18 "A" tétel tételcím: Mutassa be, hogyan épült ki a neoabszolutizmus magyarorsszágon 48- 49 utrán és mutassa be a nemzeti ellenállást. Hajnaú rémuralma, a bahrendszer kiépülése és bukása magyarországon és a kiegyezés Ami a 49-es év ôszét illeti, az önkényuralom idôszakának a kibontakozásáról beszélhetünk, a szabadságharc katonai veresége az azt követô vérbosszú teljes egészében rombadönti a magyar társadalmat, hajnaú statárius kivégzései, valamit a gyôztes hatalom brutális fellépése az egész idôszak kérdése volt. Nem véletlen, hogy a magyar polgári szóhasználatban a hajnaú álltal megvalósított berendezkedést, katonai rémuralomnak nevezik. Ez a katonai diktatúra az olmuci alkotmány kierôszakolt alkotmány talaján állt, amit tudomásul kell venni, megszüntette magyarország önállóságát. Továbbá a katonai diktatúra egy erôteljes centralizált berendezkedés volt, amely tartományi szinten kezelte magyarország egész területét. Gyakorlatilag magyarországot 5 önálló tartományra osztották, ez azt is jelenti, hogy viszalépés volt a március 15-dikei állapotokhoz képest is. Az egyik rész volt erdély és párcium, a másik horvátország és szlavonország, (itt kell megjegyezni, hogy fiumej és muraköz speciálisan bécshez tartozott.) A szerb vajdaság a harmadik, a temesi bánság a negyedik, és ötödik a határôrvidékek. Emellett volt a központi magyar terület, amelybôl szintén öt kerületet alakítottak ki. pest, sopron, pozsony, kassa, nagyvárad központúak voltak a létrehozott magyarországi kerületek. Budán viszaállították a helytartóságot, a kerületeket megyékre osztották élükre fôispánokat neveztek ki, a megyék élére a megyefônökök álltak, a szolgabírák pedig a járásokat vezették. Az igazgatást a bécsi belügyminisztérium irányította, a császár álltal kinevezett tisztségviselôk kerültek minden közigazgatási egység élére. Lényegét tekintve az államszerkezet a hajnau érvényesítette öt tartományi elkülönlés, az ország hagyományos nemzeti függetlenségének megszüntetését jelentette. Hajnau katonai berendezkedése mellett un. polgári közigazgatást is felállítottak Geringem károly személyében, aki irányította a polgári berendezkedést. A polgári közigazgatás csak 1850-tól kezdôdik. 51-ben egy újabb változás következik be, Geringemet leváltják, helyette Ferenc József nagybáttya Albert fôherceg kerül az ország élére. az 51-es alberti berendezkedés újabb közigazgatási reformot jelent, amelynek a kerületi székhelyeken mµködô helytartósági elnök a vezetôje, másrészt a magyar falvak és a magyar városok polgármestereit alárendelôdnek a kerületi fôispánok fenhatóságának, ami azt jelenti, hogy a helyi önigazgatást jelentôs centralizáltság váltja fel. 50-ben a magyar közigazgatás kiegészül a csendôrség felállításával, ami mint államrendôrségként mµködik. a kiépült rendszer azon túlmenôen hogy 49 a hatvanas évekig folyamatosan magán hordozza. A terület megosztva marad stb. A kinevezett tisztségviselôk gyakorlatát, s magán hordozza a statáriális bíráskodás gyakorlatát. A belsô rendfentartás költségei összességében rendkívül magasak voltak, amit nyilván a habzburg kincstárból, és az örökös tartományok jövedelmébôl fedeztek. Az öszes iadás összegszerµen is második helyet oglalt el európában egy fôre jutó kiadásai példátlanok voltak, A kivégzettek várbörtönre, számµzetésre, hadseregbe való beosztás kérdéseit, ami végig igen magas. Gyakorlatilag nem lehet finomítani, ez az önkényuralom állama. A rendszert a Bah rendszer képviselte 52-tôl, a korabeli anegdota is jól jellemzi, hogy a csúszó-mászó titkos rendôrség, az ülô hivatalnokok, és az álló