18. tétel
                         Ipari forradalom és hatása

1.) Az ipari forradalom meghatározása
2.) Kialakulásának feltételei
3.) Textilipar a fő iparág. A gőz felhasználása.
4.) Gépgyártás  nagy tőkék nehéziparba való áramlása Anglia  a  XIX.  sz-ban
világhatalom
5.)  Az   ipari   forradalom   hatása:   a   lakosság   gyors    növekedése,
szerkezetének megváltozása

1.) Az ipari forradalom az a folyamat, amely során a természetben  található
energiákat (izomerő, szél, víz) felváltja a hő és az elektromos  energia,  a
kézművestermelést pedig a gyáripari termelés. Kezdete  kb.  1780-ra  tehető.
Megszaporodott a bányák, a  magaskohók  száma.  A  közlekedés  forradalmával
olcsóbbá és gyorsabbá vált a szállítás. Létrejött a  termelőeszközök  piaca,
kifizetődővé vált a gépgyártás.
Az élelemtermelés  és  a  városépítés  óta  az  ipari  forradalom  okozta  a
legnagyobb változást az emberek életében.

2.) Angliában már az 1600-as években polgári  tulajdonban  volt  a  föld.  A
föld  közösségi  használatának  maradványai  a  XVII-XVIII.  sz-ban   végleg
megszűntek,  így  nem  gátolta   elmaradott   mezőgazdaság   az   ipari   és
kereskedelmi fejlődést. Legelőket  törtek   fel,  mocsarakat  csapoltak  le,
elterjedt a  vetésforgó.  Takarmánynövényeket  termesztettek,  így  nőtt  az
állatok száma. A földeket trágyázták. A  mezőgazdasági  termelés  gyorsabban
nőtt, mint a lakosság. Az ipari forradalom kibontakozásához szükség volt  jó
hitelszervezetre is. 1694-ben megalakult az Angol Bank. Nagyobb lett a  tőke
a gyarmatok kifosztásával is.
Ezekkel az előzményekkel az  ipari  forradalom  minden  feltétele  teljesült
(befektethető  tőke,   szabad   munkaerő,   fizetőképes   kereslet,   szabad
ingatlanforgalom).

3.) A teherszállítást hajóúton  bonyolították  le,  az  olcsósága  miatt.  A
XVII.  sz-i  Angliában  a  ruházatra  volt  folyamatos  kereslet,  ezért   a
gépiesítés  először  a  textiliparban  kezdődött.  Hargreaves  feltalálta  a
fonógépet.  Hamarosan  szövőgépeket   is   alkalmaztak.   Rengeteg   pamutot
exportáltak, amely alapanyagát, a gyapotot, amerikai  ültetvényeken  dolgozó
rabszolgák termelték  meg.  A  gőzt,  gépek  meghajtására  először  1769-ben
használták fel. A találmány James Watt nevéhez fűződik.

4.)  Mac  Adam  műutakat  tervezett.  Stephenson  a  gőzmozdonyt,  Fulton  a
gőzhajót, Morse  a  vezetékes  távírót  találta  ki.  Rengeteg  vasútvonalat
építettek, fejlődött a közlekedés. Felfedezték a szén kokszosítását,  így  a
nyersvasat tömegével elő tudták állítani. A  vasúton  olcsón  tudták  ezeket
szállítani. A vasútépítés piacot teremtett a szén és a vas számára.
A gépek előállításának  gépesítésére  is  sor  került:  a  forgácsológépeket
teljes egészében vasból készítették. Bevezették a szabványokat.

5.) A városi olcsó  tömegcikkek  eljutottak  a  faluba,  és  tönkretették  a
falusi kézműipart. Később megjelentek a mezőgazdasági gépek. A  mezőgazdaság
és a falu egyre kevesebb munkáskezet igényelt. A  megélhetés  nélkül  maradt
emberek az  új  ipari  központokba  vándoroltak  és  bérmunkássá  lettek.  A
bérmunkások osztályát a földjüket elvesztő  parasztok,  tönkrement  iparosok
és  kiskereskedők,   mezőgazdasági   napszámosok,   manufaktúrák   munkásai,
iparosok  segédei,  felszabaduló  rabszolgák  (a  brit  törvények   szabaddá
nyilvánították  az   angol   földre   lépő   rabszolgát)   alkották.   Tőkés
vállalkozók: manufaktúra tulajdonosok, földbirtokosok,  a  gazdag  parasztok
egy  része,  feltalálók  (Edison,  Walt  Disney).  A   munkások   nyomorban,
létbizonytalanságban éltek. Jogokat csak  a  XIX.  sz.  elejétől  kaptak,  s
megalakították a szak-szervezeteket.