17. Hatalmi nemzetiségi egységmozgalmak



I. Olasz egység létrejötte


1. Bev.

1. meginduló eredeti tőkefelhalmozás polgárságot érdekeltté teszi a
  függetlenség megteremtésében
2. első kísérlet: 1848

2. Itália széttagolt

3. egyedül a Szárd-Piemonti Királyság független
4. É-Itália: osztrák fennhatóság alatt
5. Közép-Itália: Habsburg-főhercegek
6. Vatikán: francia
7. egységesítés lehetősége: nagyhatalmak konfliktusainak kihasználása

3. Cavour

8. 1852-től: Camillo Benso de Cavour gróf a miniszterelnök (Piemont!!!)
9. legtöbb európai országgal kereskedelmi egyezmény
10. textil-, nehézipar fellendül

4. Külső szövetséges

11. egyesítés legnagyobb akadálya Ausztria ( túl erős ellenfél ( Piemontnak
  nagyhatalmi szövetségest kell találnia (krími háborúban is ennek
  reményében avatkozott be angolok, franciák oldalán)
12. 1858. Plombiers: III. Napóleonnal (fr; hatalmi helyzetét akarja katonai
  sikerekkel megerősíteni) osztrákellenes szövetség Savoya, Nizza fejében
13. 1859.: Ausztria külpolitikailag elszigetelődik
14. 1859. Solferino: döntő ütközet
15. Villafranca: francia seregek különbékét kötnek osztrákokkal (III.
  Napóleon nem akar egységes Itáliát; fél nagyhatalmak beavatkozásától)

5. Függetlenség megvalósulása

16. Közép-Itália: nemzeti-liberális mozgalmak döntik  meg a Habsburgok
  uralmát; népszavazás ( szárd királysághoz csatlakozás
17. Nápoly: Garibaldi + vörösingesek mozgalma szabadítja fel
18. 1861. torinói parlament: olasz királyság kikiáltása. Király: II. Viktor
  Emánuel
19. 1866. Königgrätz porosz győzelem osztrákok felett. Itália is segített (
  megkapja Velencét
20. 1870-71.: porosz-francia háború ( Vatikán ( olasz egység teljessé válik

II. Német egység


1. Nagy-, kisnémet egység

21. dinamikusan fejlődő gazdaság; fejlődő tartományok
22. nagynémet egység - Ausztria: Bécs vezeti egész német Közép-Európát
23. kisnémet egység - Poroszo.: Ausztria csatlakozásának feltétele: összes
  nem német anyanyelvű területről le kéne mondania

2. Bismarck

24. 1862.: Otto von Bismarck kancellár lesz
25. parlament félreállításával kormányoz (pl. pótadó hadseregfejlesztésre)

3. Ausztria elszigetelése

26. Poroszo. nem támogatja lengyel felkelést ( oroszok támogatását elnyeri
27. Fro-nak Rajna balparti területeit ígéri
28. Olaszo.: osztrákellenes katonai szövetség
29. 1866.: Poroszo. rövid háborúban legyőzi Ausztriát
30. Königgrätz - enyhe feltételekkel béke: Német Szövetség felbomlik;
  Ausztria kimarad újjáalakításából

4. 1867.: Északnémet Szövetség

31. porosz irányítás
32. tagállamok formailag megőrzik önállóságukat; fontos államügyekben
  porosz hegemónia
33. elnök porosz király; kancellár Bismarck.

5. Porosz-francia háború

34. 1870. aug. 4-től ( hetek alatt eldől
35. Osztrák-Magyar Mon. nem vállal háborút Fro. támogatására
36. Sedan: francia fegyverletétel
37. III. Napóleon fogságba esik
38. 1871. jan. 28.: nemzeti védelem koránya fegyverszünetet köt: Elzász,
  Lotharingia elcsatolása Fro-tól; 5 millió frank hadisarc

6. Német egység megvalósulása

39. 1871. jan. 28.: Német Császárság kikiáltása
40. uralkodó: I. Vilmos porosz király
41. délnémet államok is csatlakoznak

III. Szent Szövetség (1815)

42. francia forradalom, napóleoni háborúk felforgatják a korábbi európai
  viszonyokat
43. európai rendezés célja: nagyhatalmak közti európai háború
  kirobbanásának megakadályozása; forradalmak lehetetlenné tétele
44. 1814. Bécs: kongresszus ( meghatározó szerep: Anglia, Oroszo.,
  Poroszo., Ausztria. Határok visszaállítása; koronás fők uralmának
  megszilárdítása
45. Oroszország, Ausztria, Poroszország
46. fő irányító: Klemens Lothar von Metternich herceg osztrák kancellár
47. ellenőrző, beavatkozó szerepet fontosnak tartják
48. forradalmi mozgalmak fegyveres leverése