katonák igazgatják. Magyarul nem tudtak, a tisztviselôk, császári egyenruhában díszelegtek, ennek az egyik része az az államrendszer ami létrejön, másik része pedig a társadalmat súlytó katonai terror, a harmadik része az a gazdasági terror, ami ezt a rendszert fenntartani hivatott. a hatvanas évek eleje, okoz ebben a rendszerben egy átmeneti változás, ami az októberi diplomához, mind a februári pátenshez kötôdött. Ez a két valami a merev berendezkedésen próbált lazítani. a költségkihatásokból adódóan egyfajta új birodalmi berendezkedést próbált megvalósítani. elôször is a centralizált irányítást csökkentették, bizonyos autonóm közigazgatás engedélyezését, a birodalmi tanácsnak a birodalmi kormánynak és a tartományoknak lazább öszefüggését volt célszerµ megvalósítani azzal a szándékal, hogy fennmaradjon a habzburg tejhatalom természetesen magyarországon és az érintett tartományokon. A változások szándéka mögött a birodalmi érdek az önkényuralom fenntartásának magas költségei mellett más ösztönzô erôk is megtalálhatók. A magyar társadalom nem fogadta el a berendezkedést, a társadalom nem vállalt érdekazonosságot, ami azt is jelentette, hogy nem akadt az országban ember, talán egy vagy kett aki hivatalt vállalt volna a rendszer ideje alatt. Másrészt az adómegtagadások a menekültek bújtatása egyfajta passzív ellenállás kiépülését eredményezte, amely bénította a kialakult struktúrát. Ez a passzív ellenállás érvényesítette hatását ennek a korszaknak a klasszikus kifejezése a deáki anegdotikus irodalom. Az idôbeli ellenállás azonban korlátozott volt, a köznemesi vagyon teljes felélése az anyagi lét megsemmisülését eredményezte. Ez a passzív ellenállás a hatvanas évek fô politikai magatartásvállalása. Ehhez jött a politikai emigráció szerepe, az ideiglenes forradalmi kormány felállítása, az európai katonapolitikai konfliktusokban a szövetség keresése és felajánlása volt a habzburgokkal szemben, pl. az olasz függetlenségi mozgalomban, vagy a német függetlenségi mozgalomban, vagy akár harmadik napóleon politikai, diplomáciai manôvereiben, vagy a krími háború politikai konfliktusában. A magyar honvéd emigráció kereste magyarország érdekében a beavatkozást. Harmadrészt ide tartozik a valamelyest széchenyi istván tevékenysége aki viszonylag meggyógyult, Döblikben, gunyoros karcolatokat majd végül könyvet ír a berendezkedésrôl. a könyvet svájcban nyomtatták ki, a császári titkosrendôrség rájön hogy Széchenyi irhatta, ezért ismét elkezdôdött a politikai üldözése, öngyilkos lesz, temetése a habzburgok elleni tüntetéssé válik fölrázzák a passzív ellenállásba sµlyedt országot. Az az abszolutizmus, ami 49 ôszére elindul, azon túlmenôen, hogy a habzburg birodalom legsúlyosabb megrázkódtatásain túl van a magyar nép, s hogy a forradalmi erôket katonailag leverte, ráadásul lealázottan verte le a magyyarokat, az orosz segítséget i- génybe véve. Teljes mértékben mellôzte a népszuverenitást, a magyar berendezkedés esetében. mély konzervatizmus hatotta át, sajátos módon nem a rendi konzervatizmust vezette elô, hanem az abszolutizmus eszményét. Ez a centralizmus volt, amely magyarországon is érvényesült, a hivatalnokok, katonatiszte és a titkosrendôrségen keresztül. A hivatalos nyelv a német lett, és mély konzervatizmus hatotta át. amelyben vezetô szerepet a félig feudális német nagypolgárságnak kívánt juttatni megcélozta a német nemzeti egyesülést konzervatív talajon, auszria vezetésével. Egy új, nagy német állam létrehozásával, az új német birodalom vezetô állama lenne, szembe a bajorokkal, a német fejedelemségekkel és a poroszokkal. Nyilvánvaló, hogy ez az út egy tökéletes szakítást jelent azzal a tôkésedési folyamattal, amelyen magyarország 48-ban elindult. Ez az abszolutizmus egyenuralkodóvá tette ausztria császárát, csak az uralkodónak tartozott volna felelôsséggel a létrejövô állam, a birodalmi gyµlés csak véleményadószerve lett volna az uralkodónak, "ausztriának csak egy ura van". 