18. Tétel Osztrák Magyar Monarchia felbomlása, tk.


  - a központi hatalmak 1918. okt. elején béketárgyalásokatjavasoltak-
    ez a vereség gyakorlati beismerése volt.
  - a Monarchiát császári manifesztum nyilvánitotta szövetségi állammá
  - nov. 3. Pádua-fegyverszünet aláirása ,ekkor már nincs dualista
    birodalom
  - Román,Cseh,Szlovák,Horvát nemzeti pártok kinyilvánitották függet-
    lenségüket
  - 1916. júli. -Károlyi létrehozza az Egyesült Függetlenségi és 48-as
    pártot=Károlyi-párt
    Céljai:szakitás a németekkel,antanttal ismerkedni
  - 1918 öszén létrejön az Országos Polgári Radikális Párt ,elnök
    Jászi Oszkár
    Célok:egy szövetségi állam ("keleti svájc")
  - egyre határozottabban lép fel a Kisgazdapárt is Szabó István veze-
    tésével
  - megalakult a Keresztényszocialista Néppárt(katolikus kispolgári
    értelmiség) 1918  februárjában
    állami felügyeletet akartak a gazdaságban
  - döntö politikai erö a munkásmozgalom - MSZDP ;1918. okt. már
    300e a szervezett munkások száma
  - 1918. év eleji sztrájkok megmutatták a munkásság erejét(sortüz a
    MáV sztrájkolókra)
  - hazatérö orosz hadifoglyok is lökést adtak a forradalmi eszmék
    terjedésének
  - 1918. márc.24-én megalakul az Orosz Kommunista Párt Magyar Csoport-
    ja Kun Béla vezetésével
  - 1918.otk.17-én Tisza István bejelenti:a központi hatalmak elveszi-
    tették a háborút
  - 1918.okt.24-én megalakul a Magyar Nemzeti Tanács, elnök Károlyi
    Célok:polgári demokratikus kormány,nemzetiségi önrendelkezés,
    földreform,gyülekezési szbadság
  - 25-én létrejön a Foradalmi Katonatanács Szántó Béla hadnagy vezeté-
    sével- nagy volt a befolyása a budapesti ezrdekben is
  - a király nem nevezte ki Károlyit miniszterelnöknek, 28-án a Lánchid-
    nál a tüntetökbe löttek, kirabolták éjszaka a fegyvergyárat; közben
    átállt a rendörség is a tüntetökhöz
  - okt. 30-án több mint 100e ember tüntetett,az éjszaka folyamán gyözött
    vér nélkül a forradalom
  - K.U.K helyett öszirózsát tettek a sapkára a katonák
  - 31-én Jószef föherceg kinevezi Károlyit miniszterelnöknek,a királyra
    esküdött
  - a tömegeröt ekkor a parasztság és a munkásság alkotta

         A NÉPKÖZTáRSASáG

  - Tisza Istvánt meggyilkolják, országszerte népitélet folyik
  - a Nemzeti Tanács új elnöke Hock János (Károlyi-párti)
  - a kormány NT elött tesz esküt
  - Habsburg Károly nov. 13-án lemond jogainak gyakorlásárol
  - nov. 16-án :1918. 1. néptörvény : Magyarország Népköztársaság
        CÉLOK
  -  általános  választójog,  sajtószabadság,  eskütbíróságok, gyülekezési
     szabadság, földtörvények.
  - november : szerb, cseh , megszállás elindul
  - nov. 7. Belgrád : Franchet d' Esperey tábornok feltételei :
        -  Dél-Erdély  ,  Bánát,  Bácska, Dél-Baranya átengedése, hadsereg
           leszerszerelése ( belgrádi konvenció nov. 13. )
  - nem vettek figyelembe etnikai elveket
  -  orszászerte  gazd-i válság van : züzavaros ipar , jegyrendszer,
     infláció
  -   1918   nov.   24.   KMP  megalakulása  cél:  egy  új  loretár  forr.
       elökészítése.
  - a tömegek elégedetlenek, a kormány tehetlen
  - miniszterelnök Berinkey Dénes lesz
  - megalakul a MOVE (Gömbös) , ÉME
  - a kormány fellép a KMP ellen, nö a KMP népszerüsége.
  - Vix-jegyzék (majdnem a Tisza vonalánál húz határvonalat)
  -  az antant Romániát támogatva készíti elö a Szovjet-Oroszország elleni
  intervenciót
  - márc. 20. lemond a kormány

                             TANáCSKÖZTáRSASáG

  - 1919 már. 21-én az MSZDP küldöttsége felkeresi Kun Bélát, a két munkás
    párt egyesül létrejön az MSZP
  - az új kormány szerepét a Forradalmi Kormányzótanács tölti be, hatalom-
    ra kerül a proletáriátus
  - visszautasítják a Vix-jegyzéket ; a TK célja államhatárnélküliség volt
    nem pedig a nacionalizmust támogatta
  - április 2-án ideiglenes alkotmány
  - Munkás, Katona, Földmüves tanácsok országos gyülése a hatalmi szerv;
    vezetö Garbai Sándor
    végrehajtó hatalom : a Forradalmi Kormányzó Tanács
    külügyi népbiztos : Kun Béla ö a vezetö politikus
    hadsereg neve Vöröshadsereg
    Rendörség neve Vörös Örség
  - a változások átmenet nélküliek

  - áprilisban megkezdödik az antant intervenció
  - május 1-én nagy munkásünnep van, ugyanakkor egyes városokat kikell
    üríteni
  - május 2-án munkásosztályt mozgósító határozat születik
  - a Vörös Hadsereg elöbb visszafoglalja Miskolcot, majd Stromfeld Aurél
    vezetésével május 30-án északi hadjáratra indul
  - a harcok sikeresek; június 10-én elérik a lengyel-magyar határt
  - eközben csökken a termelés, akadozik a közellátás, csökken a TK bázisa
  - Szegeden ellenforradalmi kormány jön létre Gróf Károlyi Gyula vezetésé
    vel
  - június 1-i vasutas sztrájkot Szamuely Tibor leveri csapataival
  - június 24-én Ludovikások elfoglalják a telefon-központot,de a TK ekkor
    még le tud számolni a belsö ellenforradalommal
  - a Clemenceau-jegyzék az északi hadjárat befejezését követelte; ez jú-
    nius 24-én megtörténik
  - a visszavonuló hadsereg demoralizálódik
  - könnyelmü döntés nyomán a románok ellen indul támadás -> kudarcba ful-
    lad július 30.
    a románok átkelnek a Tiszán; szabad az út Bp. felé
  - a TK vezetök lemondanak; Kun Béla folytatni akarja
  - 1919. augusztus 1. FKT lemondott
  - Peidl Gyula szakszervezeti kormánya veszi át a hatalmat
  - felszámolják a munkás hatalmat, Friedrich István egy puccs után visz-
    szaadja a földbirtokokat
    mindezek mögött Horty és nemzeti hadserege áll