között le-
       het és csak meghatározott esetben. Minden ember ártatlan,
       amíg bünössé nem nyilvánítják. Kimondja még a szólásszabad-
       ságot, a vallásszabadságot, a tulajdonjogot, továbbá azt is
       megfogalmazza, hogy ahol e jogok biztosítékai hiányoznak,
       ott nincs semmiféle alkotmány.

       Összefoglalva az E... az egyén szabadságát, jogait biztosít-
       ja, azt csak akkor korlátozza, ha az egyén vét a törvény el-
       len.

       A nyilatkozat ma minden polgári állam alapdokumentuma.

       Egyrészt megszünteti a feudalizmust (a nemes adómentessége
       megszünik, választójogot kapnak az emberek, sajtó- és véle-
       ményszabadság stb.).

       De megteremti egy polgári jogállam körvonalait (adózás a va-
       gyon szerint, tulajdon védelme stb.).