51 decemberében rákényszerült az olmuci alkotmány viszavonására, innentôl kezdve tovább folytatta az abszolutizmus kiépítésének a gondolatát. Maradt volna a törvény elôtti egyenlôség, valamint a jobbágyok úrbéli terhektôl való megszabadítása. A birodalom un. koronaországai közigazgatási egységeket képviselnének, ez azt is jelentette, hogy a kormányzat fennhatósága alá tartoztak volna, központi szerv maradt volna a bíróság, a polgári és büntetôtörvénykönyv osztrák változata, felszámolta volna az esküdtrendszert és mentesítette volna az igazságszolgáltatást a nyilvánosságtól. A közigazgatást, és igazságszolgáltatást alsófokon egységesítette volna. Ennek a politikai elképzelôje vrészben Svarcemberg volt, halála után Ferenc József vette kézbe. Inentôl kezdve megszµnt volna a miniszterelnöki poszt, a miniszteri értekezlet lett volna a miniszteri tanácsból. Ebbe a szervezeti elméletbe a 49 dunántúli gyakorlata érvényesült volnak, egyértelmµen a hadseregre való támaszkodás, mindenki számára kötelezô nagyon szigorú beosztás hárult volna, az egyháznak lett volna a feladata, hogy mindenki a dolgát csinálja. A ezen intézkedések következménye volt az a kivégzési hullám, amely fôként az aradi és pesti vésztörvényszék álltal érvényesült, eredetileg 4756 emberre adtak ki halálos ítéletet, ennek kb a felén hajtották végre. Kb. 120 fô volt azon személyeknek a száma, akiket a terrorhullámban bírósági letartóztatás nélkül elfogatásukkor felkoncoltak. Kb 1200 fô kapott várbörtönbüntetést, többezer fô kapott un. különbözô fogházbüntetést, ami enyhébb volt a várbörtönnél. Kb. 5000 fôre tehetô azoknak a száma, akik úgy menekültek külföldre, hogy külföldi emigrációba szervezôdtek, kb. 50000 fô volt az, amelyet kényszerbesorozással a császári seregbe beosztottak. Ami az abszolutizmust magát illeti, magyarországon is a német nyelv lesz a hivatalos, megadóztatták a telkeket és az épületeket, földadókat vezettek be, 50-ben álltalános jövedelemadóval egészült ki. 51-ben új adórendszert vezettek be, és megindul a polgárélet megszervezése. Létrehozták a kereskedelmi és ipari kamarákat, új céhek létrejöttét sem engedték, nemhogy új manufaktúrák alakulását. Megszervezték a pénzügyôrséget, 51 Júliusában ausztria és magyarország közötti vámhatárt felszámolták, bevezették az osztrák dohánymonopóliumot, a magyar parasztok elkezték otthon a padláson szárítani. nem fizettük meg a dohányra való adót. A pénzügyôrség tagjai szagláltak a dohány után. Az adókat kiegészítik pontadókkal, a protestáns egyházat újra álami felügyelet alá vonták a katolikus egyház jogalkotási gyakorlatot kapott átszervezték a közoktatást, a német nyelv tanulása is kötelezô volt. Lényegében ennek a következménye lesz a középiskolai érettségi bevezetése is. 1862-ben van elôször törvénybefoglalva, az érettségi. Ami a magyar társadalmat illeti, nyilván volt egy vékony bázis, amely híve volt az osztrák abszolutizmusnak, az uralkodóhoz fµzôdô hµségnek, néhány személy vállal is funkciót, ez azonban ellenôrzés alá esett. A katolikus fôpapság udvarhµsége megerôsödik megkötik a pápával a konkordátumot, a köznemesség nagyrésze nem épül be. Ćlltalános a passzív ellenállás, néhány esetben találkozunk