17. Nemzetállamok kialakulásának kora A. Milyen módon és milyen lépésekben valósult meg a német egység? A német egység két útja - 1815-ben megalakul a Német Szövetség - 35 állam és 4 szabad város formális szövetsége - nagy német egység - a Német Szövetség és a Habsburg Birodalom alkotná Habsburg vezetéssel - kisnémet egység - Ausztria kizárásával, porosz vezetéssel valósulna meg Bismarck háborúi a kisnémet egységért - 1862-ben Otto von Bismarck lesz Poroszország miniszterelnöke - végrehajtja a hadsereg fejlesztésére vonatkozó terveit - bevezeti az általános védkötelezettséget, modernizálja a hadsereget - 1864-ben Dánia ellen Ausztriával szövetségben vív háborút - a győzelem után Ausztria ellen fordul - Olaszországgal szövetséget köt - Oroszországnak a semlegesség fejében segít leverni az 1863-as lengyel felkelést - Franciaországnak délnémet területeket ígér a semlegességért - 1866 júl. 3. poroszok a csehországi Königgrätznél döntő vereséget mérnek az osztrákokra Az Északnémet Szövetség - a győzelem után Bismarck békét köt Ausztriával - Ausztriának el kell fogadnia az egységes német államot osztrák részvétel nélkül - Ausztriának át kell adnia Velencét Olaszországnak - Poroszország megalakítja az Északnémet Szövetséget - a déli államok csatlakozása Franciaország érdekeit sérti Háború a franciák ellen - a semlegesség fejében Bismarck délnémet területeket ígért Franciaországnak - ígéretét azonban nem tartja meg, hogy ezzel háborút provokáljon - 1870-ben kirobban a francia-porosz háború - III. Napóleonnak nem sikerül szövetségeseket találnia - 1870 szeptember 2-án Sedannál gyors győzelmet aratnak a porosz csapatok - a győzelem után a poroszok bekerítik Párizst A Német Császárság - 1871 január 18-án a versailles-i palota tükörtermében a német fejedelmek kikiáltják a Német Császárságot - az új nagyhatalom az 1871-es alkotmány alapján kezd el működni - az állam első embere a császár, hatalmát az alkotmány korlátozza - 23 tartomány és 3 szabadváros szövetsége - a törvényhozó hatalom a Birodalmi Gyűlés (Reichstag) - a végrehajtó hatalom feje a kancellár A kultúrharc - 1870-ben megalakul a Centrum Párt - fellépnek a porosz vezetők túlsúlya ellen - támogatói főként a délnémet városok katolikus polgárai - Bismarck a Centrum Pártban a Német Birodalom egységét látta - liberálisokkal együtt koncentrált támadást intéz ellenük és a katolikus egyház ellen - ezt a politikai-kulturális ,,háborút" nevezik kultúrharcnak - 1872-73-as intézkedések - porosz vezetés állami felügyelet alá vonja a közoktatást - megszünteti a jezsuita szerzetesrendet - megtiltják a papoknak, hogy templomokban társadalmi-politikai kérdésekről szóljanak - az ellenszegülőket kiutasítják az országból B. Ismertesse az olasz egység kialakulását! Az egység igénye - az Itáliai-félszigeten a római kor óta nem volt egységes államalakulat - hiányzott az egységes piac és infrastruktúra - az alig iparosodott dél az egységtől a feudális monarchiák bukását, sorsának jobbra fordulását remélte Az egység megvalósulásának lehetséges módjai - a carbonarik, Guiseppe Mazzini és Garibaldi forradalmi úton kívánták megvalósítani az egységet - 1848-49-ben ez az elképzelés kudarcba fulladt - Camillo Cavour szerint az olasz egységet a diplomácia segítségével lehet elérni úgy, hogy kihasználják a nagyhatalmak érdekellentéteit - Cavour csapatokat küldött a krími háborúba az angol és francia erők oldalán - III. Napóleonnal megállapodást kötött, hogy amennyiben Ausztria hadat üzenne Piemontnak, úgy Franciaország beavatkozik a háborúba az osztrákok ellen A piemonti, francia-osztrák háború - 1859-ben az észak-olasz államokban tudatos Ausztria-ellenes hangulatkeltés folyt - Ausztria nem tűrte tovább a provokációt, ultimátumban követelte ennek megszüntetését - Cavour az ultimátumot visszautasította, Ausztria ezért hadat üzent Piemontnak - 1859. június 24 az osztrák csapatok vereséget szenvednek Solferinónál - a győzelmek után III. Napóleon Villafrancában fegyverszünetet köt Ausztriával - Piemont megkapta Lombardiát - Velence Ausztria kezén