1848-AS ÁPRILISI TÖRVÉNYEK 1847- utolsó rendi országgyűlés Irinyi és az ellenzék a Pilvax Kör megfogalmazta a Tizenkét pontot 1848 márc. 15. - Pesten forradalmi események 1848 márc. 17.- Batthyány Lajost Mo. első felelős miniszterelnöke 1848. áprilisában V. Ferdinánd szentesíti a törvénycsomagot A magyar forradalom jelentős állomása annak a forradalmi hullámnak, amely Európa nagy részén végigsöpört 1848-49 folyamán. E forradalomból a két szélsőséges ország Anglia és Oroszország kimaradt. Láncreakció indult, ami ösztönözte és felgyorsította a közép-európai országok polgári átalakulását. 1847-ben az utolsó rendi országgyűlésen a magyar reformpolitika lefékeződött. Az ellenzék frakciókra bomlott, mérsékeltekre - Batthyányi, Széchényi, baloldalra - Kossuth és a centralistákra - Eötvös, Szalay. A konzervatív erők kihasználták helyzeti előnyüket így csak mérsékelt reformok születtek. 1848 február elején kitört a párizsi forradalom, híre március elején érkezett Pozsonyba. Kossuth március eleji javaslatában fogalmazta meg a legfontosabb célkitűzéseket: Alkotmányos átalakulás - Magyarországon és Ausztriában érdekegyesítés, belső reform. Az udvar meghiusította a tárgyalást - ellenzéki kör petíciót nyújt be ezzel gyakorolva nyomást a pozsonyi diétára. A pesti ellenzéki csoportosulásban a radikálisok ragadták magukhoz a kezdeményezést Irinyi József irányításával a Pilvax kör tagjai, megfogalmazták a Tizenkét Pontot. 1. Közteherviselés törvénybe iktatása 2. Feudális járadékok és szolgáltatások eltörlése 3. Az új nemzetgyűlés évenkénti összehívása Pesten 4. Egy Nemzeti Bank alapítása 5. Új sajtótörvény - cenzúra törlése 6. Új lap beindítása előtti kaució biztosítása - sajtószabadság 7. Törvény a nemzetségről 8. Ősiség eltörlése 9. Törvény a földbirtokosok kártalanításáról 10. Partium visszacsatolása 11. Vármegyei tisztviselők választásáról - következő országgyűlés végéig választják 12. Választójogi törvény Évenkénti országgyűlés Pest-Budán Önálló felelős magyar kormány felállítása Március 13-án Bécsben forradalom tört ki, amely megdöntötte a Metternich kormányát. Március 15-én a bécsi forradalom hírére Pesten a márciusi ifjak vezetésével forradalmi eseményekre került sor. Az országgyűlés Kossuth vezetésével a magyar nemzet nevében küldöttséget indított Bécsbe a felirat elfogadtatására. A bécsi udvar félt Magyarország elvesztésétől. Március 17.- én uralkodói kézirat alapján a nádor kinevezte Batthyányt Magyarország első felelős miniszterelnökének. A pozsonyi országgyűlés háromhetes lázas jogalkotó munkával megalkotta azokat a törvényeket, melyek Vér és Forradalom nélkül törvényileg, szisztematikusan felszámolták a feudális viszonyokat és lerakták egy új polgári Magyarország alapjait. Az új törvényekben a reformkori elképzelések váltak valóra, melyeket Kossuth is elfogadott, sőt a legfontosabb törvényjavaslatokat ő sugallta. A törvénycsomagot V. Ferdinánd április 11.-én szentesítette, ezzel véget ért az utolsó rendi országgyűlés munkája. Az áprilisi törvények értelmében Magyarország alkotmányos monarchiává alakult át, melyben a hatalmi ágak szétválasztódtak: Végrehajtó hatalom - régi központi hivatalok, mint a helytartótanács, kamara megszűntek, helyükre a független, felelős magyar minisztérium lépett. Királyi végrehajtó-hatalom csak a magyar kormányon keresztül érvényesülhetett. Királyi hatalom önrendelkezése - a Habsburg dinasztia öröklési jogát elismerték, a király személye szent és sérthetetlen: - kinevezi és elbocsátja a minisztereket, főpapokat, a hadsereg tiszti karát - dönt háború és béke kérdéséről - egybehívja és feloszlatja az országgyűlést - szentesíti a törvényeket - kegyelmet gyakorolhat, de csak rendeleti úton - nemesi címeket adományozhat Törvényhozó hatalom - az országgyűlés szerkezete nem változott, továbbra is kétkamarás a törvényhozó testület. - alsótáblát népképviseleti alapra helyezték - évenként üléseztek Pesten - képviselőket 3 évre választották Választójog - aktív választójoggal bírt a nemesség és a szabad királyi városok polgárai, vagyoni helyzetüktől függetlenül. Kiterjesztették továbbá: - 20 év alatti büntetlen férfiakra, akik törvényes vallásúak - önálló kereskedők, iparosokra és akik 100 ezer forint jövedelemmel rendelkezőkre - akik városi ingatlannal vagy ź telekkel rendelkeztek A passzív választójogot 24 évhez és a magyar nyelv tudásához kötötték. Kimaradtak a választójogból az iparos legények, munkások és a földtelen parasztok. A parasztság 1/3-a jutott választójoghoz. Közigazgatás - A vármegye átalakításának kérdése, hogy miként lehet a rendi jellegű vármegyét polgári önkormányzattá alakítani még nem dőlt el. - kimondták, hogy a közgyűléseket népképviseleti alapra kell helyezni - városi tisztviselőknek magasabb cenzust írtak elő - fölállították a független bírósági szervezetet, kimondták a bírák felelőségét - törvény rendelkezett a Partium visszacsatolásáról és Erdély uniójáról. - új sajtótörvény a sajtószabadságról és a sajtóvétségről - jogegyenlőség - ősiség eltörlése - közteherviselés törvénybe iktatása - jobbágyfelszabadítás, megszűnnek a nemesi kiváltságok, parasztok terhei, úrbéri földek a művelő tulajdonába kerültek - fölesurak kártalanítását az állam tartozásának tekintették Az áprilisi alkotmány az örökös tartományok és Magyarország közjogi viszonyát nem változtatta meg, az továbbra is a Pragmatica Sanctió ( Mo és az örökös tartományok feloszthatatlanul és elválaszthatatlanul egybe vannak kapcsolva és kölcsönös védelemmel tartoznak egymásnak) és a 1791.X. törvény ( Mo független ország, saját törvényei szerint kormányozható) alapján határozták meg. Törvénycsomag problémái: - a zsidók semmilyen joghoz nem jutottak - nemzetiségi kérdések, a lakosságnak csak 35%-a magyar - homályos maradt a hadügyi és pénzügyi státusz Összegezve, a törvények biztosították a földbirtokosok gazdasági és politikai fennmaradását. Ha elméletben nem is történt változás az új rendszer egy sor új kérdést vetett fel. A Habsburg hatalom csak a forradalmi helyzet nyomására fogadta el az áprilisi alkotmányt. Magyarország önállóságának mértékét az udvar kezdettől fogva sokallta, magyar részről is csak kiindulópontnak tekintették, ami továbbfejleszthető. Ez lett az egyik fő oka a szabadságharc bukásának, majd az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásának is.