aktív ellenállással is. 53-ban adják ki az úrbéli pátens-t amely ausztria számára a jobbágyfelszabadítást szentesítette volna. Illetve a parasztság megnyerése volt a cél. A magyar értelmiség, a forradalomban résztvettek voltak a legrosszabb helyzetben. A konzervatívok olyan véleményeket fogalmaztak meg, mint a magyar nyelv helyreállítása, a 47-es kormányszervek helyreállítása, és az ország területi integritásának helyreállítása. A bevezetett, ma polgári útnak nevezett berendezkedés nem csak 48-tól tért el teljesen, hanem annak vívmányaitól is, illetve a forradalom elôtti vívmányoktóli is. 52-ben létrehozzák a legfôbb rendôrhatóságot, 53-ban az osztrák polgárjogi törvény válik álltalánossá a birodalom területét. Kitör a milánói háború, az itáliai tartományokban amely az olasz nemzetegység egyik kiindulópontja, másrészt kitör a krími háború is amely a török és orosz birodalom között jött létre. Oroszország kiterjeszti fennhatóságát moldvára és havasalföldre, osztrák porosz közigazgatás érvényesül montenegrót illetôleg. Létrejön 54-ben az angol-francia-török szövettség, 55-ben szardénia is erre a szövetségi oldalra lép, a habzburg birodalom amelynek hµségesnek kell lenni az orosz birodalomhoz, végül is nehezen tudja érvényesíteni az érdekeit, semleges akar maradni. Ennek következményeként a habzburgok politikája európában elszigetelôdik, a gazdaság is nehéz helyzetbe kerül, a cseh ipar fejlôdése miatt, másrészt a magyar malomipar fejlôdése miatt. Évente vanna kisseb elmozdulások, de a bah rendszer mµködik, s ez a rendszer 59-ben részben az olasz nemzeti egység kapcsán az olasz majd piemonti franciaszövetség kapcsán elveszti lombardiát, belülröl is megbotlik a passzív, és aktív magyar ellenállás is közrejátszik a bahrendszer öszeomlásának. Következmények: megszµnik magyarország öt kerületre való felosztása, kilátásba helyezik az országgyµlés megtartását, és gyakorlatilag 60-ban került sor az októberi diplomára egész pontosan 20-án. Gyakorlatilag az októberi diploma a 47-es önkényuralmi helyzet helyreállítását eredményezte volna, közös jog maradt volna a hadügy és a külügy, a birodalmi tanács gyakorlatilag 354 tagját választották volna, kétkamarás rendszerben mµködött volna, nem népképviseleti elven. A felsô kamarában a nagylegények vettek volna részt. Magyarország 98, erdély 26, horvátország szlavónia 9, ausztria 223 képviselôt adott volna be. a 223 fôs osztrák delegálás ausztria érdekeinek érvényesítését eredményezte volna. Viszaállították volna a magyar államnyelvet, kancelláriát és a helytartótanácsot. Valamint a tárnokmesteri tisztséget stb. október 23-án nagy tüntetés volt a diploma ellen, két irányzat alakult ki, az un 48-as vonal, amely a 48-as törvényekhez való hµséget fogadta, a másikat Deák Ferenc irányította, aki egy óvatos politikát képviselt volna a diplomával szebmen, részben azért mert erdély a diplomát elfogadta, és csa közvetlenül akarta érvényesíteni a hatását. A magyarok 48-as forradalmi törvénye alapján népképviseleti elven akarták, az uralkodó pedig az 1608-as alapt képzelte mérvadónak. a februári pátens fenntartja az októberi diploma néhány decentralizált vonását, mellette egy centralizáltabb vonalat képviselt, amely mégjobban biztosította volna a német-szláv túlsúlyt az országgyµlésben 61-áprilisában ismét összejött az országgyµlés, 40 százaléka már 48-ban is képviselô volt, a Teleki László álltal vezetett 48-as párt jöt létre, amely határozati párt néven a másik párt, Deák Ferenc vezetésével jött létre, felirati pártnak nevezték magukat.Nem fogadtuk el az oktkóberi diplomát