maradt - Franciaország megkapta Nizzát és Savoyát Nemzeti mozgalmak - a villafrancai egyezmény csalódást okozott az egység híveinek - ismét fellángoltak a népmozgalmak - Pármában, Modenában Toscánában 1859-ben elűzték a Habsburg és Bourbon uralkodókat - népszavazással Piemonthoz csatlakoztak - 1860. május 11. Garibaldi csapataival partra száll a szicíliai Marsalában - elűzik az uralkodót - a felszabadult nápolyi királyság is csatlakozott Piemonthoz Az olasz királyság létrejötte - 1861 márciusban az első olasz parlament kikiáltotta az egységes olasz királyságot - a király II. Viktor Emánuel lett - 1866 porosz-osztrák háború - az olaszok a poroszokat támogatták - az osztrák vereség után Velence is az olasz állam része lett - a történelmi fővárost, Rómát a franciák tartották megszállva - Garibaldi többször megpróbálja visszafoglalni, de sikertelenül - 1870 a francia-porosz háború miatt a franciák kivonulnak Rómából - 1870. szeptember 20. az olasz seregek bevonulnak Rómába - ezzel teljessé válik az olasz egység Melyek az imperializmus fő jellemzői? - imperializmus (monopolkapitalizmus): a tőkés gazdaság fejlődésének második szakasza - imperium = birodalom - előzménye - eredeti tőkefelhalmozás > szabadversenyes kapitalizmus - árharc - ciklikus túltermelési válságok > munkanélküliség - állam nem avatkozik be a gazdaságba, csak a kereteket biztosítja - létrejönnek a monopóliumok - tőkés vállalatok szövetkezései - a gazdaság egy ágazatának ellenőrzésére - a szabadverseny kiküszöbölésére - monopol ár és extraprofit elérésére - monopóliumok formái - kartell - önálló termelés és értékesítés - megegyezés az árban és a termelt mennyiségben - szindikátus - önálló termelés - közös értékesítés azonos iparágban - tröszt - egész termelési lánc irányítása - konglomerátum - különféle vállalatok közös pénzügyi ellenőrzéssel - holding - tőkeerős társaság - mindent felvásárol - kiderül, hogy a gazdaság korlátlanul bővíthető - új iparágak jelennek meg - vegyipar - olajipar - villamosenergia-termelés - autó- és repülőgépgyártás - létrejön a finánctőke - ipari- és banktőke összefonódása - fináncoligarchia - létrejönnek a multinacionális vállalatok - monopóliumok kilépnek az országhatárokon - tőkekivitel - a tőkefelesleget nem érdemes felhasználni a keletkezés helyén - kölcsönök - pénzkölcsön, ritkábban árukölcsön - politikai feltétel: stabil társadalom, mely garantálja a visszafizetést - világ gazdasági felosztása - küzdelem a piacokért és a nyersanyagforrásokért - gyarmati területek = nyersanyag + piac - ,,versenyfutás" indul a még szabad területekért - századfordulóra elfogynak a gyarmatosítható területek Jellemezd a gyarmatosítás folyamatát a XIX. század második felében! A gyarmatosítás fogalma és főbb jellemzői - az újkor történetében az a folyamat, amely során a vezető nagyhatalmak gazdasági és politikai függőség alá vonják a világ fejletlenebb területeit - gyarmatosítás formái - nyílt politikai és katonai alávetés - protektorátus = védnökség - egyenlőtlen szerződések kikényszerítése - vasút- és csatornaépítési koncessziók (engedélyek) szerzése - pénzügyi, gazdasági függés Anglia - legnagyobb gyarmatbirodalom - India: ,,az angol korona legékesebb gyémántja" - 1857-ben lázadás az angol Kelet-indiai Társaság ellen - szipoly- felkelés - a felkelést leverik, de a Társaságot feloszlatják - Viktória királynőt India császárnőjévé koronázzák - megszerzik Burmát, Perzsiát, Afganisztánt - Egyiptomot protektorátus alá vonják - Dél-Afrika meghódítása a búrokkal okoz konfliktust - 1899-1902 angol-búr háború - kezdeti angol vereségek, de később győzelem - Egyiptom és Közép-Afrika a franciákkal okoz konfliktust - úgynevezett fehér gyarmatai: Ausztrália, Új-Zéland, Kanada Franciaország - fontosabb gyarmatai: Algéria, Marokkó, Tunézia, Francia Nyugat-Afrika, Francia Egyenlítői Afrika, Dél-Vietnam, Kambodzsa - 1869 megépítik a Szuezi-csatornát - de végül az angoloké lesz Egyiptom Németország - kimarad az értékes gyarmatok megszerzéséből - megszerzi: Német Kelet-Afrika, Német Nyugat-Afrika, Kamerun