sem a februári pátenst. Változs történik a habzburg vezetôbe. Smerlink lett a vezér. Azt monta az önkényuralom, a magyarok majd belefáradnak az ellenállásba. Kétségtelen, hogy a passzív ellenállás mélyen érintette a magyar lakosságot, a köznemességet, hiszen felélték a birtokaikat, tehát nem volt már más lehetôség, valami óvatos tapogatózás az események menetében. A tapogatózás nem a köznemesség kezte, hanem az arisztrokrácia már nemgyfvenötben. meggonolásuk mögött az volt, hogy valamiféle kieggyezésre kell törelkedni, konzervatív talzjon történt, neygvennyolc szellemiségét nem nagyon képviselte. A magyar társadalom hatvanhatig lényegébene a birodalom provinciájaként el kell szenvedni az önkényuralmatot, és az ausztriai modernizációt. A polgárosodásnak csak jelei jelentkeznek magyarországon, ezek a vetületek is mélyen elütnek a reformkori elképzelésehez képest. A tényleges konfliktust az tjelenti, hogy magytarország az osztrák fejlôdéshez képest is fejleteln volt, ezért a polgárosodás nem jelentett egyebet, mnint azt hogy a német polgároknak nagyobb lett a befolyaása magyarországon mint a magyarokna.k. Ami a bíróságiu szervezetet illeti, 49-54 között átszervezték, bécsben állították fel az ítélôszéket, az öüt kerületben pedig fôtörvényszékeket állítottak fel. az úriszéktôl ... létrheoznak különös bíróságokat, amelyek a polgári bíráskodástól szervezetileg külön válasszák. ileyb a haditörvényszék, az urbélitörvényszék, és a kereskedelmi, és egyházitörvényszék, ill.l bíróság. Az egyházi bróságot az eváci bíróságok kezébe adja. a kereskedelmi törvényszéket pesten állítják fel, az úrbéibíróságok helyileg, az Ekkor jelenik meg a magyar gyakorlatban az állandó ügyészi szervezet megjelenése, amely az állami vádat képviselte. A jogforrásokat képviselte a magyarok képviselték volna , császári nyiltparancsal irányították az országok. a reformok is gy jelennek meg, mint a császári parancs. a magyar társadalom természetesen nem fogadta el pferenc józsef parancsait, váltaozatlanjuul az prilisi törvénypek talaján álltak. az osztrák bírósgok pedig az osztrák törvények szerint itélkeztek. azok a változások amik végbemennek, császári parancoskkal léptek érvénybe. jogfolytonosság jön létre a korábbi pátensekkel. Ezugyanilyen császári parancs, az az októberoi diiploma is, a pátens a kiadási formája, a diploma pedig a pátens címet, tehát mindegy hogy mejiket nrakju az iktóber mögé. 52-ben az ôsiségnek a megszntetésée kerül bejelentésre, 53-ban mégegyszer fixálja az úrbéli terhek alóli mentességet, az 55 pátens a telekkönyvezés gyakorl.atát indítja el magyarországon, az 56-as a cselédtartást szabájozza, az ún. cselédfenntartás pátense, ezek a ez a gyakorlat érvényes marad egészen 1945-ig. 59-benb kjerül sor a protestánsok vallásszabadsáát biztosító császári pátens kiadására. Az ország pátensek álltal irányított, a kiegyezés körülményeit nagyon jelentôs helyet kap a februári pátens amely februári pátens az orsázgyµlés átmeneti öszzenhívását jelentitl az országgyµlésben a a kétötöde került be, és ôk szabják meg az országgyµlés politikai hangnemét. a felirati irányzat, deákot vezette, a határozati irányzatot teleki lászló vezette, aki viszatért a politikai emigrációbol. Esküdt kellett tennie, hogy nem folytatja a császári udvar ellen. deák azt javasolja, hogy az országgyµlés felirati úton tiltakozzon a februári pátens bevezetése ellen. Teleki azonban határozati úton tiltakozzon a februári pátens ellen. A különbség ott van, hogy amennyiben felirati úton tiltakozik a z országgyµlés, kimondva kimodnatlanul törvényes uralkoónak fogadja el ferenc józsefet, a határozati javaslat mellett állók 48-bólk egy karcolatot em engednek, a magyar népképviseletei alkotmány alakpján ahtározatban ítéli el a pátenst. negyvennyolc szellemiségébôkl kifolyólagb ítéli el a pátens. Három szavazattal a felirati pát gyôzött, ennek lesz egy tragédiája is, teleki lászló, aki saját maga került nehéz helyzetbe azzal, nem viseli el a feszültséget, és öngyilkos lesz. innentôl kezdve gyakorlatilag ez a két politikai irányzat megmarad, mind a két irányzat áthatja ama agyar köznemesi társadalmat. tovább folyik a felirati párti tágor növekedése. határozottan a gyakorlatban fennmarad a paszívá ellenállás gondolata. A elpolitikát külö befolyásolja, hogy 63-o64-ben lengyel felkelés robban ki, amelyet az oroszo cári csapatok vérbe folytanak. A magyar társadalom ehhe z úgy viszonyul, hogy negyvennyolc szellemiséget képviselik, a másik rész pedig keresi a hivatali elhejezkedés útját. Ekkorltól errodálódik a passzív ellenállás. ilyen örülmények között kerüült sor, az 1865-es országgyµlés öszehívására. gyakorlatilag a hatvanötös országgyµlés a politikai polarizációjában épviseli a sürgeti a császr elismerését, és a kialakult viszonyokat. állást vállalni, ekerülni a gazdasági életbe. Ez a jobboldali politika. ehhez állt közelk a deák ferenci elképzelés. elfogadja a kiegyezés szügségszerµségét, de nem mindenáron csak bizonyos megszorításokal. ez a jobbközép politika. Tisza kálmán képviseli a deáktól való elhatározódást, ô lesz a balközép, a böszörményi lászló álltal vezetett az áprilisi törvényekhez vaó ragaszkodást hordozta magában. Az országgyµlést azonban egy váöratlan esemény szítja meg, az lést elnapolják. Kônigrécnél vereséget szenvedtek a habzburgok. ausztria kiszorult a német egységbôl, kis németegység jött létre a poroszok gyôzelmével. a magyarok hajlandók elfogadni a birodalmi gondolkodást, ezen a taljon próbál felajánlkozni a politikai élet. A másik, mi legyen a közös ügyl vissza kellene jutni a belpolitikai szuverenitáshoz. Ez jobboldali talajon születik. hadgy a külügy az közös lenne, másik magyar engbedmény enne a habzuburgok részben a poroszokkkal való jáború kapcsán is sokat veszetenek anyagilag, elaadósodtak, az államadóságbóla magyarok mennyit vállalnak át. átvállaltuk a nagy részt, a z elôny az, hogy az önkényuralmi rendszerbôl hatalmi pozícióba került magyarország, a magyar földbirtokos arisztokrácia, a magyar nemesség, , és van még egy elôny, továbbra is a magyarok az urai a nemzetiségeknek. Ez a magyar részrôl az elônye a kiegyezésnek. A ompromisszum súlyos terheket, és jelentôs pozícióat jelentett. van egy hátrány , ami mindenhogy zakítás a forradalom eszméjével, s ez a nemzetiségel való kiegyezést jelentette. A kiegyezést követôleg a nemzetiségekel nem történik kiegyezést. Ez oozza a legkomojabb gondját a kiegyezésnek. a kiegyezés ugyanakor a polgári fejlôdéshez nyitott utat, egy harmadik polgári út indult meg, magyarország társuralkodó ausztriával, a magyar polgárosodásnak ez a harmadik útja megint eltér a 48-as polgárosodás útjától. A kiegyezés felé vezeô utat jelzi, a konzevatí1v kiegyezésin szándéknak az iránya. részben a deáki politikában 1865 elején, ehhez kötôdik a pesti naplóban megjelnô cikke is. Ezt követi egyfajta tapogató informálodás mintkét részreôl, ezt az országgyµlést szakítja meg az osztrákok köningréci veresége, magát az osztrák-porosz háború amely felgyorsítóan hat az osztrák magyar tárgyalsokra. belpolitikai szándékkal születnek a szándék a kiegyezésre, az osztrákok szándéakaiban jelentôsebb szerepet játszik az európai politikábgan elszenvedett vereség. 66-ban létrehoznak egy bizottságot, amely andrási gyula vezetésével mµködik felazdata a kiegyezés körüli vitakérdések kidolgozása volt. 66 novemberében amikor a megindulnak az országgyµlési tárgoyalások, kossuth élesen szót emel, az alalkuló politika ellen, valamint az érdemi vitákból több olyan személyt zártak ki akik a kossuthi elképzelések képviselôi voltak 67 februárjában került sor az andrási kabinett kinevezésére, bizonyos értelemben egy titkos tárgyalássorozat elôsi meg a kiegyezést, ennek lényege az, hoyg a király megkapja az elôszentesítésxi jogot. a király elôszentesítési joga azt jelenti, hogy gyakorlatban a király megkerüülésével nem lehet az országgyµlés napirendi pojtjai pontok közé semmiféle törvényt, vagy törvényjavaslatot tenni, hiszxen az országyµlés nzapirendi pontjait, a király zenetesíti. A király elµszentesítési joga megelµôsi a z megegyezést. Ez azt jelenti, hogy a kirájnak lényegesen nagyobb jogköre van mint a 48-as idôszakban. Elképesztô, hogy ezen törvény elfogadására titkos körülmények között klerüült sor, a politikai közvélemény nem szerzett tudomást. ezt követte a 67-ben elfogadott 12-es törvényjavaslat elfogadására 257 igen 117 nem nem szavazattal és 22 ftartózkodással elfogadta a törvényt. Ezek után júniusban ferenc józsef királlyá koronázására, az országgyµlés trónfosztotta, a V. Ferdinándot. Valamikor novemberben kerül a kiegyezési törvény a magyar parlament elé, az osztrák parlament csak decemberben fgadja el. ebbôl adódik, hogy mind a kté fél a maga formátumát kívánja érvényesíten. A valóságban nemezen van a hangsúly, hogy bizonyos kifejezések között az osztrákok mindíg mást értettek mint amilyt mi mi gondoltunk. úgy gondolták, hogy a hadügy közös, ferenc jószsef viszont birodalmi gynek tartotta a hadügyet, tehát hozzá tartozik. ez az elsô és legalapvetôbb eltérés,a kiegyezétörvény felfogása között. a kiegyezéssel ezzel egy kétköz pontú állam jött létre, ezt dualizmusnak is nevezik. egyik bécsben, a másik pesten. a két parlamentben inkább háom központú volt, mert voltak, akik a közös ügyeket birodalmi szinten fogtá fel. a répaverem egy kicsit büüdösebb mint a ... mind a kété parlametnbôl létrhoztak egy egy havantagú bizottságot, amelyek tárgyalják a birodalom ügyeit külön tárgyalták nem egytt. ha háromszor nem jutottak közös véleményre, ez a rendszer 1918-ig ez a endszer megmaradt. közjogilag a kérdés nincs igazán megoldva. Z kMaga a kétközpontú állam kiépülése hosszabb idôbe telt, elsôsorban magyar részrôl. Magyarországnak a magyar koronához tartozó más népeket is vitte magával, ezek azonban nem voltak az övéi. ezek ôfelsége tartományai voltak 68-ban az erdélyi országgyµlés feloszlik, erdély csatlakozik magyarországhoz. ekkor történik horvátország szlavónia, és dalmácia visszaadása is. 71-ben viszakerül a horváthszlavón határµrvidék, 72-ben a magyar határôrvidék, 73-ban a titeli határövezet viszaadása is megtörtén ik. A 80-as évekre dalmácia kérdésében sajátos megoldások születtek, hiszen dalmácia az osztrákok is és a horvátok is maguknak akartá, noha az a magyarok része fvolt. 86-ra odakerül a fiume kérdés. fiume város a horvátok felügyelete alatt, a kikötô magyuar felgyelet alatt megy. 78-ban még egy bonyodalom adódi, egy nemzetközi tanácskozás hozzájárul, hogy a duális osztrák-magyar állam bekebelezi oszt bosznia hercegovinát. megszálljuk, és rábíztuk a pénzügminisztériumnak. Rábízták a pénzügyminiszterre. Megszáljuk, bekebelezzük. Kérdés, hová tartozzon. Bosznia hercegovina 1910-ben autonómiát kap. innentôl kell számolni 14-ben ott parádézott a trónürökös, ami kapcsán kitrt végül is a vgh. A dualizmus kormányformája: Két szuverén nemzet a kiinduópont, amely az államközi kapcsolatokban bizonyos területeket közösen irányít, ez a reálúnió. A reálunió nem azt mondjuk, hogy azok a feltételek közül ialakult forma az egy ... a reálunió a föderáció egyik formája. ha van kzös ügy, akkor van reálúnió. A konföderáció akkor van, ha úú rhuuol és, dr, ,pmfpyy ér s dxibrtrmoydtó. vdsl s jsnxnithpl hu ,omy jsnxnithnotpfsép,. s ,shustpl ,rh ,omy dxibrtám állam. ezt a kiegyezést elvontuk a politikai szerkezetbôl, de ez egy gazdasági kiegyezés volt, az osztrák államadóság kérdésében, a közös ügyek kérdésében egy sor ksot el ellett intézni. meggyegeztek, hogy a megállapodásokat idôröl idôre újraértékelik. a magyar fejlôdés nem lett bezárva. a magyar gazdaság fejlettsége esetén ôrizte fejlettségét a következô gazdasági felülbírálatig. A gadasági kérdések a vámbevételek megosztásáról is viték voltak, magyarország 30 százalékkal érvényesült, ausztria kicsit többel. Ez módosul az új gazasági kiegyezések kapcsán, ausztriának is harmichat, és nekünk is harminchat százalék lesz. a politikai struktúra, a három közös miniszter, jogállásilag azonos, de a politikai súlya klönbözô. a legfôbb befolyása a külügyminiszternek volt. Nagyon sokláig úgy is hívták, hogy a császári ház minisztere, 1895-tól a császári és királyiház miniszteréánek nevezték. Volt még a közösminisztertanács. közös minisztertanácsban résztvbetteka közös gyek miniszterei, a két miniszterelök, és a tárgyalt ügyek illetékes miniszterei. igazán nem közös minisztertanácsról volt szó, hanem a közös ügyek intézésérôl. Ha az uralkodó is részt vett az ülésen, akkor koronatanácsnak hívták. Érdemes megnézni az államfô jogkörét a király az államfô. Nég júniusban magyar országgyµéás efogadja ferdinánd lemondását, és elfogadja ferenckárolyt. a trónbitorlóbol törvényes uralkodó lett. egálapítottuk, a legelsô, az elôszentesítési jog. kormányzati jog volt. az, hogy az országyµlés mit fog tárgyalni, az 0 tudtával, az ô egyetértésével lehet megcsinálni, sA közös ügyekben a legfôbb dönmtés, az ô kezében van. Személye szent és sérthetetlen. személye felelôtlen. Jogi felelôsséggel kijelentéssel, és döntéssel nem tartozott. különleges jogállása volt, nem csak neki, de a császári királyi udvarnak is. az ott élôk az udvarban élôk fölött is a fôudvarnagyi bíróság ítélkezett.nem töltötte be a nádori állást, a magyar politika vonatkozásában is nôtt a súlya. a trµ csak úgy ürüesedhetett meg, ha meghal vagy lemond. ehhez hozzájött az ô felhatalmazása a országgyµlés megnyitása, és feloszlatása, noha a feloszlatása nem teljes. övé a törvénykezdeményezés, és szentesítési joga volt. Az állami végrehajtó hatalom birtokosa. a kormányzati felségjog nagy része ferenc józsef kezében volt. Volt rendeletakotási joga, amit nem kellett megtárgyalni az országgyüléssel. Szervezési, kinevezési, és fôfelügyeleti, fôkegyelmi, placetumi, hadelség, hadüzenet és békekötési jog, a két parlament belelegyezésével. Ezek után ferenc józsef V. ferdinátnhoz képest, jóval nagyobb vol. valahol igaz, hogy alkotmányos monarhia. egt sor abszolutisztikus körülménnyelk elemmel. Természetesen a monarchiának fjlôdésében szerepáben nmezetközi, nagy kérdés, hiszen az egyesülés után, erôs a habzburg birodalom, betartozik továbbra is az erurópai hatalmasságok sorában. anglia, franciaország, orosz, van a német császárság. a nagythatalmi szerepnek voltak gondjai. európa elismerte. úgy tekintette, mint a habzubrg birodalom örökségét.